A Tobias közvetítések

Kérdések és válaszok

Az alábbi átirat a Bíbor Kör 2000 február 12-i, coal creek canyoni összejövetelén elhangzott kérdéseket és válaszokat tartalmazza.

TOBIAS: És így van ez, drága barátaim, visszatértünk ebbe az energiába ( ami az előző esti közvetítés óta maradt itt). Visszatértünk erre a megszentelt helyre. Mindenek előtt, mielőtt belefognánk a ma éjszakai kérdések megválaszolásába, ismételten emlékeztetünk benneteket arra, hogy ez a hely itt most, „az új energia osztályterme”, ahová egyéni döntésetek alapján léptetek be, azért, hogy elkezdjétek azt a szolgálatot, amit az újdonságokkal való munkát és maguknak az új dolgoknak az integrációját jelenti.

A közvetítéseink kezdete óta két fő témája van a Bíbor Tanácsnak. Egyfelől a nagyszámú változás, amelyek mostanság történnek és amelyeket magatok köré pillantva mindenütt láthattok az életetekben, a világotokban. Ezen változások oka maga az általatok végzett munka, az, amelynek során megérthetővé válik számotokra a világosság és a sötétség. A változások töretlenül folytatódnak továbbra is. Mint tudjátok, akárhányszor változás történik az életetekben, az nehézségekkel és kihívásokkal jár. És ez nem azért történik, mert bármit is rosszul csináltatok. Ez nem a Szellem ítélete felettetek, de számos kihívás éppen azért történik meg az életetekben, mert kifejezetten kértétek, folyamodtatok érte, hogy megéljétek azt, hogy hogyan is végzi az összes dolog a maga munkáját. És ti vagytok azok, akik azt kérték, hogy az elsők között érthessétek meg ezeket az új energia mechanizmusokat, és dolgozhassatok vélük.

A legelső pillanataitól kezdve, amióta csak beszélgetünk veletek, mindannyiszor biztosítottunk benneteket róla, hogy sohasem vagytok egyedül. És valahányszor csak mégis így éreztetek – ahogy egyedül haladtatok az ösvényen – végig tudhattátok volna azt, hogy hányan és hányan álltak-állnak entitások mellettetek támogatóan és bíztatóan. Ők voltak a vezetőitek, a segítőitek. Angyalok, arkangyalok és most már itt vannak a futárok is. Ezzel komplett lett a kíséret körülöttetek. Sohasem vagytok egyedül, barátaim, higgyétek el. Biztosan magánynak érződhet ez a helyzet a fátyol felétek eső oldalán. Ó, ha megláthatnátok az egész képet, a maga teljességében, ó, ha együtt láthatnánk mindent itt, egy napon! Itt vannak például az elmúlt életeitek aspektusai. Itt vannak az akkori segítőitek is. Itt vannak az angyali királyság összes tanítói is összegyűlve. Ők támogatnak benneteket innen, de mint említettük már, ők nem tehetnek értetek tevőlegesen semmit sem. Mindösszesen azért vannak itt, hogy támogassanak és szeressenek.

Mostantól a futáraitok ugrásra készen várják a parancsaitokat, a szándékotokat, hogy maradéktalanul teljesítsék vágyaitokat és szolgáljanak benneteket. Ha a szellem szolgálatának új energiájával dolgoztok, meg fogjátok látni, milyen gyorsan teljesülnek a céljaitok, amint a hívásotok a futárokat akcióra lendítik. Ha viszont ezt önző célokra kívánjátok felhasználni (és itt nincsenek olyanok köztetek, akiknek ez lenne a szándéka)... de ha még is lenne ilyen személy, akkor az nem érne célt evvel. Ez az energiaminta úgy lett behangolva, hogy eleve nem engedi meg a lehetőségét annak, hogy efféle cél érdekében kerüljön felhasználásra. Ti, akik összegyűltetek itt és akik most olvassák e szavakat – és akik szolgálnak – ahogyan egyre többet dolgoztok ezekkel az energiákkal, meg fogjátok látni, hogy a dolgok milyen nagyon, nagyon gyorsan fognak megvalósulni.

Most mielőtt válaszolnánk a kérdéseitekre - vagy legalábbis megpróbáljuk azt (kuncogva) – feltennénk néhány kérdést mi is, ma éjjel. Megkérdeznénk azt, tőletek, hogy „milyen érzést okoz”. Mi nem tudhatjuk ezt. Ahogy telnek a napjaitok és keresztülhaladtok a kihívásaitokon... ahogy ezeket megtapasztaljátok, meséljétek el nekünk, hogy ez milyen érzést okoz a számotokra. Mondjátok el, milyen érzést okoz és azt is, hogy mire van szükségetek. Megkérdezzük azt is tőletek, hogy „Mit gondoltok?” Ha hiszitek, ha nem, nem tudunk olvasni abban, ami a fejetekben jár. Képesek vagyunk arra, hogy – amennyiben belegyeztek ebbe – hozzákapcsolódjunk az energetikai rendszeretekhez, hogy adatokat kapjunk róla, de el kell mondjátok, hogy mit gondoltok eközben. Fejezzétek ezt ki a számunkra. Mondjátok meg, hogy utatok folytatásához mire van szükségetek. Néha lehet olyan érzésetek is, hogy erre nem vagytok méltóak és nem érdemlitek meg ezt. Egyszerűen csak annyit kérünk, hogy kommunikáljatok velünk, mondjátok el azt, hogy mire van szükségetek. Amikor így tesztek, akkor egy egész sorozata a történéseknek fog manifesztálódni. Amint egyszerűen csak haladtok előre az ösvényen fájdalomban, küzdelemben, a magány érzésével elborítva, mi mindösszesen azt tudjuk biztosítani nektek, hogy érezhessétek ezt a támogató jelenlétet. Kommunikáljatok velünk. Kezdjetek el kommunikálni önmagatokkal is. Mondjátok el nekünk, hogyan érzitek magatokat és mire van szükségetek. Osszátok meg velünk az örömeiteket és a bánataitokat. Mint már mondottuk ezt már itt korábban, ez itt az új energia osztályterme. Ahol együtt fogunk tanulni.

Kezdődjenek hát a kérdések és a válaszok.

KÉRDÉS: Két kérdéssel fordulnék hozzád, Tobias, és egy választ adnék át neked. A válaszom arra a kérdésedre vonatkozik, amikor azt kérdezted, hogy „mi az amire szükségünk van”. Számunkra, akik ezt az ösvényt tapossuk... tudnunk kell mindenféleképpen azt – ha közben fájunk és szomorúak is vagyunk -, hogy vajon megfelelően igazodunk-e a Szellemhez, a szellemi maghoz, a hatalmas Szellemhez, a Teremtőhöz. Muszáj tudnunk azt, hogy amikor az ösvényen járunk, akármennyire megpróbáltató és bánatot okozó is ez, hogy amit teszünk, azoknak, akik még a régi energiában leledznek, és talán ártalmukra is vannak a tetteink, hogy amit teszünk, „az helyénvaló-e”? És ez vezet el az első kérdésemhez is, ami a kapcsolatokról szól, ami oly sokunk számára, továbbá azoknak, akik az új energiák negyedik dimenziójában vannak, szövetkezve a régi, harmadik dimenzióban lévőkkel, a közöttük feszülő ellentmondás kezelésérére irányul, adnál-e tanácsot. Ez a kétely visszatartó erő lehet, ha rosszul értelmeződik a szeretet érzékelése, az igaz szeretet érzékelése, de nem tudnak tovább mozdulni, mivel nincs bennük elég rutin ehhez. A második kérdésem pedig ez volna: a közvetítésed elején azt mondottad, hogy mi most szűz földeket törünk fel, szűz földeket a Szellem számára. Ahogyan erre készülünk a teljes kísérettel egyetemben, akik – mint említetted volt – segítenek bennünket ebben, adnál-e teljesebb áttekintést arról, hogy merre tartunk eközben és mit is teszünk ezalatt?

TOBIAS: Ahogyan beléptek az új energiába, teljes kíséretet találtok ott, azokat, akiket a „futárokként” neveztünk meg. Ott van tehát a teljes családotok az angyali királyságból. Az arkangyalok rendjéből mindenki nagy figyelemmel kíséri, szemléli a történéseket. Szóval számosan vannak körülöttetek, de ki kell jelentsük azt, hogy a mi állapotunkból való áttekintési kép nem biztos, hogy egyezik azzal, amit ti gondoltok ezekről a dolgokról. Nem arról van szó, hogy pontosan ismerjük az egész térképét a lehetségességeknek, pontosan tudva, hogy milyen útvonalon haladtok és egyfajta különleges módon segítünk benneteket eközben. Mi is tanulunk rajtatok keresztül. A fátyol innenső oldaláról van ugyan egy áttekintésünk, de ti vagytok azok, akik magatokba integráltátok a saját isteniségeteket. Más szóval, barátom, nem mindig tudjuk a választ, habár vannak olyan pillanatok, amikor van áttekintésünk arról, hogy mi lenne a megfelelő megoldás. És ezért bátorítunk benneteket arra, hogy minél gyakrabban szóljatok hozzánk.

És ami a kapcsolatokat illeti... ez egy nagyon érdekes terület. Először is meg kell értened, hogy az a kapcsolatrendszer, amiben pillanatnyilag vagy, éppen a megfelelő a számodra. Nincs abban semmi hiba. Ezekben nincs olyan, ami az egyik vagy másik embert visszatarthatná. Most persze előfordulhat az is, hogy a partnered most nem azt választja, hogy az új energiák ösvényére lépjen, és megfelelő lehet az, hogy közületek csak az egyik teszi meg ezt a lépést először. Felléphetnek kiegyensúlyozatlanságok, amennyiben mindketten egyszerre teszik meg ezt a kezdő lépést. Ez nem egy örökérvényű szabály, hogy úgy mondjam. Lehetnek olyan párok, akiknek megfelelő lehet egyszerre, együtt meghozni ezt a döntést, de számos további esetben, egyfajta ellensúlyt képez ez helyzet a párok számára, ha csak egyikük hozza meg egyelőre ezt döntést. Ha pedig egy olyan kapcsolatban élsz, mely a továbbiakban nem felel meg már a lelkednek, az úgyis magától meg fog változni, oldódni. Ez is a megengedési folyamat részét képezi. Ezért nem kell semmit sem tenned, magától is meg fog oldódni. Az energia ezt a maga szintjén el fogja végezni.

Sokatoknak, akik most itt vannak, komoly problémát jelenthetnek a kapcsolataik, amivel keményen szembesülhetnek is. Azt viszont elmondanánk, hogy ebben az esetben, amikor egy nem megfelelő kapcsolatban élő pár tagja, aki az új energiában él, meg fogja önállóan ezt a gondját oldani. És így fordulhat elő az, hogy a pár egyik tagja odalép a másikhoz és így szól: „nem érzem többé már jól magam így”. Mindössze ennyit kell csak tennie. Ez az egyik részlete az új energia dinamikájának. Ez nem az akaratotoktól függ, hogy úgy mondjam. Nem igényli, hogy mentálisan erőltessétek a megoldását az adott szituációnak. Az energia el fogja igazgatni a dolgokat úgy, hogy azok éppen a megfelelő módon történjenek meg.

Most pedig arra kérünk, hogy a jelen helyzetedben, egyszerűen kérdezd meg saját belső isteni lényedet, a kapcsolatod megfelelőségéről. Akkor pedig várd meg türelemmel a megfelelő választ, amit meg fogsz kapni. Ne csatározz már annyit a fejedben. Ez egy erőteljes jellemzője volt a régi energiának, az intellektus küzdelmének - egy vágás előre, egy hátra -, a fejlődésnek, ami hol előre vitt, hol hátra vetett. Ezt nehéz lehet kezdetben elfogadni sokaknak, megtanulni kezelni ezt a helyzetet az új energiában. Ne vívj már annyit a fejedben. Nincs már szükséged a mentális harcra. Csupán arra van szükséged, hogy világosan kifejezd a szándékodat. Hogy kifejezd a célodat. És akkor a megoldáshoz szükséges dolgok úgyszólván az öledbe fognak hullani. A munkádban, a magánéletedben, nem lesz szükség többé a küzdésre. Csak fogadj el és engedj meg. Ez az első alapelve az új energiának, amint már elmondtuk ezt már ebben az osztályteremben. Reméljük, ez volt a válasz a kérdésedre.

KÉRDÉS: Tobias, beszéltél arról, hogy a kristályok megváltoznak. Szeretném, ha megtudhatnánk azt, hogy bennünket, akiket áldásosan segítettek idáig a kristályok, miképpen érintenek konkrétan ezek a változások és miképpen hatnak majd ránk a változások után az áldásos energiáik. Ezt szeretném még tisztábban látni. Köszönöm szépen.

TOBIAS: A kristályok egyfajta energia-tárházak voltak idáig a számotokra. Ők tárolták azokat az energiákat, amelyeket ti nem voltatok képesek megtartani. Tehát egyfajta affinitásotok volt ezekkel a nagyon különleges drágakövekkel. Ezek nagyon jól szolgáltak benneteket idáig, de amint elmozdultok az új energiák felé, ezekre tovább már nincs szükségetek az erőtökhöz. Amint igazán elkezdtek dolgozni az új isteni energiátokkal, meg fogjátok, látni azt, igen, hogy elveszítitek a kapcsolatot ezekkel a kövekkel. Ezek itt voltak egy cél szolgálatában eddig, de most, kedvesem, már a lényedet fogod kérdezni, az fog vezetni, mivel az fogja tartalmazni az ehhez szükséges energiát. Számosan vannak, aki használták és használni fogják ezeket a külső eszközöket. Olyanokra gondolok itt most név szerint, mint a kristályok, az ingák, mint a virágok és gyógynövények egyes fajtái. Ezek mind megfelelőek voltak eddig. Mi nem azt kérjük, hogy forduljatok el ezektől. Mi azt kérjük, hogy ismerjétek fel, hogy ezek a régi energia eszközei. Az új energiában minden dolog belülről ered. Ez megint rengeteg ellentmondást szülhet köztetek és azok között, akik kifelé élnek. Tovább fog élni az a tendencia, hogy folytatódjék ezen eszközök használata, de azok, akik igazán dolgoznak ebben az osztályban, és az új energiát használatba is veszik, úgy fogják találni, hogy jóval megfelelőbb lesz az, ha leteszik ezeket a továbbiakban.

KÉRDÉS: Tobias, beszéltél a megengedés koncepciójáról. Én elég sokat foglalkozom különféle emberekkel. Késztetésem alapján arra tanítom őket, hogy hogyan éljenek a fizikai testükben vagy, hogy maradjanak meg tudatosnak. Az egyfajta „végtelen története” a szellemnek, hogy hogyan talál magára az emberi egóban, szokásszerint én ezt a munkát végzem, amikor úgymond megpróbálom „végezni” a megengedést. Egypár dolog, példa gyanánt, ami erről szól... azok számára, akik már dolgoznak az új energiákkal, néhány kifejezést tisztáznék, hogy a megengedés több teret nyerjen... mivel éppen erre van szükség a megengedéshez, éppen a térre. Egy csomó minden felfedezésre jutottom ezzel kapcsolatban – abban az értelmében a megengedésnek, amely során nem azt vizsgáljuk, hogy valaki mennyire képes, vagy nem képes erre -, hogy az illető személyek, amikor ezt megpróbálják gyakorolni, akkor mindig az ön-ítélkezésen buknak el. Olyan ítéleteken, mint „Nem tettem meg mindent. Nem jól tettem meg.” A másik koncepció a jelenben való létezés. A legtöbb embernek az jár állandóan a fejében, hogy mi mindent fog tenni, vagy, hogy mit kell még megtennie. Teljesen kitölti a harmadik dimenziós idejüket az, hogy az egójuk azzal van elfoglalva, hogy eleget tettek-e mindennek, és ha ez nem történt meg, akkor el kell ítélniük saját magukat. Ez harmadik dimenziósan mindent betölt, és már semmire sem jut a továbbiakban szabad tér. Ezért nem lehetséges a megengedés ezen emberek számára. Nincs egy perc nyugalmuk, csendes terük. Az elme állandóan kint kószál a jövőben vagy a múltban, vagy akárhol, de semmi esetre sem a jelen pillanatban tartózkodik. És megfigyelésem szerint, ez mindig az ön-ítéletre vezethető vissza. Egyszóval, hogy tömören megfogalmazzam a kérdésemet... ha beszélnél az önítélet magkoncepcíójáról, ami megakadályozza a megengedést, amely megengedés viszont megengedi azt, hogy kiléphess a harmadik dimenziós térből az új térbe, ami semmi más végül is, mint végtelen tér.

TOBIAS: A megengedés egy nagyon érdekes téma. A fátyol felénk eső oldalán a megengedés egy olyan természetes dolog, hogy eszünkbe sem jut gondolkodni róla. Amikor ti, mint emberek, a Földre érkeztek, a fátyol leple alá, emberi testet öltötök magatokra, ezzel elszeparáljátok magatokat a Szellemtől. Ez a megértések azon részét képezi, amelyben megértitek a világosat és a sötétet. Amikor arról a végtelen megbecsülésről beszélünk, amit érzünk irántatok, a munkátok miatt, amit itt végeztek, mivel sehol máshol nincsenek a Szellemnek olyan teremtményei, akik céltudatosan, előre megfontolva megszakították az összeköttetésüket a Szellemmel. Ez a Föld energiájának azon része, hogy elfelejtitek, kik is voltatok. Vagyis, amikor lekapcsolódsz a Szellemről, amikor elfelejted, hogy ki is vagy igazán, ezzel elkezdődik egy végtelen bizalmatlanság érzése. Elkezdesz függeni az elmédtől és az egódtól. Az egód pedig megteremti az új definícióját a létednek, amelyben el vagy különülve a Szellemtől. És ezzel elveszted a maradék bizalmadat is. Ismétlem, ez volt az eredménye az elkülönülésnek, amelyről viszont nekünk – éppen ezért - nem lehet tapasztalatunk.

Amikor most a megengedéshez szükséges térről kérdeztél, az említett buktatókkal bennetek, azok éppen a bizalom hiányából erednek. Megpróbáltok megengedőek lenni minden elképzelhető módon. Megpróbáltátok megengedni életetekben a jóságot, a gyógyulást, a fényt és a bőséget. És ez azért van, drága barátaim, mert a régi energiában dolgoztatok, amely pedig nem biztosítja a megfelelő mechanizmust ahhoz, hogy az igazi megengedés teret kaphasson.

Most, ahogy az új energiába léptek, a megengedés azon a bizalmon alapszik, mely az isteni önvalótokból ered. Amint megtanultok bízni, ahogyan megtanultok emlékezni arra, kik is vagytok igazából, megtanultok bízni magatokban, bízni a Szellemben, a megengedés ezeknek a dolgoknak a természetes folyományaként fog megvalósulni. Nem erőltethetitek a megengedés megtörténését. Ez a lényetek legmélyebb, magrészéből ered. A megengedés során egyszerűen csak hagyjuk, hogy a dolgok folyjanak a saját medrükben. Amikor ezt sikerül hagynotok, amikor keresztül juttok ezen a spirituális szakadékon, amiről már beszéltünk, akkor nyílik meg az összes lehetőség arra, hogy megtörténhessenek azok a potencialitások, melyek benneteket jellemeznek, akik vagytok, és amivé válhattok. Elmondtuk már olyan csoportok előtt, mint amilyen ez is itt, hogy az új istenember, amivé válni fogtok, a róla alkotott bármiféle elképzelés, a tegnap – de még a ma elméjének is olyan feladat, mely biztosan meghaladja annak képességeit. A kihívásaitok el fognak hozni addig a pontig, ahonnan megnyílik egy mély bizalom Önmagatokban és a Szellemben. Barátaim, de mi másban is lehetne bizodalmatok, mint a Szellemben és Önmagatokban?

És amint eljuttok ehhez az új pontjához a bizalomnak, természetes egyszerűséggel eljuttok egyszerre a megengedés pontjához is. És akkor az olyan lesz ... mint amikor a folyó gátak nélkül hömpölyög tova, korlátozásoktól mentesen. Idáig az elmétek volt az az eszköz, mely megpróbálta elbarrikádozni, korlátozni vagy ellenőrizni a hömpölygő áradást. Ez az idő az, amikor el lehet engedni mindent, bizodalommal téve azt. Engedd meg a szellemnek a természetes szeretetét és folyamatait, hogy vezessék lépteidet. Az új energiába való színpadi belépőtökben ez lesz a legnagyobb kihívás a számotokra, a megengedés. Tökéletesen jól mondtad, kedvesem, hogy az elme mindent megpróbál, hogy beleszólhasson a megengedés mechanizmusába, de a megengedés nem az elméből ered. Folytasd a munkád ebben. Folytasd a munkát, amint mondtuk, egyénileg és csoportosan is megengedve, hogy a „megengedés” teret kaphasson.

KÉRDÉS: A téma a fátyol. Számomra teljesen úgy tűnik, ehhez kérném a további felvilágosításaidat, hogy a fátyol léte gyakorlati tény, a hasznossága pedig egyre távolabbra kerül tőlem. A kérdés viszont megmarad, „miért van még mindig itt?” ez egy egyszerű része a szerződésnek, melyet akkor kötöttünk, amikor idejöttünk a Földre, embernek lenni? Vagy valami másnak is meg kell még történnie, hogy ez teljesen eltűnhessen? Mi ennek a gyökere?

TOBIAS: Ez egy kitűnő kérdés. Amennyiben éber vagy a fátyol jelenlétére, és szándékozol azt lebontani magad körül, akkor számolnod kell azzal a nagyon erős elektro-magnetikus jellemzőjével a fátyolnak, melyet a tömegtudatosság hoz létre. Te, mint egyén, képtelen vagy eloszlatni a saját fátyladat, de együtt, a többiekkel, a szándékoddal - szándékotokkal csökkenteni bírod - bírjátok azt, áttetszőbbé teheted - tehetitek a ködöt, és mások szándékával együtt a csoportból, és ahogy erre megtanítotok majd másokat is, a fátyol végül el fog tűnni. Tekintettel a rezgési szintedre, rád egyénileg a fátyol jóval kisebb hatással van, mint azokra, akik a régi energiájú Földön járnak. Emiatt, bizonyos mértékig képes vagy rá, hogy ezt kontrolláld. De ne keserítsen el az, hogy nem sikerül teljesen áttörjed a fátylat. Ismétlem, ez egyfajta intellektuális gyakorlat. Ahogyan emelkedik a rezgésszinted, a megértésed, és ahogyan megengeded, hogy a saját isteniséged kicsírázzon és virágba boruljon, és habár végig ott lesz körülötted a tömegtudatból táplálkozó fátyol ereje, te, mint egyén, egyre, egyre, és egyre kevésbé leszel a fátyol hatása alatt. De, kedvesem, nyomatékosan javasoljuk azt, hogy ne kezdj el harcolni a fátyollal.

KÉRDÉS: Először is, szeretnék köszönetet mondani Cauldre-nek (Geoffrey Hope, a közvetítő) ismét a szolgálatáért. A kérdésem a művészettel kapcsolatos. Milyen kapcsolat van a művészet és a Szellem között? Az új energiában ez a viszony megváltozik-e majd?

TOBIAS: Egy olyan történetet fogunk elmesélni, amelyet már egy pár ember hallott már tőlünk. Ebben az analógiában, mi Istent, a Teremtőt, mint festőművészt állítjuk be. Isten, egy napon úgy döntött, hogy rajzolni és festeni fog, és egy olyan csodálatos festményt alkot, melyet még soha senki ennek előtte. Csodaszép festményt. Isten a szívében, olyan, de olyan mély vágyat érez, hogy nem csak a festés örömét, hanem magát a festményt, annak a belső életét is meg akarja élni, meg akarja tapasztalni belűlről is – nem pusztán csak annak a külső alkotójaként. Így hát, Isten úgy dönt, belép a teremtményébe, belép a képbe, hogy abban éljen, hogy igazán megérthesse a szépségét, a mélységét és a szeretetét a festménynek, amelyet Ő alkotott. Isten tehát belép a képbe és elfelejti azt, hogy Isten volt. Ezáltal válik lehetővé igazából az, hogy igazán a teremtésében éljen.

Ezek vagytok ti, barátaim. Ti vagytok Isten. Ti teremtitek meg a festményt. És akkor a legmélyebb szeretettel és együttérzéssel úgy döntötök, hogy a festményben fogtok élni, elfeldvén azt, hogy ti voltatok a festőművészek. Így már tettekkel tudjátok kifejezni a tapasztalataitokat és a drámáitokat a festményben. De az új energiában emlékezni fogtok arra, hogy ti vagytok a festő. Ezért hát, kedves barátom, micsoda kitűnő kérdés és micsoda kitűnő módszer a művészet igazi értékének a megértéséhez. Tekints tehát szét azzal a szemmel most, hogy te vagy a Minden dolgok festőművésze, amint tisztán a saját teremtésében él.. És amint megengeded az expresszióidnak, hogy az egész lényedből előjöhessenek – nemcsak az elmédből, nemcsak a szívedből – hanem az összes energiapontocskából... és amint megengeded, hogy ezek az expressziók kifejeződhessenek, az lesz az, ami ti az úgynevezett menybemenetelnek hívtok, az lesz az, amikor ismét a festővé váltok.



KÉRDÉS: Az új energiában lesz majd hatása az oknak és az okozatnak?

TOBIAS: Ez is egy kitűnő kérdés. Az új energiában nem lesz a régi értelemben vett oknak és okozatnak hatása. A múltban, voltak olyan idők, amikor ezt „karmának” hívtátok. A régi energiákban eddig a sötét és a világos energiákkal játszottatok, hogy megtalálhassátok ezeknek a megfelelő egyensúlyát. Az új energiában nem lesz ok és okozat. Ez a SZÁNDÉK és a TEREMTÉS energiája lesz.

KÉRDÉS: Egy kérdésem lenne. Amit te új energiának hívsz, arról én úgy gondolom, hogy az itt volt körülöttünk az ősidők óta. Ami teljesen új a számomra, az az, hogy az elmúlt néhány évben lettem éber arra, hogy hogyan tudom megteremteni a saját valóságomat, és arra, hogy például nincsen már külső eszközökre szükségem például a gyógyításhoz. Én a gyógyító munkában használtam ezeket eddig, míg rá nem jötem, hogy a gyógyítás nem más mint megengedés, hinni abban, hogy meggyógyulsz, és akkor úgy is lesz. Szóval, ez tényleg új, vagy itt volt mindig is, és az éberség az, ami új, ami miatt észrevettük ezt?

TOBIAS: Te és a többiek itt a teremben, valamint azok, akik most ezt az anyagot olvassák, már néhány éve – számtalan éve – segítitek az új energia kezdeti sablonjainak a megteremtését, de amit igazán az új energiaként definiálunk, az teljesen napjaink teremtése. Ez totálisan új. Ilyen még nem volt ezelőtt. Ezért jelent nagy kihívást a számotokra és okoz csodálatos érzést. Amikor mi a közvetítések során hozzátok szólunk, amikor mi itt összegyűlünk az emberekkel együtt, amikor összeolvadunk veletek, egy új energia teremtődik meg. Ez nem olyan egyszerű, mintha ti jönnétek ide a mi helyünkre, vagy mi mennénk oda a tiétekre. Együtt teremtünk meg egy megszentelt helyet és egy megszentelt energiát. Amikor megtörtént a tudatosságban a hasadás, amit mi a „Két Földnek” nevezünk, az az igazán új energia, amely még soha ezelőtt nem volt megteremtve. De, kedvesem, te és a többiek ebben a szobában már egy ideje a munkátokkal beállítottátok az ehhez szükséges energiamintákat és struktúrákat, mind ébren és mind az álmaitokban. Jó hogy ezt teszed, mert akkor személyesen is még több egyensúlyt fogsz találni ezen az új helyen.

KÉRDÉS: Szeretnék még többet hallani a szándékról és a teremtésről. Ott vannak a könyvek, amik azt mondják, hogy teremteni gondolattal lehet, és ott vannak a többiek, akik – mint Gregg Braden, aki azt mondja, hogy az az érzés. Most te azt mondod, hogy ez egy mindenek felett átívelő dolog – egy egység, egységesség, amit mi fogunk tovább teremteni. Támadt egy olyan érzésem, hogy én mégis valamiképpen az érzéssel kapcsolódom ehhez a dologhoz. Kifejtenéd ezt bővebben?

TOBIAS: Ez egy olyan terület, amire nem tudjuk a választ. Azt tudjuk, hogy a teremtés nem – a teljes teremtés – nem csak pusztán a gondolatból ered. Ez a régi energia karakterisztikája. A régi energiátokban ez így dolgozott, de az új energiában nem fogja ugyanezt a hatást okozni. Az érzelmeitek, mint már említettük, az üzemanyag, a hajtóerő. Ez kombinálódik az egész lényetekkel, gondolkodással, ami a teremtéseiteket végül létrehozza. Ez az egyik kihívás, amit ez elé a csoport elé helyeztünk, hogy kezdjetek el kísérletezni vele, hogy próbálkozzatok meg a tudatosság egyéb területeivel is. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen az elmétekből, vagy egyszerűen a szívetekből ered. Ez a mindenen átívelő mindent megengedésből és a belőletek eredő vágyból származik. Némi munkára lesz majd szükség, hogy megleljétek ezt a területet.

Hogy egy analógiával világítsak rá erre, amikor Cauldre barátunk (a közvetítő) elkezdte a velünk való munkáját, eltartott egy darabig, mígnem sikerült néki megtalálnia a megfelelő frekvenciát, hogy elkezdhesse a tiszta kommunikációt. Mi pedig nem tudtuk pontosan hogyan is monjuk meg neki, hogy ezt hogyan végezze el pontosan. Ehhez arra volt szükség, hogy kipróbáljon dolgokat és kísérletezzen. Tutira a padlón érezte magát néhányszor addig, amíg nem sikerült néki ezt kényelmes formában megvalósítania. Ez pont olyan folyamat volt, ami az új energiára és új teremtésre jellemző. Előrelendülés és visszaesés jellemzi ezt a folyamatot. Ezért javasoltuk nektek, hogy használjátok fel eszközként az Interneteteket, ahol kommunikálhattok egymással. Néhányan biztosan meglelik az új ösvényeket. Ezért is kap ennek a csoportnak a léte nagy jelentőséget, mivel lehetővé teszi a megosztást és az összehasonlítást... ezért hát nem ez az a terület, ahol mi azt mondhatjuk, hogy kezdjetek el így tenni. Ez puszta elhatározásotok kérdése, hogy így tegyetek.

KÉRDÉS: Az álmokról lenne egy kérdésem. Olyannak érzem az álmainkat... még jópáran vagyunk így ebben a teremben, gyakorlatilag... és ők is helyet kapnak az álmaimban, és az az érzésem ezek miatt, hogy valamiféle küldetésben veszünk részt, illetve többen is. Tudnál adni erről némi további információt?

TOBIAS: Mindenki, aki itt van most, és mindenki aki ezt most olvassa, abban van, ahogyan mondottad, egy küldetésben. Mindegyikőtök a maga egyéni módján interpretálja ezeket az álmaiban. Néhányan úgy érzik a reggeli ébredéskor, az egész éjjelt végig dolgozták. Másoknak az a benyomásuk ilyenkor, hogy egy osztályteremben ültek egész idő alatt. Valóban, kedvesem, mindenki aki csak itt van, szellemében akiket mi Krisztus Elveszett Gyermekeinek hívunk, tudja azt, hogy itt az ideje az előtérbe lépésnek. Ez az az idő, amikor teljesíteni kell az igazi szerződésüket a Földdel, ami erre a létidejükre szól. Mindannyian tudjátok, hogy teremteni és dolgozni fogtok evvel az új energiával. Hogy rövid legyek, az elkövetkező három hónapban, a ti időtök szerinti három hónapban, folytatódik az álmaitok intenzitása, folytatódik annak az érzése, hogy még nagyobb nyomás és sokkal több kihívás nehezedik rátok. Ismét ezért modom, hogy az új energia osztályterme ez, ahol elkezdtetek együtt dolgozni és meghatározni ezt az energiát. Az álmaidban, legfőképpen, kedvesem, azt próbálod meg definiálni egész pontosan, hogy milyen legyen ez az energia és azt hogyan tudod megosztani a többiekkel, legfőképpen ezzel a csoporttal itt. Szóval, hogy a kérdésedre teljesen a személyedre szabott választ adjak, valóban egy misszióban veszel részt.

KÉRDÉS: Valahol említetted már, hogy jelenleg egy csomó embernek komoly depessziós érzése van mostanság. Kifejtenéd ezt bővebben is? Ha nem is depresszióról van szó, de komoly elveszettség érzésről. Mindenféleképpen, nagyon erősen a tudatában vagyok az új energiának, komoly kihívás is ez a számomra, de még mindig elveszettnek érzem magam.

TOBIAS: A depresszió egyszerűen az az érzés, amikor az Én azt érzi, hogy elhagyta mindenki. Ez a hiány és a szomorúság érzése. Ezt elég nehéz megmagyarázni, de a régi energiájú emberi éneteknek van egyfajta identitástudata saját magáról, csakúgy, mint az elmúlt életeiteknek is van ilyenük saját magukról. Ez érzi az elhagyatottságot, ez halt meg, illetve haldoklik most. Ezért ment keresztül innen olyan sokatok a „halott fantom” érzésén. Emiatt lesz az az érzésetek, hogy ki lett húzva a szőnyeg a lábatok alól. Ez az „én” szeretné folytatni az életét, az identitását, miközben tudja jól, hogy helyet kell adjon az Igaz Én, a Felsőbb Én belépése számára. Ezek nagyon erős érzések és valósak. Rengeteg ember nem bírt ezekkel megbirkózni és azt választották, hogy Haza térnek. Ezek nagyon erőteljes érzések. A depressziónak ez az érzése ráadásul még jobban erősödött avval, hogy a vezetőitek, akik idáig fentartották az egyensúlyotokat, elkezdtek magatokra hagyni benneteket, ezzel még tovább növekedett az elhagyatottság érzése.

Barátaim, az nagyon nehéz, amit csináltok. A játék, ami folyik, alapvetően arról szól, hogy kik vagytok. Az érzés valós. Ez nem megoldható egyszerűen elmebeli tevékenységgel. Megkockáztatni az új energiában való létet biztosan igen veszélyesnek látszik a ti perspektívátokból. Ez kemény munka. Ezért jöttünk itt össze a Föld új spirituális energiájának osztálytermében. Azért csatlakoztunk hozzátok, hogy erőt adjunk, hogy szeretetet adjunk a munkához, amit végeztek, mivel tudjuk jól, milyen nehéz is ez. A legtöbb és legnagyszerűbb dolog, amit tehettek magatokért az utatok során, hogy nem bántok magatokkal olyan keményen. Erre egy nagyon erős hajlamotok van éppen olyankor, amikor éppen a megfelelő dolgot végzitek. Nagyon erős a tendenciátok arra, hogy ezért saját magatokon verjétek el a port.

Mi arról a helyről mondjuk azt, hogy a megfelelő ösvényen jártok, a megfelelő dolgot teszitek, amely az Igazságé és a Szereteté. Ne ítélkezzetek és haladjatok tovább. És mint azt Cauldre barátunk mondotta, a legrosszabb ami most veletek történhet, az az, hogy az emberek azt fogják gondolni, hogy megbuggyantatok. Az ő perspektívájukból ez valószínűleg így látszhat, de ti olyan dolgokkal foglalkoztok, amelyek teljesen újak.

Ezért van az, ismét elmondjuk, hogy ez a szoba nem csak emberekkel van teli, hanem arkangyalok légióival, a Szellemmel, és az elmúlt életek aspektusaival. Nagyon figyelnek a mai napon, figyelve azt, hogy hogyan öltenek alakot az események. Szeretettel és megbecsüléssel szemlélnek benneteket, mindazokért, amiket megtanulhatnak rajtatok keresztül. Az új energia tudása rajtatok keresztül érkezik. Eddig a pontig a teremtés során még senki sem jutott el.

Amikor megjelenik a depresszió érzése, ahogyan oly sokan tapasztaljátok, áldjátok érte. Ez természetes. El fog múlni. Ez egyfajta teszt a számotokra, ezekben az időkben. De áldjátok érte. Legyetek olyan családokkal, mint ez a csoport is itt. Beszéljétek meg egymással a dolgokat. Gyógyítók és tanítók vagytok – segítsetek egymásnak. Ez egy két-utas energia, ahogyan elkezditek egymást gyógyítani és tanítani, azzal elkezditek használni is az új energiáitokat. Ahogyan kezditek megengedni az eseményeknek a megtörténtét, ezzel egyidejűleg, segítitek is egymást egyénileg is a családban. Ha magadon segítesz, mindenkin segítesz. Ne légy magadhoz szigorú. Még ha a legkeményebb harcosok is vagytok, akkor se bánjatok keményen magatokkal. Ha fizikailag is megbetegedtek, még ha depresszióba is esnétek – akkor is tudjátok azt, hogy ezek természetes folyamatok. Ne vegyétek úgy, hogy ezek valamiféle „jelek” lennének, vagy esetleg úgy, hogy valamit „helytelenül” tettetek. Megértendő az, hogy EZ szerves részét képezi az új energiába való átmenetnek.

KÉRDÉS: Tobias, azt mondtad, hogy rajtunk keresztül tanulsz. Gyakran csodálkozom azon, hogy Kryon és sokan mások is a fátyol túloldalárol, akik soha sem voltak még emberi formában, képesek tudni azt, hogy miken is megyünk keresztül. Sohasem tapasztaltad még azt az elkülönülést, azt a félelmet, amin keresztül megyünk. Azt szeretném tudni, hogyan is van ez.

TOBIAS: (nagyon mély érzelemmel) Én, Tobias, korokkal ezelőtt, jártam már a Földön fizikai formában. És a Földön töltött számos létidő után úgy döntöttem, hogy a fátyol ezen oldalán maradok. Nem volt meg hozzá bennem az az erő, ami most mindegyikőtökben megvan itt. Elfogyott az erőm ahhoz, hogy lemondjak a Szellem tudásához való folyamatos, direkt hozzáférésről, aminek a hiánya mindegyikőtöket szolgál most itt. Így hát visszatértem a fátyol innenső oldalára, azzal a szilárd elhatározással és elkötelezettséggel, hogy innen foglak segíteni benneteket. Rajtatok keresztül tanulunk. Ti vagytok az elsők, akik először lépnek be ebbe az energiába. Ezért mondjuk nektek azt, hogy „mondjátok el nekünk, hogyan éreztek, mit gondoltok, mire van szükségetek”. Ti vagytok azok, akik összeszedik, összeálítják az információkat, az adatokat, hogy úgy mondjam, mindehhez, ami most zajlik. Mi innen, a fátyol felénk eső oldalán ezeket rögzítjük, feldolgozzuk, felhasználjuk más helyeken is az univerzumban a teremtésben, hogy ott is be tudjuk állítani megfelelően az energia sablonokat. Ti vagytok azok, akik ezt előbányásszák, hogy úgy mondjam. Mi vagyunk ez a folyamat. Ezért biztatunk mindenkit arra, hogy folytassa a dolgát tovább. Tisztában vagyunk vele, hogy mekkora vágy van bennetek visszatérni, de a munka, amit végeztek, nagyon fontos. Szemeiteken keresztül látjuk meg a felvirradó új napot. Érzéseiteken keresztül érezzük meg ezt. Létezéseteken keresztül, új megértésekre jutunk. A szellem a teremtésének új megértésére jut, ami soha eddig nem volt még megérthető a számára eddig. Ezért fordul elő gyakran, hogy amikor kérdeztek minket, nem tudjuk rá a választ.

KÉRDÉS: Az ez év május ötödikei planetáris igazítás hatásairól mesélnél valamit, a következő három hónap eseményeire előrevetítve?

TOBIAS: Ez olyan lesz, mint amikor kinyílik egy ajtó. Amikor a következő ajtó is kinyílik, akkor mögüle további erőforrások válnak számotokra hozzáférhetővé, továbbá az összes többi ember számára is. A planetáris igazítás hatása erre a csoportra nézvést az lesz, hogy jóval többet lesztek képesek a spirituális energiátokból, az Igaz Énetekből megtartani magatokban. Ezen folyamat lépcsőzetesen fog megvalósulni. Ennek érdekében nagyszámú elektromágneses igazítás történt meg. Amikorra ezek a hatások teret nyernek, számos új lehetőségre tehettek szert. Ebben az időszakban a Földön a lezajló események – nem akarok elébe vágni a dolgoknak, de nem fognak az újságok szalagcímein helyt kapni. Teljesen csendes változások lesznek. Bár, ekkor és nem sokkal ezután, azok, akik erre lesznek hangolódva, jóval nagyobb erőt fognak érezni magukban. Azt fogják érezni, hogy jóval fókuszáltabb lett a kreatív energiájuk. Még több fizikális energiát fognak érezni, mint például azt, hogy kevesebb alvásra van szükségük. Képessé válnak jóval gyorsabban meggyógyítani a testüket és az elméjüket egyidejűleg.

KÉRDÉS: Azt vettem észre az elmúlt néhány hónapban, hogy az emberek jóval erősebben tudják megfájdítani a szívemet, mint valaha is ezelőtt. Ez nagyon zavaró. Nem nagyon folytam bele a drámáikba eddig sem, de jóval erősebben érzem a kapcsolódást ezekhez. És ez nagyon zavar.

TOBIAS: Ez, barátom, egy részét képezi a saját kinyílásodnak, egy részét a saját éberségednek, hogy még érzékenyebben viszonyulsz ezekhez a dolgokhoz. Ez azért van, mert rengeteg ember él még a régi energiában. Látják, hogy valami másság jellemző rád, és mindenkiben, aki most olvassa ezeket a szavakat. Jól tudjuk, hogy később még többen veszitek majd észre, hogy ezek az emberek lehúznak benneteket. Amint az isteniség magja csírázni és növekedni kezd bennetek, ezek az emberek körétek fognak gyűlni. Nem fogják érteni, mi az oka a vonzalmuknak, és az emberségükben, áldjátok meg őket... és az emberségükben ők is akarni fogják azt a dolgot, ami nektek már megvan. Látják a fényt bennetek. Vágynak rá, hogy bennük is meglegyen ez, de mint ezt jól tudjátok, ti nem adhatjátok nekik oda. Mindössze annyit tehettek, hogy stimuláljátok őket arra, hogy kezdjék ezt el saját magukban felnövelni. Ez folytatódni fog, és ez lesz egy jellemzője annak, hogy egyre mélyebben behatoltok az új energiába, hogy ezzel egyre, és egyre gyakrabban találkoztok majd. El fognak jönni hozzátok az emberek, hogy ők is azt akarják, ami nektek van. És amikor elmondjátok nekik, hogy ezt nem lehet átadni másnak, akkor ők... lesznek néhányan akikben felmerül a vágy, hogy megtámadjanak benneteket, hogy kiderítsék, mitek is van igazándiból. És itt válik igen fontossá a tanítói tevékenységetek, mivel segítenetek kell nekik abban, hogy rájöjjenek, hogy ez ott van bennük is lehetőségként, amit bennetek látnak, ez teljesen az övék is az az isteniség, amit bennetek látnak, amit birtokoltok már, de ezt önállóan kell saját magukban aktiválniuk és dolgozni kezdeniük vele. Emiatt is lesz mindegyikőtökből tanító.

KÉRDÉS: Tobias, köszönet az áldásaidért. Talán megtanulunk mi is olyan áldást hozni, mint amit te adsz. A kérdésem a kommunikációval kapcsolatos. Azt mondtad, hogy a fátyol felétek eső oldalán nem tudtok olvasni a gondolatainkban, mégis szeretnétek tudni a gondolatainkat. Mondjuk ki ezeket hangosan? Vagy esetleg... beszéljünk a szándékaink formáiról? Hogyan tudunk úgy kommunikálni, hogy még tisztább legyen a kapcsolat és csökkenjen a fátyol?

TOBIAS: Amikor egy ember úgy dönt, hogy lezárja a gondolatait és az érzelmeit, akkor ezek nagyon nehezen érzékelhetővé válnak a számunkra, nagyon nehéz az energiájára figyelnünk, mivel az ott lévő ajtó be van zárva. Amikor ugyan nem hangos szóval, de direkt nekünk címzitek a gondolataitokat, akkor az olyan, mint amikor kinyílik az ajtó. Ekkor lehetővé válik a kommunikáció. Amikor hangosan szóltok hozzánk, akkor nem arról van szó, hogy jobban meghallhatunk benneteket, hanem ilyenkor az energiátok jóval fókuszáltabb és sokkal erősebb. Ilyenkor jóval kevesebb problémát okoz számunkra az interpretáció. Amint haladtok az isteniségetekkel való munkával, amint dolgoztok az új energiával, a nem-verbális kommunikációtok jóval hatékonyabbá kezd válni, mint a verbális. Bár ez némi erőfeszítésetekbe fog kerülni, és ez is egy olyan része a dolgoknak, ami még beszélgetésünk tárgya lesz ebben az osztályteremben. Amikor a gondolataitok vagy szavaitok célirányosak, akkor mi olvasni tudunk bennük. De amikor egy ember szégyelli magát, bűntudata van, esetleg retteg, és ilyenkor egy emocionális lepelbe rejtőzik, olyankor egy kissé nehézkessé válik számunkra, hogy lássuk őt. Ezt elég nehéz számunkra megérteni. El tudjuk olvasni ilyenkor a nagyon általános energia sablonokat, de csak olyankor, amikor engedélyt kapunk egy embertől arra, hogy ezt megtegyük. Ezért nehéz még a legjobb jósaitoknak, pszichológusaitoknak is, hogy bepillanthassanak olyan területeitekre, amelyet elrejtetek előlük. Barátom, mindig felügyeled a dolgokat. Minden ember, mindig felügyelet alatt tartja a dolgokat. Emiatt nehéz jóslásokba bocsátkozni, vagy áttekinteni valakinek az egész életét. Vannak biztos meghatározó jelek, energiarezgési minták, de ha az ajtótok zárva van, mi nem tudunk azon belépni.

Most, tudjuk jól, hogy Cauldre barátunk erőteljesen növekszik. Tudjuk, hogy az emberek itt a székekben fáradhatatlanul növekszenek. A mai napi összejövetelünket azzal bírnánk összefoglalásként befejezni, hogy ebben az osztályteremben elkezdődött a tanulás. Lesznek majd olyan dolgok, amelyek újak a számotokra, és biztosan mindennek ellentmondóak is, amit csak idáig tettetek. Tanácsadóként vagyunk itt jelen. Az egész kíséret, ami körülveszi ezt az emberek alkotta kört, nagyon nagy és továbbra is támogatni és figyelni fog rátok. Futáraitok amikor csak szükség lesz rájuk, a rendelkezésetekre fognak állni. Barátaink, azzal zárjuk a ma éjjelt, hogy még egyszer emlékeztetünk rá benneteket: ne menjetek vissza a régi könyvespolcaitokhoz hogy megleljétek a válaszokat. Az összes válasz új helyekről fog származni. Ennek a csoportnak ez a célja.

És ez így van.

fordította: Ziegler Attila



vissza az előző lapra