Első Shoud: ,,A kinyilvánítás''

Elhangzott a Bíbor Körben

2002. augusztus 3-án

Tóbiás: És ez így van, drága barátaim, amint ismét összegyűltünk a Shaumbra körében. Szeretjük azt, amikor meghívtok bennünket ebbe a körbe... amikor mint család vagyunk itt... amikor együtt örülhetünk ennek a pillanatnak... amikor egy pillanatra felszusszanhattok... amikor kinyithatjátok a szíveteket... amikor tényleg idejöhetünk, hogy véletek legyünk és összeolvadhassunk véletek. Az élet annyira nehéz tud lenni, amikor nem vagytok ebben a körben!

Tóbiás vagyok a Bíbor Páholyból, To-bi-wah rendjéből. És ti vagytok a család. Itt vagyunk ma, hogy átlépjünk a következő szintre, hogy megtegyük a következő lépésünket.

Drága barátaim, kiálltátok ezt a hosszú és nehéz utazást. Kibírtátok. Ismét itt vagytok egy új sorozat miatt, vállalva az új kihívásokat. Megmutattátok ebben a a megszentelt térben, hittel a szívetekben, a lelketekben, hogy tovább lépjetek a következő szint felé. Mily áldott és mily megszentelt az, egyáltalán el mertetek ide jönni ismét! (a hallgatók felnevetnek)

Valóban szót fogunk ma ejteni pár változásról, ami a Körben fog történni. Épp itt az idő erre. Megteremtettétek ehhez magatokban és a tudatosságotokban változásokat. Tényleg nagyon sok réteget hántottatok le magatokról, nagyon sok filtert szedtetek le magatokról, ami a tovább haladásotokat korlátozta volna.

És most elkezdjük véletek a negyedik sorozatunkat. De pár változtatással. Ez főleg rátok vonatkozik, rólatok szól. Menten beszélünk erről.

Mindig is jöttek hozzánk vendégségbe, és ez így lesz a továbbiakban is. Ezek a vendégek meg szeretnének osztozni ezen a téren itt, együtt lenni véletek. Entitások, akiknek erősen érezhető marad a jelenléte, még akkor is, ha már elhagyjátok ezt a Shaumbra termet. Véletek lesznek, együtt járva véletek a mindennapjaitok során, segítve bennetek a mennél mélyebb megértésében annak, hogy kik is vagytok valójában. Ők az angyalok. Ők a mennyei lények, akik mellettetek járnak. Mint tudjátok, nem tudnak értetek tenni semmit sem, de ott vannak mellettetek a szeretetükkel, az energiájukkal.

A múltkori sorozatunk végén Metatron jött el hozzánk. Ó, amikor Metatron először jött el, nagyon nehéz volt a többségeteknek, ideértve Kauldrét is, hogy miképpen is kezelje ezt az intenzív energiát. De néhány látogatás után, egész jól alkalmazkodtatok hozzá. Mint azt tudjátok, Metatron ti vagytok. Metatron a ti hangotok a Szellemben. Metatron az Isten-énetek reprezentálója. A tudatosságotoknak azon része, amit nem hozhattatok magatokkal erre az emberi szintre, amikor idejöttetek. ez volt az a részetek, ami másik oldalon maradt.

De, a háló megváltozásával, amit Kryon végzett el, Metatron, a ti hangotok a Szellemben, sokkal közelebb jöhet már. Metatron nagyon sok elmúlt beszélgetésünkön jelen volt a múlkori sorozatban, és ez így lesz továbbra is, mivel lehorgonyozzátok és birtokoljátok is ezt az energiát. Ez nem egyetlen egy személy, noha néha ilyennek is érezhetitek néha. Hanem a ti isteniségetek, az összes többi shaumbra istenisége, és végeredményében az egész emberiségé.

Metatron itt van ma, mivel TI itt vagytok ma. Ilyen egyszerű ez. A pár héttel ezelőtti, a Mennybemenetel Sorozat utolsó leckéjének találkozóján, szintén voltak látogatók. Az energiájuk mindvégig ott maradt véletek, körülöttetek.

Valóban, mennyire erősen jelen van Mihály arkangyal energiája! Mihály, ha úgy vesszük, a csapatvezető szerepét töltötte be, aki az Igazság Kardját hordta mellettetek. Mihály most azon dolgozik véletek, hogy most már ti vegyétek birtokotokba a saját Kardotokat, a saját Igazságotokét. Érezni fogjátok, hogy Mihály noszogat, lökdös előre benneteket, néha bizony a kardja hegyével is (a hallgatók közül páran felnevetnek), hogy lépjetek ki, ugorjatok ki a megszokott kerékvágásotokból végre.

S valóban, Kryon energiája is - főleg az elmúlt pár hét során - igen erősen érezhető volt.

Éreztétek mindenfelé magatok körül ezeket az energiákat? Nagyon gyorsan változnak. Nem csak miattatok. Valóban sok változás zajlik le bennetek, gyors változások, gyors vibrációs és fizikai változások. De a benneteket körülvevő világ is ugyanúgy igen gyors változásban van. Ez a mágneses háló végső beállításai miatt van.

Ó, milyen elfoglalt is most a kryoni kíséret és csapat, nagyon elfoglalt, beállítva olyanra a hálót, hogy magatokhoz vehessétek az isteniségeteket, hogy ténylegesen tarthassátok magatokat a lelketek dalához. Ezért is érzitek ezt a nagy sürgést-forgást magatok körül, mivel nagyon nagyszabású munka folyik körülöttetek.

És most, drága barátaim, Mária energiája, az Anya energiája érkezik meg most hozzánk, az óvó, dédelgető energia. Ő van itt ma, nagyon erősen érezhető a hölgy jelenléte köztünk, óvón, védően. Amit Mária energiájának nevezünk valójában az Otthon szeretetének az energiája, amit annyira hiányoltatok eddig. Az Otthon szeretete kezd keresztül ragyogni az összes fátyolon, rétegen és szűrőn keresztül is.

Ó, Mária itt volt már eléggé rég óta. De a szíveitek nem voltak eléggé kitárva ahhoz, hogy valóban érzékelhessétek őt, hogy valóban megérthessétek. De most már érzékelhetitek ezt az energiát. Mária ebben az előttünk álló sorozatban mindvégig el fog bennünket kísérni. Ott fog mellettetek állni, amikor felálltok itt elöl, hogy feltegyétek a kérdéseiteket. (kuncog)

Ó, igen, drága barátaim, nincs többé cédulázás. Nem fogjátok többé felírni cédulákra azokat a kérdéseket, amelyekre választ vártok tőlünk. (páran a hallgatók között összesúgnak erre) Ehelyett, fel fogtok állni, és hangosan fogjátok feltenni a kérdéseiteket. Beszélgetni akarunk véletek. Azt akarjuk, hogy gyertek előre. Azt akarjuk tőletek, hogy daloljátok a lelketek saját dalát, hogy tegyétek fel a kérdéseiteket. És, amint azt Kauldre (Geoffrey Hoppe) mondja most nékünk, ,,Igen Tóbiás, és megtedd a kommentárjaidat, néha vissza is élve ezzel.'' (a hallgatók felnevetnek)

Szóval, azt kérnénk tőletek, hogy készüljetek fel erre már most, mire visszajövünk a kérdések és válaszokra... hogy kijöttök ide a mikrofonhoz... hogy élőadásban teszitek fel a kérdéseitek, hogy ne csak magatok nevében, hanem az egész Shaumbraként tegyétek ezt.

Mindenütt érezni fogjátok magatok körül Mária nőies aspektusát. Érezni fogjátok a szülés energiáját, mivel TI szülitek meg az új identitásotokat. Ez fog Mária szerető energiája felé tolni benneteket. Amikor egy különösen nehéz nap után, nehéz időkben, az ölelő karjai közé bújhattok. A vállára hajthatjátok az arcotokat. Ejthettek egy pár könnycseppet. Ő pedig veletek fog sírni. Vigyázni fog rátok, szeretni fog benneteket, ahogyan az igazi anyák is szeretik a gyerekeiket. Ez a kapcsolat. Mindenütt ez az energia van körülöttetek.

Szóval, ma egy nagyon kedves vendégünk foglal körünkben helyet, Mária Anya energiáját üdvözölhetjük. Ó, az Ő energiája vélünk fog maradni. Most pedig, család, lélegezzétek ezt be. Ó, néhányotok már egészen jól is ismeritek ezt az energiát.

(Szünet)

Mária üzenetet küld a számotokra. Mindnyájan érezzétek ezt a szívetekben... igen.

(Szünet)

Milyen egyszerű, ugye? Annyira egyszerű, annyira szeretetteljes, annyira elfogadó aziránt, akik vagytok. No, tudjatok arról, hogy az Anya energia itt lesz nagyon nagyon sokáig.

Nemrégen beszéltünk a világosságról. Amint kinyíltok, egyre tisztábbakká váltok. Mind az emberi és mind az isteni érzékeléseitek sokkal magasabb szintű észlelésekre váltak képessé. Az érzéseitek nyíltak és sokkal érzékenyebbek, mint valaha.

Néhányan közületek nem csináltatok ilyet eddig. Nem nagyon foglalkoztatok olyasmivel, amit ti szívnek, érzelemnek, lélek-szintű érzéseknek neveztek. Ó, néha úgy érzitek magatokat, hogy mindenfelől ezek záporoznak rátok. Nem értetek mindent ezekből az érzésekből, amelyek felbukkannak bennetek, az összes érzelmet. Látszólag ezek mindkét oldalról játszanak véletek... a jó érzések és a rossz érzések... a terror és a szerelem álmai... a nehéz napok és az öröm napjai. Érzések, melyek oly általánosak a shaumbrában mostanság.

Ne féljetek, drága barátaim. Amint egyre többet és többet megtapasztaltok az igaz érzéseitekből, elkezditek megtanulni, hogy miképpen állítsátok át magatokat ezekhez. Nem fognak annyira kiütni ezek benneteket, mint amennyire mostanság teszik. Nem kell majd annyit veszkődjetek az érzelmeitek hullámvasútjával, mint mostanság.

Amikor az érzésekhez értek el, ne csapjátok rájuk a fedelet. Maradjatok nyitottak. Maradjatok nyitottak. A kihívással teli, vagy fájdalmas részek nagyon gyorsan el fognak múlni. Így lesz. Így fogtok keresztül jutni ezen, hacsak nem döntötök úgy, hogy továbbra is ragaszkodtok ezekhez. Amikor ezekkel az érzésekkel találkoztok, maradjatok a pillanatban velük.

Ó, mennyi Új Energia van az érzelmekben és az érzésekben. Ezt onnan vesszük, hogy miképpen teremtettetek Új Energiát - sohasem teremtődött még új energia eddig, mióta elhagytátok az Otthont. És most ez történik. Ti teremtitek az Új Energiát. Az érzésekben, amit a saját lényetekben tapasztaltok, az érzelmekben és gondolatokban, még a nehézségeket okozókban is, mind ott van az Új Energia magva.

Mint amint azt említettük is már, az Új Energia, amit teremtetek megtalálja a saját útját az univerzum felé, segítve az új univerzum mintáit felállítani... amit mi a Második Teremtésnek nevezünk. Oly sok abból, ami most bennetek történik, kiáramlik belőletek mindenfelé. Amikor átjöttök a mi oldalunkra, legyen az egy álom, vagy legyen az az alkalom, amikor levetitek, magatok megett hagyjátok a fizikai testeteket, meg fogjuk mutatni néktek, mit teremtettetek. Ezek az univerzum új, megszentelt festményei, a megszentelt teremtések. Meg fogjuk mutatni, hogy mit teremtettetek.

Ugyanekkor, drága család, azokban a mozgásokban, amelyeket most tapasztaltok éppen, az érzelmekben, amit most éltek át, ott van az Új Energia magva. Ez a ti valóságotokban meg fog nálatok jelenni a megfelelő pillanatban. De akkor ott lesz. Az Új Energiában, amit teremtetek... meg lesz a képességetek arra is, hogy segédeszközökkel könnyítsétek az életeteket. Kölcsönösség lesz a bennetek lévő Új Energia, a bölcsességi szintetek és a saját önelfogadásotok között.

Más szóval, ez a nagyon élénk, spirituális energia nem fog kicsírázni addig, amíg nem jelenik meg a ti valóságotokban az, hogy a saját bölcsességetek egyensúlyban van és el nem fogadjátok az új isteni éneteket. Akkor pedig a mag ki fog sarjadni. Ezen a benső szinten azt fogjátok mondani: ,,Ez nagyon nagyhatású eszköz. Felülmúl minden eddigi kardot, amit csak hordoztam eddig. Lecserél minden eddigi hitrendszert, amihez csak ragaszkodtam eddig. Nem akarom ezt az új isteni eszközt odáig használni, amíg nem állok teljesen készen erre.''

De, ma elmondjuk néktek, itt ülve, benneteket nézve Shaumbra - Kryon, Mihály, Metatron, Mária és én, Tóbiás nézünk most benneteket. Meg van a bölcsességetek. Meg vannak a megértéseitek is. Valószínűleg, az önbizalmatok nincsen meg még, de ezt csak ti teremthetitek meg. Ez így van jól. Itt az idő arra, hogy belülről kifejlődjön az Új Energia.

Amit most a feltisztult érzéseitekkel, érzelmeitekkel éreztek, azok nagyon vadul és mélyen rohannak keresztül rajtatok. Ó, egy napon érezheted azt, hogy falakba ütközöl. Más napokon pedig érezheted azt, hogy az egész világot magadhoz bírnád ölelni, az egész elfér mind a szívedben.

Amint említettük már a múltkor, ez a kifinomult érzékenység ugyanakkor nehéz pillanatokat is okozhat. Át fogtok látni azokon a paravánokon túlra is, amelyet más emberek állítottak fel. Tudjátok, az emberek... magas falakat húznak fel. Tudjátok azt, hogy néha nem is látunk ezeken keresztül mi sem? Ha egy ember úgy dönt, hogy nem akar szerepelni a radarképernyőn, akkor felállít egyfajta energiamezőt és senki sem lesz képes közülünk arra - még a legerősebb angyalok sem -, hogy keresztül nézzünk ezeken. Ha nem akarjátok, hogy Isten lásson benneteket, nem fog, mivel Istenek vagytok. Csak saját magatokkal bújócskáztok! Látjátok? (a hallgatók felnevetnek)

Az emberek felhúzzák ezeket a falakat. Jó okkal húzzák fel a falakat és állítják fel a szűrőiket. Ez egy olyan fajta védelem, mely megóvja őket attól, hogy a vibrációk, információk, érzések, frekvenciák megszámlálhatatlanul elárasszák őket.

Sokan közületek ezt meg is tapasztalták már, amikor besétáltatok egy nagyobb tömegbe, és hirtelen arra lettetek figyelmesek, hogy mit éreznek mások. Amennyiben nagyon erősen ,,adnak'' a többiek... mondjuk közülük valakiknek nagyon erős fejfájásuk van... akkor bizony nagyon erősen tudnak adni! ÉS, ha a korlátozó mechanizmus éppen ki van kapcsolva náluk, akkor bizony nagyon erősen szórják maguk körül ennek az erős fejfájásnak a rezgéseit. Ti pedig shaumbra az elsők között fogjátok ezt venni, mivel sokkal nyitottabbak vagytok már.

Az új érzékenységetek nagyon hamar össze fogja szedni ezeket a hatásokat. Ne tekintsétek ezeket a sajátotokénak. Lépjetek bele. Fedezzétek fel az érzést. Kérdezzétek meg tőle, honnan került elő? Kérdezzétek meg tőle, miért van itt? Gyakran azt fogjátok hallani: ,,Nem a tiéd vagyok. Ne próbálj birtokba venni. Eressz el. Egyszerűen csak kiáradtam másvalakiből, te pedig csak felszedtél valahol.''

Ti, kedves Shaumbra, nagyon erős vételi képességeket fejlesztettetek ki. Mindent éreztek magatok körül. A többieket is érzitek. Ne hátráljatok meg emiatt. Ne építsétek újra a falaitokat és a korlátaitokat. Egyszerűen csak lépjetek be ebbe és találjátok meg, honnan erednek ezek. Akkor azután engedjétek el, éppen úgy, amint egy kismadarat vennétek a kezetekbe és utána szabadjára engednétek. Eresszétek szabadon. Hadd repdessen. Hadd tűnjön el. Valamit meg fogtok tanulni ebből a tapasztalatból, egy másik ember energetikai tapasztalatából. Benn valamit tanultok ebből.

A bennetek lévő Új Energiamag meg lesz érintve egy másik ember által. Hadd használjuk példa gyanánt a fejfájás energiáját, amit elkaptatok és elengedtetek. Ez a fejfájás energia vissza fog a többiekhez térni, a megfelelő pillanatban, amikor KÉSZEK lesznek erre, hogy áttranszformálják a szeretet tiszta energiájává és Szellemiséggé.

Látjátok, látjátok, miként tanítjátok és vagytok hatással azokra, akik megérintenek benneteket, akikkel kapcsolatba kerültök? Látjátok? Ennyire egyszerű, ennyire lágy, mégis segítetek evvel egy másik embernek. Segítettetek valakinek áttranszformálni a saját energiáját, hogy felhasználhassák, amikor úgy döntenek.

Ez a fejfájás energia, ebben a példában, ami kimegy, és amit megérintetek az Új Energiával... ami azután ki fog áradni a többi ember közé, és tovább folytatja útját közöttük. De már egy új potenciált is tartalmaz már. Már nem csak a fejfájás vibrációját tartalmazza. Most már benne van a szeretet vibrációja, az isteniségé, az ön-elfogadásé. Ti helyeztétek el az energiájuknak ebben a csomagjában az Új Energia mintázatát.

Ez az Új Energia. Ez a módja, ahogyan az istenember ügyködik. Ez az, amit csináltok, de még nem ismeritek fel ezt. De, amikor így tesztek, amikor látjátok, hogy milyen játékot űznek mások, emlékezzetek arra, hogy nem a ti dolgotok megváltoztatni őket, meggyógyítani őket, egészen addig, amíg el nem jönnek hozzátok. Mindenfélét fogtok látni. Nagyszerű játékokat fogtok látni, amit játszanak. Hazugságokat fogtok látni... csalásokat... visszaéléseket... korrupciót... egyszóval minden effélét.

És ekkor meg fogod kérdezni: ,,Mit kéne tennem? Meg kéne változtassam az egyént? Figyelmeztetnem kéne a többieket?'' Abban a pillanatban nem kell tegyetek semmit. Minden ami megfelelő oda fog jönni hozzátok. Akkor, pedig cselekedni fogtok. Tudni fogjátok ezt. Tudni fogjátok, amikor itt az idő erre. Lehet, hogy nem kell tegyetek semmit sem. Lehet, hogy sohasem jönnek el hozzátok. De mivel éberek vagytok arra, hogy mi a valós helyzet, avval létre jön a változtatás lehetősége, vagy annak, hogy ez az egész a felszínre bukkanjon. Nem rég óta ezt láthattátok újra és újra megtörténni.

,,Miért van ez?'' kérdeztétek sokan, ,,Miért került mindez most előtérbe?'' Mivel a Föld tudatossága megváltozott. Ti is megváltoztatok. Mindez a korrupció és egyensúlytalanság mind a felszínre kerül. Mindez felbukkant a felszínen. Ahogyan pedig előbukkan, avval figyelmet is von magára. Akkor pedig, rajtatok múlik, hogy az összes ember, aki hall erről, akiknek a társasága érintett ebben, lépjen valamit ez ügyben. Néhányan közülük el fognak menekülni. Néhányan el fogják ezt ismerni. Mások pedig összeomlanak, mivel nem fogják bírni a rájuk helyeződő nyomást.

Továbbra is ez fog történni. Amikor a szalagcímeket olvassátok az újságokon, megértitek, hogy ez így van jól. Megértitek, hogy a világotok nem fog széthullani. Azok a dolgok, amelyek nem voltak egyensúlyban, amelyek nem helyesek, nem rejthetők többé véka alá. Hónapról hónapra ez fogja érinteni a dolgaitokat a munkátokban. Ezt fogjátok látni a kormányaitokban, mivel nagyon sok mindent rejtegetnek ott is. Mindezekre fény fog derülni. Különösen érvényes ez a templomaitokra. Micsoda egyensúlytalanság fog felbukkanni ott. Nagyon tisztán fogjátok látni ezt.

No, beszélnünk kell a kérdéseitekről is. Azt mondtuk, hogy itt az ideje annak, hogy feltegyétek a saját kérdéseiteket. Valóban, nagyon örülnénk annak, hogy ilyen alkalmakkor, mint most is, közvetlenül lehetne szemtől szembe beszélgetni, egytől-egyig mindenkivel.

De, a mindennapi életed során először is magadat kérdezd. A kérdésre a válasz... egy kérdés. A válasz arra, amit tudni akarsz, tőlünk kérdés formájában fog megjönni. Amikor ezt mondod: ,,Kedves Tóbiás, mi van előttem az ösvényen?'' mi azt feleljük erre: ,,Mit akarsz, mi legyen ott?'' Amikor így szólsz: ,,Kedves Tóbiás, hagyjam-e el a páromat?'' mi azt feleljük: ,,El akarod hagyni a párodat?'' Amikor mondod: ,,Kedves Tóbiás, mit kéne ennem?'' mi azt feleljük: ,,Kérdezd meg a tested, hogy mit kéne egyél.''

Noszogatni fogunk. Szembesítve lesztek avval, hogy menjetek befelé. S valóban, továbbra is folytatjuk a beszélgetéseinket véletek. A kérdések és válaszok alatt néhány saját kérdésünket is megkérjük, hogy tegyétek fel. De éppen így a mi érzéseink is meg lesznek osztva a közzel.

Na, amikor először leültünk evvel a csoporttal néhány évvel ezelőtt... mennyivel kisebb volt ez akkor! Sokkal kisebb volt. Azt mondtuk, hogy a Bíbor Kör és a Shaumbra is változóban van. Véletek együtt megyünk keresztül ezeken a nagyszerű változóban lévő időkön, nem csak a ti Földeteken, hanem az egész univerzumban is.

Mindannyian meg fogjátok látni a változásokat az előttünk álló hónapok során. Nagyon nagy kiegyensúlyozatlanság van most. Ennek egyik oka, hogy a hálózat átállítása befejezésre került. Ez azt jelenti, hogy a saját isteniségetek birtokba vétele még közelebb került hozzátok, mint eddig valaha bárkihez is.

Vannak jó páran, akik nem örülnek ennek. Vannak, akik ragaszkodnának még mindig a régi utakhoz. Nem régen láthattátok ezt az újságjaitokban is - a régi vallások, meg akarják tartani a régi hitrendszereket, félve attól, hogy a tanítványaik elszélednek, többé nem támogatva a templomot. Szégyellhetik magukat ezek a vallások, hogy nem hozták meg a kellő változtatásaikat a változó idők szavára, hogy nem hallgattak a saját embereik lelkének és szívének a szavára.

Olyasvalamihez ragaszkodnának, ami 1000, meg 2000 és talán 5000 évvel ezelőtti dolog. Azt mondják, hogy ezek a Szent Iratok és ezeket nem lehet megváltoztatni. Ezek pedig így soha sem lettek megírva. Pillanatról pillanatra írták ezeket, megváltoztatva minden új pillanattal. Az emberi lélek fejlődik. Miért nem fejlődnének éppen így a könyveitek is? Miért nem változnak a hiteitek is... a tudatosságotok is a pillanat változásaival egyetemben?

Amit mi mondunk néktek, barátaim, az az, hogy ezek az egyensúlytalanságok továbbra is folytatódni fognak körülöttetek. Ne rázzon ez meg benneteket. Egy sokkal tisztább megértésetek lesz erről, de néha túl sok félelmet okozóan. Sokan mondták közületek nékünk, hogy nagyon erős fáradhatatlanságot éreztetek. Érzitek valaminek a küszöbön állását, hogy valami történik. Igazatok van. Igazatok van. De azután gyanakodni is kezdtek. Bizonyos értelemben, még azt is hallottuk tőletek, páran mondták, hogy ,,Bárcsak vissza bírnám zárni ezeket az újonnan kinyílt ajtókat, nem lenne ekkora nyomás rajtam. Nem szeretem én ezt annyira...''

Valóban, a dolgok megtörténnek, változóban vannak. De egy dolgot el tudunk mondani rólatok. Képesek vagytok arra, hogy egy vihar kellős közepén úgy foglaljatok helyet, hogy az nem lesz hatással rátok. Amikor elkezdtük a legelső sorozatunkat, egy vihar közepén ültünk egy augusztusi nyári délutánon egy tipiben... zivatar tombolt körülöttünk... a Föld rázkódott... az ég zengett, és nem volt hatással ránk mindez. Ez egy szimbólum volt. Ez az utazásunk metafórája volt. A káosz kellős közepén lehettek, kiegyensúlyozottan, az isteni pillanatban.

Amikor az érzékeitek mindenfelé változnak körülöttetek, ne ragadjon el benneteket a dráma. Megértendő, hogy a dolgok VÁLTOZNAK. Megértendő, hogy a világ nem esik szét. A világ megújítja magát. Az emberiség fejlődik. Az evolúció megköveteli, hogy a Régi elmenjen, hogy helyet adhasson az Újnak.

Szóval, a mi változásaink meghatározásakor, kedves barátaim, itt az idő arra, hogy még jobban a tulajdonotokba vegyétek a saját isteniségeteket. Itt ültünk három évvel ezelőtt is, ebben a székben, közvetítve néktek. A dinamizmusok még mindig ehhez hasonlóan történnek meg. Összegyűltök a teremben. Szándékozásotok volt, hogy idegyertek, megosszátok az energiátokat egymással, a shaumbrával s elhozzátok ezt a mi valóságunkba, a fátyol felénk eső oldalára, a mi tudatosságunkba. Ezt pedig mi Kauldrén keresztül visszajuttatjuk hozzátok. Nagyok sok szinten és folyamaton haladtunk keresztül, hogy behozzuk ezt az információt.

Nincs többé szükség ennek a szerepnek az eljátszására. Nem kell már, hogy a rezgés disztribútoraiként működjünk. Vagyis, az Istenember sorozatban az lenne a legmegfelelőbb, ha az oldalvonalon foglalnánk helyett.

Azt kérjük, hogy a közvetítés köztetetek és köztünk egy folyamatosan áramló csomóponttá váljon. Azt kérjük, hogy folyamatosan helyezzétek az energiátokat a Körbe, mint csoport, gyűjtsétek ezt egybe, olvasszátok össze, s ekkor ez az egész Kauldrén keresztül visszajut hozzátok. Ki fogjátok hagyni a folyamatból a közvetítő embert. Saját magatokat fogjátok hallani. És ez egy gyönyörű szép kórus lesz!

A fátyol felénk eső oldalán ezt az eljárást "Shoudnak" hívjuk. "Shoud." A Shoud a "Shou-doe-wah" vibrációja. Ez annak a kiejtett változata, amit mi itt erre használunk. Bizonyos értelemben, ez a ti emberi nyelvetek "árnyék," vagy "reflekszió" szavaiból származik. Ez az, amit tesztek.

"A Shoud" során az ember közvetít az emberek egy csoportjának. Egy ember gyűjti össze az összes többi vibrációját. Ez egyetlen emberen keresztül jön át - jelen esetben Kauldrén keresztül -, amiben ott van az összes rezgésetek vibrációjának a kórusa. Olyan ez, mint amikor az emberek egy csoportja kórusban énekel. Gyakorlatilag egyetlen hangként halljátok a dalt. De, amikor hallgatjátok, elmondhatjátok, hogy nagyon sok egyéni hang énekli ugyanazt a dalt.

Nem lenne helyes, ha még mindig leckéket vennénk át véletek. Az elmúlt sorozatok leckéi azt a célt szolgálták, hogy gyakorlatot szerezzetek, hogy az úton maradjatok. Ez már semmilyen célt sem szolgál már. Szóval, úgy döntöttünk, hogy nem nevezzük többé az új Istenember Sorozat üléseit leckéknek.

Ezek Shoudok. Ezek azon Istenemberek kifejeződései, akik egy helyre gyűltek össze. Ezt ti a saját köreitekben is képesek vagytok véghez vinni. Összejöhettek a saját, ,,helyi köreitekben,'' a Shaumbra csoportotokban, mindenütt a világon. Összeülhettek egy körben. Azután a csacsogás és az összeolvadás periódusa után választhattok magatok közül valakit szószólóul a többiek számára kifejezőként a Shoudban. Olyan lesz, mintha a saját hangotok hallanátok, ahogyan a csoport hangját halljátok.

Mi, akik a fátyol innenső felén létezünk, nem ismerjük a válaszokat. Néha kissé másabb perspektívából látjuk a dolgokat, mint ti, de nem tudjuk a válaszokat. Szóval, itt az ideje, hogy elmondjátok nékünk a válaszokat. Itt az ideje, a Shoud folyamán, hogy saját magatokra reflektáljatok. Beszéljetek hozzánk. Mondjátok el azt, amit tudtok. Meséljétek el, hogy mit tapasztaltok.

Valamint, rögzítsétek is ezeket. Mindannyian, jegyezzétek fel ezt a tudást, mert a többi ember is ezen az úton fog utánatok jönni. Tudni akarják majd, hogy ez milyen volt a számotokra, belépni az Új Energiába, a többi Istenember csoportjában ülni, közös dallal a szívükben. Mit tapasztaltatok utazásotok ebben a pillanatában? Ez másoknak is a segítségére lesz útjuk során. Mi volt a kulcsvibráció, mi volt a kulcsélmény a Shoud adott pillanatában?

Szóval, drága barátaim, ma kissé másképpen fogunk ténykedni. De mielőtt is belekezdenénk, először is egy nagyon rövid történetet mesélnénk el néktek. Ebben a sztoriban most nem lesz hét farmer... (a hallgatókból kirobban a nevetés)

Van egy ember, akiben részben magatokra is, részben pedig akárki másra is ismerhettek magatok körül. Gabinak fogjuk őt hívni, mivel egyaránt lehetne férfi vagy nő is. Ő tényleg Shaumbra. Mint sokan közületek, ő is rengeteg könyvet olvasott és gyakorolt.

Amint végig haladt az útján, úgy találta, hogy az ösvény egyre nehezebbé és nehezebbé, keményebbé vált. Sírva szólította a Szellemet, Tóbiást, a Bíbor Páholyt. Így szólt: ,,Miért látszik úgy, hogy az út egyre nehezebb? Miért egyre nehezebb minden nap felemelni a lábam, egyiket a másik elé helyezni? Van amikor inkább lefeküdnék pihenni, egy jót aludni. Néhanap úgy érzem, képtelen vagyok keresztül verekedjem magam az utazás sűrűségén. Úgy érzem vonszol valami. Úgy érzem, nem tudom keresztül vágni magam ezen a sűrű homályon.''

A mi kedves Gabi barátunk tűnődött azon, hogy vajh elrontott-e valamit útja során. Gondolkodott rajta, hogy esetleg nem egészen azt tette, amit kellett volna, vagy nem azokat a leckéket sajátította volna el az útján, amit kellett volna. Szóval ismét újraolvasta a leckéket. Ó, mennyi mindent tanult ebből, amit elsőre nem tanult meg.

De, még mindig levert volt. Ez még nem hozta meg a válaszokat a bensejét mardosó kérdésekre. Miért volt ez ennyire nehéz? Miért merítette ez ki a lelke legmélyéig éppen úgy, mint ahogyan fizikálisan is teljesen elfárasztotta? ,,Miért,'' esdekelte ,,ennyire nehéz ez az út?'' Néha nagyon mérges lett. Átkozta azokat, akik a Bíbor Páholyban vannak. Átkozta a Szellemet. Úgy gondolta, jóval könnyebb is lehetne az utazása. Úgy gondolta, szállíthatnánk igazán a számára a válaszokat, több kérdésére is, valamint jóval többet is tehetnénk tevőlegesen is érte.

Teljesen összetört ebben az állapotában, a kudarcában, gyengeségében. Egyre jobban kezdett kiábrándulni saját magából, ugyanezért az őt körülvevőkből is, s még a Bíbor Páholyból is. Arra lett figyelmes, hogy mindenféle UFÓ tanfolyamok környékén kezd sündörögni! (a hallgatók felnevetnek) Arra, hogy különféle konspiráló szemináriumokra jár már. Úgy találta, hogy inkább olyan tanfolyásokat látogat már, hogy miképpen lehet rávenni a segítőket, hogy ugyan, jönnének vissza, szállítani a megfelelő válaszokat. Tudta jól, hogy bujkál. (többen is nevetnek)

Mélyen benn nem érezte emiatt jól magát, de kint, a mi drága Gabi barátunk visszatért ehhez a régi energiához, ehhez a dualitás energiához, amit eddigelé is használt. Ez egy energialökést adott a számára, amikor visszatért ezekhez a dolgokhoz. Ez el is szórakoztatta, aminek nagyon örült.

Jóval mókásabb volt az a számára, hogy az idegenek konspirációjával foglalkozzon, mint a saját isteniségével. Sokkal izgalmasabb volt a számára, hogy haragszik a kormányra, az Illuminátusokra, a többi feltételezett konspirálóra, valamint olyasmin aggódni, hogy miféle kemikáliákat szórnak ki repülőgépekről. Sokkal könnyebb volt ezekről gondolkodnia, belebonyolódnia a dualitásba, mintsem végig mennie az Istenember ösvényén. De, leges-legbelül, a mi Gabink nagyon jól tudta, hogy nem ez a hosszútávú válasz a számára. Elterelés volt ez és pótcselekvés.

Na, nem túl régen Gabi a padlón volt, sírva, ríva, mérgesen, igen ítélkezően önmagával szemben, nagyon elégedetlenül az ösvényen elfoglalt helyével. Felkiáltott hozzánk, így szólva: ,,Tóbiás, Szellem, és mindenki más, mit kéne tudnom? Mivel kéne tisztában lennem most?''

No, mint azt mindnyájan jól tudjátok, nem mondtuk meg néki a választ. (nevetnek a hallgatók) Arra kértük, tekintsen befelé. Erre Gabi megint zokogni kezdett, s a következőt panaszolta: ,,Nem tudom hogyan nézek befelé! Állandóan kudarcot vallok, amikor befelé tekintenék! Annyi különféle hangot hallok ott, hogy képtelen vagyok eldönteni, hogy melyiknek hihetek, melyikben bízhatok meg!''

Ezt mondottuk néki: ,,Kérd meg az Igazságodat, hogy lépjen előre. A többi hang el fog halványodni. Az Igazi Hangod felerősödik, a többi elhal. Mondd magadnak, hogy az isteni éned hangját akarod hallani. A többi hangnak erre el kell hallgatnia. A fals hangok eltűnnek. Az isteni hang erőre kap.''

Na, szerencsére Gabink elég fáradt volt és eléggé nyitott is, hogy akkor és ott ezt az Igazságot keresztül hozza saját magán. Néha, Shaumbra, annyira fáradtak, elpilledtek vagytok, hogy az aktuális Igazság végre át tud jönni. Néha, Shaumbra, annyira elfáradtok, annyira elcsüggedtek, hogy kiestek az elmétekből, amivel végre az Igazság is szóhoz juthat. Gabi elég fáradt volt.

Amit hallott, amire megkért bennünket, hogy ma itt osszuk ezt meg véletek is, nagyon egyszerű volt. A hang amit hallott, ez volt: ,,A világ nem akarja hagyni azt, hogy elmenjetek. Ezért is olyan nehéz az életetek mostanság.'' A körülöttetek lévő világ nem akarja, hogy elhagyjátok. Még kapaszkodna belétek. A családotok, a barátaitok... ők szeretnek benneteket, annak ellenére, ha időnként csatáznak is véletek. Ők szeretnek benneteket és ők nagyon is érzik, hogy elmenőben vagytok.

,,Az elmúlt életeitek aspektusai,'' ... ó, kedvesem, tudod Te jól, miről beszélünk most ... ,,az elmúlt életeitek aspektusai tudják jól, hogy költözőben vagytok. Tudják jól, hogy ledaraboltátok őket magatokról. Meg vannak rémülve. Annak a lehetősége, hogy otthagyjátok őket, hagyva szabadon elmenni őket, hogy a saját teremtésüket valósítsák meg innentől, a saját isteniségüket találják meg, halálra rémíti őket. Szóval keményen kapaszkodnak ám.''

Igen, Shaumbra, elengedtétek magatoktól az elmúlt életeiteket. De, ők viszont nem szükségszerűen engedtek el benneteket. Felfogjátok, hogy miről beszélünk?

Ott vannak azok a munkatársaitok, akik érzik, hogy elmenőben vagytok. Tudjátok, van valami paradox ezekben a ,,Hagyjuk magunk mögött'' könyvekben. Na, ők egy kissé másról beszélnek, mint amiről mi szólunk. Nem lesztek bezsuppolva valamiféle égi járműbe. Nem lesztek elszállítva valami távoli bolygóra. Itt fogtok maradni a Földön. Erről szól ez az egész. Nem fogtok valamelyik sarokban egy elhagyott ruhakupacra bukkanni. (a hallgatók felnevetnek) De, az esszenciája ezeknek a könyveknek, az igaz. Vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy itt lettek hagyva.

Ti, Shaumbra, az Istenember ösvényén haladtok. Lenyestétek magatokról az összes Régit, aminek következtében lehetővé vált, hogy belépjetek az Újba. A többiek körülöttetek nem nagy örömmel vettek erről tudomást. Ők azt akarják, hogy maradjatok. Szeretnek benneteket. Örülnek néktek.

Nagyon sok esetben segítettetek nékik, jól-rosszul. Vannak köztük olyanok, akiknek ti tettétek lehetővé a létüket, noha ők csak elmúlt életeitek aspektusai. Ti tettétek lehetővé a létüket, hagytátok, hogy a saját dolgaikhoz férhessenek. Vannak olyanok is, akiknek mérhetetlenül sokat segítettetek. A szeretetek, a fényetek, az együttérzésetek az életük szerves részét képezi. Energetikailag, ők azok a - hogyan is kéne mondjam - ,,csüggők,'' mindenfelé rajtatok. (nevetnek a hallgatók) Kapaszkodnak belétek. Nem akarnak elereszteni benneteket.

Szóval, miért érezte Gabi úgy, hogy az ösvény ennyire nehéz? Azért, mert lehúzták, visszatartották a többiek. Nem volt előtte semmilyen erő sem, mely tovább mozgásra ösztönözte volna. Erről gondolta, hogy ez az Új Energia sűrű köde... vastag, ragadós, nehezen áthatolható.Úgy gondolta, ez tartotta vissza őt. Hát nem. Ez a múlt energiája volt, a Régi energiái, valamint a Jelen energiái is, amelyek nem akarták elereszteni őt.

A saját gyerekeitek sem akarják, hogy elmenjetek. Nem értik azt, hogy amikor hagynak elmenni, még mindig itt lesztek, még jelenlevőbben, mint eddig. Attól félnek, hogy elhagyjátok őket, hogy valahová máshová mennétek. Érzik, amint változik a tudatosságotok, amint kiléptek az ajtón. De ez a félelemből ered. A megértés hiányából

Változtok. Elhagyjátok ezt a valóságot. De annyival, amennyivel kiléptek ebből, annyival erősebb a jelenlétetek itt. Amennyivel több Régi utat hagytok el, annál több szolgálatot vállaltok, annál több szeretetet értük. Ezt egészen hamar meg is fogják érteni. Néhányan közülük már meg is tette. A férjeitek, a feleségeitek, a gyerekeitek, az ő gyerekeik, akik körülvesznek benneteket, nem akarják, hogy elmenjetek.

Ezért ilyen nehéz. Ezért volt Gabi barátunk ilyen gyenge, ennyire a padlón. Ezért ilyen nehéz a mennybemenetel folyamata. Mit lehet evvel tenni? Nos, megkérdeztük Gabit, mit tenne, mielőtt megtapasztalna. Tudtam, hogy mivel jár ez.

Amit mondott egyszerű volt és nagyon mélységes: ,,Beszélni hozzájuk. Mesélni nékik emberi formában. Beszélni hozzájuk isteni formában, Beszélgetni vélük, mint ahogyan egy Istenember beszélget egy másik, ébredő Istenemberrel. Olyan egyszerűen beszélve, mint amikor két ember beszélget... a presszó asztal mellett... egy éttermi asztalnál. Nem elmagyarázva a folyamatot, amin keresztül szándékozunk menni. Erős a hajlam arra, hogy ez intellektuális folyamattá váljon, és nem fogják érteni. Egyszerűen csak mosolyogni rájuk. Biztosítani őket arról, hogy kik is vagyunk. Meggyőzni őket, hogy mindig is szeretni fogjuk őket. Biztosítani őket arról, nagyon gyengéden, hogy jobban itt leszünk, mint valaha.''

Ez történik, Shaumbra. A világ nem akar elengedni benneteket. A világ nem ismeri fel, hogy ha elmentek, szószerint vissza is tértek mindjárt úgy, hogy jóval erősebbek, jóval angyalibbak, jóval szeretőbbek lesztek, mint valaha.

Na, ó, (Tóbiásból nagy sóhaj tör fel) drága barátaim, az ittlétetek bátorságot igényel. Nagyon nagy bátorságot igényel, hogy ezt hallgatjátok, itt és a ti webrendszereteken keresztül és, hogy most olvassátok ezeket a szavakat. Azután, hogy együtt átmegyünk ezen a folyamaton, az első Shoudunk során, én, Tóbiás, visszatérek pár összefoglaló szó erejéig, beszélgetni. Drága barátaim, tudjátok mit kell most tennetek. Lélegezzétek be az isteniségeteket és olvadjatok egybe, családként. Rögvest TI fogtok visszatérni.

(szünet)

Kauldre közvetíti a Shaumbrát:

Shaumbra vagyunk. Egyetlen hang vagyunk, nagyon sok szólamban. Eljöttünk, hogy szóljunk magunkhoz. Eljöttünk, hogy mindenkihez szóljunk. családként és csoportként gyűltünk egybe. Úgy találjuk, hogy az energiák ezen összeolvasztása, egy kissé másabb, mint amilyen eddig volt. Kissé furcsa a számunkra, hogy nem Tóbiás beszél hozzánk. De elfogadjuk az isteniségünket. Elfogadjuk, hogy Istenemberek vagyunk, szóval fel vagyunk rá készülve, hogy meghalljuk a saját hangunkat a Szellemben.

Mint shaumbra és mint Istenember, értjük, hogy új attribútumokkal bírunk már. Megértjük, hogy új vibrációk érnek már bennünket. Shaumbraként kollektíven tanulunk először érezni és csak utána gondolkodni...

Tanuljuk, hogy a válaszok és az isteniségünk az érzéseken és az érzelmeken keresztül bukkannak fel. Mi, a Shaumbra, úgy gondoltuk eddig, hogy a gondolkodás az első, és csak azután tűnődünk el az érzéseinkről. Tanuljuk, hogy az isteni érzékeink megjelenésével mit lehet kezdeni, most már megengedjük, hogy a gondolkodásunk, az intellektuális folyamataink elfogadják az érzelmek kalauzolását, hogy az érzeteinkre hagyatkozzunk, vegyük figyelembe őket döntéseink meghozásakor. Mi, Shaumbra arra voltunk kiképezve, hogy mindent vigyünk be az elmébe, és most pedig azt tanuljuk, hogy ezeket hozzuk át az érzéseinken, érzelmeinken, érzékenységünkön keresztül. Tanuljuk, miként férjünk a dolgokhoz először az isteniségünkön keresztül, majd ezután engedjük meg a gondolkodásnak a fejünkön keresztül, hogy az érzelmekbe vethesse magát.

Mi, Shaumbra, mint Istenemberek, tanuljuk a bőség beengedését az életünkbe. Nagyon sok olyan entitásként léteztünk a múltban, akik távol tartották maguktól a bőséget. Olyan mélyen ellenálltunk a bőségnek, amellyel nagyon mély benső útra indulhattunk. De mi, Shaumbra, most ép azt tanuljuk, hogy a bőség egyszerűen csak a Minden Létező irántunk való szeretetének a kifejeződése.

Tanuljuk, hogy a bőség fontos az utazásunk során. Mint csoport, tanuljuk, hogyan szabaduljunk meg a régi nézetektől, hogy csak nagyon kevés bőségből szabad gazdálkodni, a spirituális lénnyé válás érdekében. Mi, Shaumbra, most öleljük magunkhoz a bőség koncepcióját, mivel ez fontos részét képezi az életünknek, fontos része az utazásunknak.

Mint Istenemberek, újabb utazásra indulunk. Felismerjük, hogy az összes erőforrásunkat be kell dobjuk. Tanuljuk, hogy a bőség nélkül, nehéz tanítani másokat. Nehéz végigcsinálni a mennybemenetel folyamatát. Szóval, mi, a Shaumbra, bőséget hozunk az életünkbe, és el is fogadjuk azt.

Mi, a Shaumbra, tanuljuk, hogy önmagunkat adjuk, nem ahhoz tartjuk magunkat, amit mások gondolnak, avagy mondanak. De tanulunk a saját igazságunkról is. Tanuljuk, hogy elsősorban magunkhoz legyünk őszinték. Nagyon sok létidőn vagyunk túl és nagyon sok tapasztalaton, melyekben azt teszteltük, milyen másoknak adni először. De, meg kellett tanulni a saját igazságunkat is. Ez fel fog szabadítani bennünket. Az igazságunk segíteni fog az egyensúlyunk megtartásában akkor is, amikor a dolgok egyre nehezebbé kezdenek válni körülöttünk. Amikor már megvan a saját igazságunk, akkor már őszinték lehetünk a többiekhez is.

Tanuljuk, hogy egyáltalán nem önző dolog a saját igazságunkat meglelni. Néha még most is érint bennünket ez. Úgy gondoljuk, hogy mindvégig adnunk kell. De mi, Shaumbra, tanuljuk, hogy először saját magunkat teljesítsük be, amivel jóval erősebben állhatunk mások rendelkezésére.

Mi, Shaumbra, most tanuljuk befogadni a szeretetet az életünkbe. Azok vagyunk, akik szerették a többieket, de erősen ellenálltunk annak, hogy szeressük saját magunkat. Több okból is tettük ezt, miközben kinyíltunk, sokkal érzékenyebbek lettünk. Nehéz volt a többi ember feltételekhez kötött szeretete az életünkben, szóval elzárkóztunk ez elől. Továbbá ezt is gondoltuk: ,,Nem vagyunk elég értékesek a mély benső Szellem utáni kutatásunkkal.'' Nem gondoltuk, hogy méltóak vagyunk a többiek szeretetére, így hát kikapcsoltuk ezt.

Bizonyos értelemben, ez segített bennünket egyre mélyebbre és mélyebbre ereszkednünk magunkban. Most, tanuljuk és elfogadjuk lényünkben azt, hogy a mások szeretete igen jól beválik, az élet része, a megosztás része, és az egység része. Mi, Shaumbra, tanuljuk elfogadni előfeltétel nélkül a szeretetet, még akkor is, ha az esetleg feltételeket tartalmaz. Mivel azok az előfeltételek, melyeket esetleg mások támasztanak szeretetükben, nincsenek hatással ránk, amennyiben előfeltétel nélkül megnyílunk ez előtt.

Mi, a Shaumbra utazók vagyunk. Új tapasztalások felé megyünk. Nem elégít ki bennünket csak csendben üldögélni a fenekünkön. A lábunk folyamatosan lépked. Mindig van új tapasztalás. Mindig van új megértés. Mindig van egy új nap. Amióta csak ismerjük a saját identitásunkat az Otthonon kívül, azóta utazunk amilyen messze csak lehet és annyifelé, amerre csak lehet. Mi vagyunk az elsők, akik beléptek ebbe az Új Energiába. S amíg vannak néha nehéz és különös napok, elfogadjuk azt, hogy utazók vagyunk. Elfogadjuk azt, hogy teremtői és felfedezői vagyunk új valóságoknak.

Mi, Shaumbra, értjük azt, hogy a tudatosságunk valóban különleges dolog. Amikor a tudatosságunkat egy új valószínűségbe, egy új potencialitásba helyezzük, akkor az válik az új valóságunkká. A tudatosságunk a mi Szellemünk. Ez a mi egységünk a Minden Létezővel. Tudatosságunk mindannak az összessége akik csak voltunk, amit csak eddig tettünk. Ez a mi bölcsességünk. Ez a szívünk. ez a lelkünk. Ezt nem a testünk tartalmazza. Tudatosságunk mindaz, amik csak vagyunk. Amikor ezt egy új potencialitásba, egy új valószínűségbe helyezzük, akkor ami eddig semleges állapotban volt ott, azt áttranszmutáljuk egy új valósággá. A lehetségességgel összeolvadó tudatosságunk válik realitássá. Evvel a formulával értjük meg, hogy mi vagyunk a Teremtők.

Mi, a Shaumbra, felelősséget vállalunk teremtéseinkért. Nem okolunk ezért másokat. Értjük jól, hogy mindezt mi tettük meg. Felelősséget vállalunk, mindazért, akik vagyunk. Birtokoljuk isteniségünket.

Mi, a Shaumbra, a saját kérdéseinkre válaszolunk, amikor a körülöttünk lévőkre tekintünk... Tóbiásra... Máriára... a többiekre. Néha helyeslést várnánk. Néha egyszerűen csak egy kifejezést keresnénk az arcukon. De először is a saját kérdéseikre válaszolunk. Elindulunk befelé, ahol a válaszok leledznek. Nekünk, Shaumbrának megvannak a saját megoldásaink.

Mi, Shaumbra magunkba fogadjuk az összes aspektust. Értjük, hogy a világos, a sötét, valamint a semleges egy célt szolgál. Magunkhoz öleljük az összes múltbéli tettünket, anélkül, hogy sötétnek, avagy világosnak ítélnénk meg. Magunkba fogadjuk a többiek összes dolgát, amivel csak találkoztunk utunk alatt. Értjük, hogy közülük néhányan még a régi szabályok alapján játsznakjátszanak, a régi karmájukkal dolgoznak. Magunkhoz öleljük őket. Nem ítéljük meg őket. Értjük, hogy ők a saját útjukat róják, ott és úgy, ahogy. Értjük, hogy a sötétség ugyanúgy szolgálja a fényt, ugyanúgy új tapasztalásokat generál. Magunkhoz öleljük az összes mindent... a világosat, sötétet, semlegeset és mindazt, ami csak ezek között van. Emiatt a teljesnek nevezhető energia miatt tudjuk meg, hogy Istenemberek vagyunk.

Mi, Shaumbra, teremtjük meg a munkaköri leírásainkat. Erre a létidőnkre néhány lelki-szinten kötött szerződés teljesítése miatt érkeztünk. Az új létidőnkben, még ugyanazon fizikai testben, megírjuk az új munkafeladatainkat. Mi teremtjük meg az összes pillanatot, minden napunkat, a jövő összes potencialitását. Tudjuk, hogy nincsenek régi szerződéseink. Tudjuk, hogy nincs karmánk. Tudjuk, hogy rajtunk áll, mit teremtünk. Mi írjuk meg a saját munkaköri leírásunkat.

Mi, a Shaumbra, két világ között járunk, a Régi és az Új között. Egyszerre vagyunk jelen mindkettőben. Értjük a Régi Energiát. Mindennap ebben élünk. Az Új Energia felé utazunk, segítve meglelni az ösvényeket, a mellékutakat, azok számára, akik utánunk fognak jönni. Ott bűvészkedünk mindkettőben, egyszerre. És tudjuk jól azt is, hogy ez nehéz. Tudjuk, mekkora kihívás. De, mi választottuk ezt.

Mi, a Shaumbra döntöttünk úgy, hogy itt leszünk. Bennünket senki sem helyezett ide. Senki sem küldött ide. Nem lettünk ideszáműzöttek. Mi, Shaumbra választottuk azt, hogy most itt maradunk, ebben a létidőben. A saját isteni akaratunkból. Szabad akaratunkból választottuk azt, hogy itt maradunk. Mi, a Shaumbra felelősséget vállaltunk emiatt. Mi választottuk, hogy itt maradunk, erre a nagy változásra, nagyszerű átmenetre.

Mi, a Shaumbra, tanítók vagyunk. Mi választottuk, hogy itt legyünk, hogy folytatjuk ezt az utazást, hogy segítsünk a többieknek. Tudjuk jól azt, hogy sokan vannak közöttünk olyanok, akiknek nem kellett volna itt maradjanak, amennyiben nem akarták volna ezt. A szív és lélek leckéit elvégezték. Úgy döntöttünk, hogy itt maradunk, tanítók gyanánt a többiek számára, akik utánunk fognak jönni. Tudjuk, hogy a tanítás nagyon sokféle formában fog történni, sokféle módon, nem csak az eddigi kézenfekvő módszerekkel. Mi választottuk azt, hogy tanítók leszünk. Mi választottuk, hogy felfedezőkké válunk. Mi választottuk, hogy Teremtők leszünk.

A mai nap ajándéka. A mai Shoud esszenciája a kinyilvánítás. Ez a kinyilvánítás. Mint Shaumbra, tudjuk, hogy itt az ideje annak, hogy annyiféleképpen fejezzük ki, kicsodák is vagyunk, ahányféleképpen csak lehetséges. Tudjuk, hogy itt az ideje annak, hogy előlépjünk azon fátyol mögül, amit magunkra vontunk.

Féltünk attól, hogy kik is vagyunk, hogy mivé válhatunk. Valahogyan vonakodtunk a saját isteniségünktől. Egy intellektuális folyamaton estünk át, avval kapcsolatban, hogy kik vagyunk és kikké szeretnénk válni. De most, hogy elkezdtük ezt az ,,isteni dolgot,'' mielőtt gondolkodnánk, először is saját magunkban... előbb az isteniség utóbb a gondolkodás... tudjuk, hogy eljött a kifejezés ideje.

Tudjuk, hogy itt az idő az igaz énünk számára, hogy előtérbe lépjen. Mindenki közülünk a pillanatban fog élni. Itt az idő arra, hogy előlépjünk a magas falak mögül, a vastag fátylak mögül, amelyeket magunk köré vontunk. Mindnyájan idegesek vagyunk emiatt. Mindnyájan evvel kísérletezgetünk. Nem vagyunk biztosak abban, hogy miképpen fog reagálni ránk a világ. Nem vagyunk biztosak abban sem, hogy miképpen fogunk reagálni saját magunkra, amint kifejezzük magunkat. Tudjuk, hogy itt az idő arra, hogy kijelentsük saját magunknak, ideje kifejezzük azt, hogy kik is vagyunk.

Mindenki közülünk a maga különleges, masszív útján fogja megtenni ezt. Mindenki közülünk a pillanatban fog lenni. Többé nem rejtőzködünk. Előjövünk. Megengedjük saját isteniségünknek, hogy mindenféle módokon kifejezhesse magát... a munkánkban... a kapcsolatainkban... a művészi alkotásainkban... a könyveinkben... a dalainkban... és a költeményeinkben... ahogyan rámosolygunk az emberekre.

Tudjátok, hogy sokáig visszatartottuk a mosolyunkat a többi embertől? Visszafogtuk az öleléseinket. Nem engedtük ki az energiáinkat. Most mint Shaumbra azt mondjuk magunknak, hogy a pillanatban történő kifejezés szent és isteni dolog. Arra bátorítjuk magunkat, hogy fejezzük ki nyilvánítsuk ki magunkat, mindazt, amik csak vagyunk.

Ez az üzenet szól saját magunknak a mai napon. Ismerjük a szabályokat. Mi segítettünk megírni a régi szabályokat. Tudjuk hogyan működtek a dolgok a Régi Energiában, abban, amiben még mindig élünk. Tudjuk miért léteznek ezek a szabályok. Tudjuk, miképpen kövessük őket. De, azt tudjuk, miképpen haladhatjuk meg a szabályokat, anélkül, hogy másoknak ártanánk. Tudjuk miképpen haladhatjuk meg a szabályokat, amivel kifejezhetővé válik az isteniségünk, ahogyan kifejezhetjük az Isten-énünket a legszentebb és a legélvezetesebb módon.

szóval, a mai napot magunknak szenteljük, ezt az egyszerű Shoudot a Kifejezésről. Elmegyünk innen, mindnyájan úgy, hogy magunkat adjuk, mindazt, amik csak vagyunk. Nem fogjuk rejtegetni többé az orcánkat. Nem fogunk a szíveinkben rejlő szeretetben rejtezni többé. Ki fogjuk fejezni az isteniségünket. Az Új Energia Istenemberei leszünk.

Ezzel fejeződik be az első Shoud. Nevetéssel és tapssal a galériáról és mindenhonnan körülöttünk. És, mi, a Shaumbra, elfogadjuk mindazokat az angyalokat, akik idegyűltek a mai napon.

(szünet)

Tóbiás visszatér:

És ez így van, drága barátaim, hogy ti, Shaumbra, befejeztétek az első Shoudot. Azt kérjük, hogy engedjetek meg magatoknak egy nagy tapsot, hogy mindezt lehetővé tettétek. (kitörő tapsvihar) Ti pedig ezt mondjátok: ,,Ez volt olyan nagy dolog? Mindaz amit tettem, az az volt, hogy itt ültem, megengedve magamnak, hogy megtörténjenek az események!'' És valóban, ez történt.

De, ez tényleg nagy dolog, mivel először nyitottátok meg magatokat. Magatoknak adtátok és másoknak is az energiátokat magatok körül, mindenkinek a Körben. Nyíltan átadtátok magatokat azoknak, akik végigjöttek az ösvényen. Csak annyit tettetek, kedveseim, hogy előtártátok az isteniségeteket és a szíveiteket, megengedve, hogy az energia előjöjjön.

Amikor majd olvassák azt a könyvet amiben ez benne lesz tíz év múlva, meg tizenöt év múlva és húsz év múlva, vagy még több... ez az energiátok ott lesz akkor is...ott, abban a pillanatban, amit most éreztetek. Ők pedig újracsatlakoznak. Azt fogják gondolni, micsoda tett volt, micsoda bátorságra vallott, hogy itt voltatok, micsoda bátorság volt végigjönni ezen az úton, és most kifejezni magatokat.

Azt mondtátok ebben az első Shoudban, hogy itt az idő a kifejezésre, a kinyílásra, a megmutatására, hogy kik vagytok. A saját dualitásotokban éltek, az Új Energiátok dualitásában. Ez az, ahol nem engeditek meg a saját isteni éneteknek, hogy előjöjjön. Ma azt mondottátok saját magatoknak ,,Soha többé.'' Ma ezt mondtátok: ,,Itt az idő arra, hogy kifejezzem magam. Itt az ideje a lebegésnek.''

Lehet, hogy nem tudjátok mit fogtok tenni. Halljuk, amint kattog a fejetekben ,,De, de, de, de, de mit is kéne tennem? De, de, de...'' (a hallgatók felnevetnek)

Az isteni énetektől jöttetek, a benső énetektől. Csak annyit kell tegyetek, hogy elindítjátok a mozgást. Minden más a megfelelő helyre fog esni, a tudás, a megértés. Olyan lesz ez, mint az elharapózó tűz, ami egy kis lángocskával kezdődik bennetek és elkezd kifejeződni.

Emlékezzetek, mit mondtatok magatoknak. Ne az elmével kezdjétek. Néhányotoknak ez nehéz lesz. Néhányotok egészen mérges lesz Kauldréra, és őt fogjátok okolni ezért. Azt fogjátok mondani páran: ,,Nem, először ki kell gondolni mindent.'' mivel nagyon sok generáción keresztül a fókusz az intellektuson volt. Az intellektust az első helyre tettétek. Ez egy csodás dolog, de evvel valami új is megérkezik. Az úgy nevezett isteniség.

Az isteniség egy spirituális intelligencia. Ez nem csak emberi érzés. Ez nemcsak egy pihe-puha, bogaras dolog. Ez egy intelligencia, ami ,,spirituális kvócienssel'' is bír. Igen, és kérnénk azt is, hogy NE végezzetek spirituális IQ teszteket! Nem lenne túl jó dolog! (a hallgatók felnevetnek) Nem vagyunk nagy véleménnyel a ti emberi IQ tesztetekről. Ez csak egy nagyon kis részeteket fejleszti, az intellektusotokat.

Az intellektusotok csodálatos. Nagyon hasznos. De, először a dolgokat az isteniségeteken keresztül dolgozzátok fel. AKKOR engedjétek meg az intellektusnak, az elmének, hogy elindítsa a gondolkodási folyamatot, hogy megvalósítson az anyagi világban. Ez cseppet trükkös lesz a számotokra. Azoknak, akik okosak, akiknek - hogyan is kéne mondanom - akiknek sok diplomájuk és nagyon jó eredményeik vannak... azok számára ez lesz a legnehezebb. Ti, akik nem nagyon fókuszáltatok erre... számotokra ez könnyebb lesz. De, olyan megértésekkel és megvilágosodásokkal fogtok szembesülni, melyeket eddig el sem tudtatok képzelni.

Drága barátaim, megmondtátok magatoknak, hogy fejezzetek ki. Szóval azt kérnénk tőletek, hogy tegyetek is így. Továbbá beállítottátok magatokat az Istenember jellemzőire, arra, hogy tanítók és felfedezők lesztek, hogy megengeditek magatoknak a bőséget, hogy a saját kérdéseitekre válaszoltok először, hogy magatokhoz veszitek az összes lehetséges nézőpontot. Egy listát adtatok magatoknak. Mások olvasni fogják ezt, és meg fogják érteni, hogy mi is ez az Istenember dolog.

Nagyon felemelő találkozó volt ez. Nemsokára visszatérünk, hogy a kérdéseitek elé állhassunk, hogy beszélgessünk egy kicsit. Arra hívunk ki benneteket, hogy gyertek ki a mikrofonhoz, fejezzétek ki magatokat, amikor visszajövünk.

Istenemberek vagytok, akik egy nagyon nehéz ösvényen jöttetek végig. De egész idő alatt sohasem voltatok egyedül. Egész végig ott voltunk véletek. Végtelenül szeretünk benneteket, és pár perc múlva visszajövünk.

És ez így van!

fordította: Ziegler Attila
vissza az előző lapra