Istenember Sorozat – Shoud 5. :

Az Új Föld ”

Elhangzott a Bíbor Körben:

2002. december 8-án


Tóbiás: És ez így van, drága barátaim, amint ismét összegyűltünk családként, Shaumbraként. Megosztjuk az energiáinkat, megosztjuk a szeretetünket és megosztjuk az utazásunkat. Tényleg, én, Tóbiás, szeretek belebbenni, amint azt Kauldre (Geoffrey Hoppe) szokta volt mondani. Szeretek idejönni a teretekbe, mellétek ülni, véletek lenni, szorosan érezni benneteket.

Azok közülünk, akiknek nem engedélyezitek ezt a szoros közelséget, nem léphetnek ennyire közel hozzátok. Nem avatkozhatunk be, természetesen. Nem jöhetünk a szoros közelségetekbe sem, anélkül, hogy ezt nem tettétek volna lehetővé, nem tártátok volna fel előtte a szíveiteket.

Ezért is oly nagy öröm ez a számomra, Tóbiás számára, valamint az összes többi angyalának, entitásának a Második Körnek, akik a második körben ülnek most itt. Ó, ők éppen olyan izgatottak, akárcsak én is. Ők vannak ma itt, megtöltve a Második Kört, angyalok és entitások százai és százai, aki, ha úgy vesszük, belépőjegyet kaptak erre a showra (a hallgatók felnevetnek), mivel korlátoznunk kell a résztvevők számát, az energia hányadost, ami belép ide, ebbe a térbe, a kellő energia egyensúly fenntarthatósága miatt.

Az angyalok eljönnek, várva, hogy véletek lehessenek, várva, hogy véletek lehessenek, érezhessék a szereteteket, várva azt, hogy megláthassák azt a hihetetlen teremtményt, akit embernek neveznek, aki most Istenemberré alakul át. Megfigyelni jönnek ide, mert tudják jól, hogy eljön nemsokára az idő a számukra is, amikor fizikai testben lesznek, emberként fognak járni a Földön.

Minden tettetek rendkívüli izgalomba hozza ezeket az angyalokat. Jegyzetelnek is vadul. Leírják ezeket a történéseket. Megfigyelik az embereknek az első olyan csoportját, akik teljesen magukba integrálják az Új Energiát. Várnak a maguk szintjein arra, hogy kommunikálni kezdjenek véletek, hogy beszéljetek hozzájuk és hallgassátok meg őket. Igen, ide vagytok költözőben, ahonnan már a szívetekből beszéltek hozzájuk, amikor már filterek nélkül hallhatjátok őket, azon rétegek nélkül, melyek befolyásolták eddig a velük való kommunikációtokat.

Hogyan tettétek ezt, öreg barátaim? A kinyílásotokkal. Inkább érzésből tettétek ezt meg, mint gondolkodással. Meg fogjátok érezni a rezgéseiket. Csatornázni fogjátok őket, amint tanuljátok csatornázni saját magatok is és a többi ember is. Akkor már őket fogjátok közvetíteni.

Amit tőlük fogtok hallani, túl minden szón, túl minden érzésen, az az, hogy ti vagytok a boldogok. Ti vagytok azok, akik nagyon nehéz ösvényre léptetek. Ti vagytok az ő tanítóik. Az lesz, amit hallani fogtok.

Valóban, nagyon szeretjük ezeket az összejöveteleket! Nagyon szeretjük együtt tölteni az időt véletek.

S valóban, nagyon sok minden elhangzott, ami túl van minden szón. Igen, ahogyan azt Kauldre is mondotta a közvetítés előtt, ő megtanulta - ti pedig most tanuljátok - azt, hogy ezek nem szavak. Hanem energiák. S drága barátaim, amint ti, mint Shaumbra tanultok csatornázni, tanuljátok megérteni ezeket az energiákat, nem kell aggódjatok a szavak miatt. Nem kell őket szavakba foglaljátok. Annyi minden kimondható volt szavak nélkül. Szavak nélkül kikerülitek az agyat, az elmét. Egyenest a szív felé mentek. Egyenesen a mélység felé. Nagyon sok mindent ezeken a találkozóinkon nem szavakban adunk át. Azért is mentek ki oly sokan a ,,zónába.'' Közületek sokan el is szunyókáltok, amint megengeditek magatoknak, hogy mindezeket az energiákat befogadjátok magatokba.

Micsoda csodás csoportunk van ma itt, azok, akik itt ülnek a székekben és azok, akik az egész világból kapcsolódnak be ide - egy csoport, ahogy mondani szoktuk, akik jelentkezésre emelték a kezeiket, midőn meghallották Gábriel harsonájának a hívó szavát, aki ezt mondották: ,,Kedves Isten, kedves Szellem, a szolgálatnak szentelem magam. Megteszek mindent ezért.''

És, most itt ültök oly sok évvel ezután, annyi év után, annyi nehézségen és kihíváson átverekedve azóta magatokat, feladva mindent, amiről azt gondoltátok hogy lennetek kéne, azért, hogy valóban azok lehessetek, akik csak vagytok. És, most itt ültök, készen még többre, várva mi lesz a következő, dalolva a szíveitek énekét, ami ezt mondja: ,,Szellem, én a szolgálatodra szentelem magam, a Minden szolgálatára.''

Oly sokszor találkozunk így, amikor álmodtok, amikor alusztok éjjelente. Igen, mindnyájan ehhez hasonló csoportokban jövünk össze. Ha ismerősnek tűnik ez az energia, akkor ennek ez az oka, mert már találkoztunk. Gyakran ülünk így együtt, csendben, gyakran csak érezve a vibrációkat. Ez az a hely ahová elmentek éjszakánként a többi utazásaitok között. Eljöttök a ,,Shaumbratikus Energiának'' ezen helyére. És mi ücsörgünk itt. Mosolygunk. Van egy-két könnycsepp is. De, az energiákat megosztjuk egymással. Történeteket mesélünk egymásnak. Megosztjuk egymással saját magunkat.

Öreg barátaim, hányan éreztek a testetekben ezek után stresszt... Tudjuk ezt. Látjuk ezt most rajtatok, amint itt ültök. Látjuk azt, amint ezek az energiák, a napkitörésekhez hasonlatosan válnak ki az aurikus mezőitekből. Nagyon sok stressz. Ugyanez van az elmétekben is. Megértendő, hogy ennek nagyon sok köze van ahhoz, amiről a múlt hónapban meséltünk, hogy a hálózat beállítása megtörtént.

Érezhetitek, amint az új potenciál megjelenik. Érezhetitek, amint a váltás kialakul. A benső szintjeiteken a váltás szintén most zajlik. A testetek tudja, hogy valami történik. A testetek tudja, hogy erre a változására szükség van az isteniségetekhez való alkalmazkodáshoz. Szükség van ennek a megváltoztatására, mivel hozzájárultatok, hogy belőletek ez az energia feltörhessen.

Ezek nagyon-nagyon magas frekvenciájú energiák, egyáltalán nem olyanok, mint amilyeneket a testetek bármelyik korábbi létidőtökben megtapasztalhatott. Ezek az energiák erősek. Ezek magasak. Intenzívek. És most jönnek éppen.

A testetek előkészíti magát. Ezek a változások történnek meg a legmélyebb benső szinteken. A testetek az atomjai közötti üres terektől kezdve, a DNS-eteken át, a sejteken keresztül, a zsigerekkel, a szervekig átalakul. Amin most mentek át éppen, az egy biológiai átállítódás azért, hogy bánni legyetek képesek ezekkel az Új Energiákkal. Ez alakul most éppen ki. Ezért sajog úgy a testetek. Ezért vannak fájdalmak. Ez szintén el fog múlni. Amint a testetek alkalmazkodik, beáll az Új Energiákhoz, a sajgások és a fájdalmak elhagyják a testeteket.

Tudjuk, milyen stresszben van most az elmétek. Annyira hozzászoktatok ahhoz, hogy képesek vagytok meglátni, mi van előttetek az utatokon. Hozzászoktatok ahhoz, tudjátok mit fogtok csinálni, hol lesztek három vagy hat hónap múlva. Az emberek egészen a halálukig megtervezik az életüket. Megtervezik az életüket, a nyugdíjba vonulásukat, még a halálukat is. Roppant érdekes!

De most nem vagytok képesek ellátni akár a holnapig sem. Gondot okoz meglátni mi van előttetek. Ez okozza az elme stresszét. Ez része annak a változásnak, ami éppen most történik. Egy részetek fél emiatt, nem tudva azt, hogy mi következik, nem lévén képesek arra, hogy előrejelezzék ezt, nem képesek arra, hogy tervezzenek. Ó, ez nagyon nagy stresszt okoz az elméjükben!

Tudjuk, hányan hánykolódtok éberen éjszakánként, azon csodálkozva, hogy mit fogtok csinálni. Aggódtatok... nagyon aggódtok. Ezt mondtátok magatoknak: ,,Harminc, negyven, ötven éves vagyok, vagy még több is. Mit fogok csinálni? Mi lesz a nyugdíjammal? Ki fogja gondomat viselni? Hogy fogok élni? Mit fogok csinálni?'' Tudjuk, hogy aggódtok.

A mostani stressz azért van az elmétekben, mivel állítottatok rajta, és a lelketek már a Mostban él, a Mostban, a pillanatban él. Ez nehéz, mivel még mindig tudni akarjátok, mi is fog történni véletek holnap. Éljetek a Mostban MOST. Az a pillanat.

Szóval, jó sok stressz van az elmétekben... nagyon sok stressz. Megértendő az, hogy mindez így van jól, és mindez a mágneses hálózat átállításával jár.

Megértendő, hogy mindezek a stresszek hamarosan elmúlnak, akkor pedig már olyan testetek lesz, ami teljesen az alapjaiban épült újjá. Olyan elmétek lesz, ami érti a pillanatot. És olyan lelketek lesz, ami érti, hogy mindaz, ami csak kellhet, eljön hozzátok.

Ez az új paradigma. Ebben éltek most. Ebben vagytok most. Megszülitek az isteniségeteket, behozzátok ezt a Pillanatba - nem egy intellektuális koncepciót, hanem egy olyan realitást, ami bennetek van.

A múlt havi beszélgetésünk során, drága barátaim, beszéltem egy cseppet, említést tettem a templomokról. Beszéltem arról, miképpen tartják kötőféken a tudatosságot a templomok. Itt az idő ennek a megváltozására is. Szót ejtettem a templomokról és a vallási vezetőkről is, mégpedig jó okkal - azért, hogy segítselek benneteket, Shaumbra, megérteni az új szerepeteket.

Ti lesztek az új spirituális tanítók. Ti lesztek a többiek kalauzai. A saját meglátásotok szerint lesztek az új papok és papnők. Valószínűleg nem lesznek nagy épületeitek, ahová hetente egyszer eljönnek hozzátok istentiszteletre. Valószínűleg, a saját magatok módján alakítjátok ezt majd, az otthonotokból, a kocsitokból, vagy így, vagy úgy. De, ti, ti vagytok az új tanítók.

Múlt hónapban a templomokról beszéltem, hogy felhívjam a figyelmet, felhívjam mindnyájatok figyelmét valamire. Ne bízzatok a régi könyvekben, a régi módszerekben. Amikor a tanítványaitokkal lesztek, legyetek vélük a Mostban, a jelenben. Ne tartsatok semmilyen klisét sem a farzsebetekben jó előre a számukra. Semmilyen régi bűvésztrükköt se húzzatok ki nékik a cilinderből.

Legyetek a Mostban. Olvassátok el az energiáikat. Érezzétek az energiáikat. Hallgassátok szavaikat. Akkor pedig tudni fogjátok, mit kell nékik mondjatok. Akkor, már tudni fogjátok, hogy milyen együttérzésre van szükségük. Akkor már tudni fogjátok, mit kell tegyetek értük.

A templomok, öreg barátaim, egy célt szolgáltak. Ti vagytok azok, akik segédkeztetek az elsők megalapításánál, oly sok létidővel ezelőtt! De, ezek ideje lejárt. Itt van egy egészen Új Energia, egy teljesen új típusú Istenember, készen arra, hogy tegye a dolgát. Nézzétek, miképpen lehettek tényleg a szolgálatra készek.

Nézzétek az új energia egyensúlyra a női és férfiúi között, amire a Földön szükség van. Valóban, a világ templomaiban férfiuralom van, férfiorientáció. Nagyon helyénvaló, hogy most összeolvadóban vannak a feminin és a maszkulin energiák. Nagyon jó ez így. Nagyon jó az, hogy egyszerre adónak és elfogadónak is lenni most.

Ez is az oka annak, hogy én, Tóbiás egy kissé kiszaladtam a templomok ellen a múlt hónapban! Megpróbáltam mindnyájatoknak felhívni erre a figyelmét - hogy mi is az, ami nem működik mostanság oly sok embernél... hogy mi az, amit mint új tanítók eszközeitek gyanánt fogtok használni... és ami mindennél fontosabb, hogy emlékeztesselek benneteket arra, hogy emlékeztessétek folyamatosan a tanítványaitokat arra, hogy ők is Istenek, hogy a hatalmuk bennük rejlik. Ez nem bennetek van az ő számukra, nem a könyvekben fogják meglelni, nem a mantráikban fogják megtalálni. Ez ott van BENNÜK.

Emlékeztessétek újra és újra őket ugyanarra, amint mi is emlékeztettünk benneteket folyamatosan - TI IS ISTENEK VAGYTOK. Ez véletek kezdődik. Benn kezdődik. Akkor kezdődik, amikor megteszitek az első lépést az isteni önerő megleléséért. Drága barátaim, változik a Föld. Időről időre beszélünk erről. Beszéltünk már arról, hogy a Földön lesz néhány nehéz pillanat, amikor a Föld, mint egész, olyan változásokon megy keresztül, ahol a régi intézmények ebben az Új Energiában már nem túlságosan kellőek... amint ezek szembesülnek a következményekkel... amint a falaik a porba omlanak.

Ez a változás elsősorban azt az egyensúlyt hivatott létrehozni, amelyben a férfiúi és a női energiák egyensúlyozódnak ki, olvadhatnak össze. Mi nem a férfi és a női nemről (,,ivarról'' - a ford.) beszélünk itt. Mi a férfias energiáról és a nőies energiáról, beszélünk, az adóról és az elfogadóról. Most van itt az idő arra, hogy ezek egyensúlyba kerüljenek.

Ez fog történni a mágneses háló befejezésével. Most van itt az ideje annak, hogy mindnyájatokban ez megtörténjen. Energetikai szempontból senki sem férfi avagy nő itt köztetek. Mindkettő vagytok. Itt az idő arra, hogy amint magatokra pillantottatok, hogy mindkettőként lássátok magatokat - az adó és az elfogadóként, a maszkulin és a femininként, a dédelgetőként és akként, aki az erővel rendelkezik. Mindnyájan férfiasak és nőiesek is vagytok.

(szünet)

Megragadjuk most ezt a lehetőséget, hogy arra kérjünk benneteket, szeressétek, üdvözöljétek és fogadjátok el azokat a társadalomban, akik avval a szerződéssel jöttek ide erre a létidejükre, hogy mindkét energiát egyetlen testben hordozzák. ,,Melegeknek'' hívjátok őket. Oly sokszor, túl gyakran is érik őket emiatt atrocitások. De ők avval a nagy szerződésükkel érkeztek ide, erre a létidejükre, hogy összeolvasztják a testükben mindkét energiát. Ez néha egyensúlytalansághoz vezette őket. Néha ez nagy nehézséget jelentett a számukra.

Ők voltak az elsők, akik egyesítették mindkét energiát egyszerre. Azok, akiket ti ,,melegeknek,'' vagy ,,leszbikusoknak'' hívtok, elfáradtak mostanra. Nagyon sokat hordozták ezt a kettős energiát, a férfit és nőit összeolvasztva. Belefáradtak a munkájukba.

Most itt az idő a számotokra, hogy elfogadjátok az energiák összeolvadását bennetek. Itt most nem a szexről beszélünk. Rólatok beszélünk. A férfi és a női energiáitok egyensúlyáról beszélünk. Itt az idő, hogy mindkét részeteket elfogadjátok.

Nagyon sok konfliktuson vagytok túl, ami az elmúlt pár év során történt meg véletek, ami avval kapcsolatos, hogy kik is vagytok. Csodálkoztatok azon, hogy mennyire voltatok nők, és csodálkoztatok azon, hogy mennyire voltatok férfiak. Na, itt az ideje, hogy mindkettők legyetek. Azok, akiket a társadalmatok melegnek és leszbikusnak hívott, kövezték ki az utat előttetek, nyitották ki az ajtót, hogy most már jóval könnyebben hordozhassátok ezt az összeolvasztott energiát.

Az isteni női energiáról beszélve, egy igen különleges vendégünk van ma, aki az évnek ebben a szakában jött el, hogy véletek legyen. Az ő energiája nagyon erősen érezhető volt már körülöttetek hónapok óta. Nagyon sokatoknak ő volt a vezetőtök egész életetekben. Ő csatlakozik most hozzánk, mint a feminin energia szimbóluma, mint az újra egyensúlyozója a feminin energiának bennetek, a társadalomban, a templomokban.

Ő, mint Mária energiája jön ma ide, amit ti Mária anyának hívnátok. De ő nem csak az a szentséges perszóna, akit a ti keresztény Szent Irataitok emlegettek. Mária reprezentálja az istennőt. Mária reprezentálja a feminin egyensúlyt.

A Földetek új egyensúlyba kerül. A feminin energia annyira erősen érkezik meg most... erősen, hogy azért, hogy kiegyensúlyozhassa azt az erős férfi energiát, minden oldalról, ami uralta a Földet oly sok évszázadon keresztül. A Királynő visszatér, az istennő energiája, Márián keresztül szimbolizálva.

Mária csatlakozik ma hozzánk ma, mint a mi nagyon kedves, megbecsült vendégünk. Szeretne mindegyikőtökkel egy percet együtt tölteni, hogy megérezhessétek az isteni feminin energiának a potenciálját. Szóval, mi egy percre csendben maradunk, amivel a Királynő odaülhet a bennetek lévő Király mellé. Igen, és ez nagyon jó alkalom arra, hogy mélyeket lélegezzetek.

(szünet)

A Királynő energiája, a femininé, amit ma Mária képvisel itt, segít kitölteni azt az űrt, amit oly soká megtagadott a társadalmatok. Azért jött ma ide el, hogy elfoglalja az őt megillető helyét egy új, kiegyensúlyozott feminin és maszkulin energiában, a Királynő visszatér, és egyensúlyba kerül a Királlyal. Engedjétek meg magatoknak, hogy magatokba fogadjátok drága Máriánk energiáját. Engedjétek meg magatoknak, hogy érzitek magatokban a Királynő energiáját.

Ezek az energiák nagyon fontosak lesznek az előttetek álló hónapok során, mert óvóak és együttérzőek. Életadóak. Ezek fogadják el az energiákat. És, ó, drága barátaim, mennyire szüksége van mindnyájatoknak az elfogadásra, az elfogadásra!

Eddig odaadóak voltatok. Harcosok voltatok. Építők és tervezők voltatok. Nagyon erős volt az energiátok és nagyon rámenős. Igen, férfiak és asszonyok... mindkettőtökről beszélünk. De, most, az Új Föld energiájának az egyensúlyában, nagyon fontos, hogy éppúgy befogadók is legyetek. Szükség van az adás és az elfogadás egyensúlyára, a femininnek és maszkulinnak, a születésének, a teremtésének, mindezeknek ott bennetek.

Szóval, ma Máriának ez az energiája nagyon erős és ma ez van itt jelen, mintegy emlékeztető gyanánt arra, hogy ez volt az a feminin erő, ami életet adott annak, akit ti Jesuának (Jézusnak) hívtatok, ez szülte meg azt a férfit, aki új módon tanított már, aki falak nélkül tanított. Ő adott életet Jesuának, aki megváltoztathatta így a történelmet. Ő adott életet Jesuának, aki abban az időben nem volt elfogadott, de akinek a szava ebben a világban oly sokak számára lett ismert.A feminin energiából született ez meg.

Mindez nagyon fontos most, hogy a háló átállítása elkészült... a feminin, a befogadó, a kényeztető, az együttérző. Ha ma mást nem is tettünk, annyit elértünk nálatok, hogy átéreztétek magatokban ezen energiák összeolvasztását. Közületek oly sokan, még a nők is, leállítottátok a feminin részeteket, vagy nem értettétek meg.

Közületek, férfiak közül, pedig számosan úgy gondoltátok úgy, hogy nem helyes kifejezni a feminint, szóval a részetek ezen részére rázártátok az ajtót. Itt az idő ismét kitárni ezt az ajtót. Most van itt az ideje, öreg barátaim, érezni az összekevert, összeolvadt, kiegyensúlyozódott férfi és női energiát lényetek magvában.

Már most is érezzük ezt a változást, amint itt ülünk. Azok, akik a Második Körben vannak itt, láthatják is, amint ez a transzformáció megtörténik bennetek.

Na, még egy lényeges dolog is lenne a mai napra. Sokan csodálkoztok mostanság azon, hogy milyen munkát kéne végezzetek. Hallottatok bennünket hosszasan beszélni a tanításról. Hallottatok bennünket hosszasan beszélni az új munkáról és a változásokról az életetekben. Valóban, közületek nagyon sokan változásokon fogtok keresztül menni az előttetek lévő három, hat és kilenc hónap során. Változások lesznek abban, hogy hol laktok, hol dolgoztok, és igen, a kapcsolataitokban is.

Néha voltak olyan időszakok az életetekben, amikor nagyon erős volt a késztetésetek, hogy változtatásokat eszközöljetek az életetekben. Nem egészen értettétek meg, mit is kellett volna tegyetek. Néhányan közületek késleltettétek életetek nagy döntéseit. Várakoztatok még. Büntettétek magatokat. Ó, öreg barátaim, ezeknek a döntéseknek az energiája igen erős módokon fog benneteket meglátogatni majdan. Itt az idő a változtatások megejtésére az életetekben. Itt az ideje a következő szintre lépni.

Csodálkoztok azon, milyen munkát is fogtok végezni. Hadd mondjuk erről annyit, hogy ez másmilyen lesz. Ez egyfajta szenvedély lesz, a szívetek munkája. Lesz még pár változás, amíg eljuttok odáig. Ezek fognak hamarosan megtörténni.

Nagyon érthetően akarunk ezek közül egyre rávilágítani. Tűnődtök a munkán. Halljuk, amint sokan közületek éjszakánként azt mondjátok nékünk, az angyaloknak és az arkangyaloknak: ,,A munkám jelentéktelen. Nem érzem egyáltalán azt, hogy bármi értéke is lenne. Egy boltban dolgozom. Eltöltöm ott az időmet. Nem végezhetnék valami nagyszerű spirituális munkát?''

Sokan közületek - túl sokan is - olyan munkát végeztek, amit nem szerettek. Ez változni fog. Közületek már sokan készen álltok arra, hogy elkezdjétek az új munkátokat - a tanítóét. Tanítónak lenni nagyon sokféleképpen lehet... nagyon változatosan lehet ezt űzni.

A fontos az, hogy már végzitek is ezt a munkát, vagy már el is végeztétek. A munkát belül. A benső munkát. A változásokra a Földön, és a változásokra az univerzumban, s minden másra is a Második Körben hatással van mindaz, ami bennetek történik.

Amikor halljuk, hogy ezt mondjátok: ,,Kedves Tóbiás, nem érzem azt, hogy bármilyen munkát végeznék,'' akkor muszály kuncogjunk. Azok a változtatások, amelyeket magatokban végeztetek, hogy elengedtétek a Régit, és elfogadtátok az isteniségeteket... ez az, ami valójában létrehozza a különbséget. Tudjuk jól, mennyi benső küzdelem és tisztulás van megettetek. Ez az igazi nagy munka. Ez a munka minden másnál nagyobb különbséget hoz létre.

Amikor megváltoztatod a vibrációdat, mindent megváltoztatsz magad körül. Megváltoztatod a tömegtudatosság vibrációját. Megváltoztatod az angyalok és az arkangyalok vibrációját.

Az igazi munkát az jelenti, amit magadban végzel el. Ez nem arról szól, hogy mi van a névjegyedre nyomtatva. Nem az állásod, vagy a foglalkozásod. Ez az, amit magadban végeztél el. Sokan közületek úgy gondoljátok, hogy az a munka amit végeztek nem eléggé értékes, mivel nem azt csináljátok, ami szerintetek fontos lenne. Fejünket csóváljuk és ezt mondjuk: ,,Nem, még nem értetted meg.'' A fontos munka az, amit benn végeztek.

A változások, amit avval értetek el, hogy szembenéztetek a bennetek lévő sötétséggel, a félelmeitekkel, ahogy elengedtétek a régi sérüléseiteket... ezek a változások változtatták meg olyképpen a világotokat, hogy már nem kell keresztül menjetek egy sor katasztrófán és végpusztuláson. A munka, amit magatokon végeztetek, az az igazi munka. A munka, amit benn végeztetek, megváltoztatta mindenütt körülöttetek az embereket. Ez előzte meg azokat az eseményeket, amelyek a Földre nézvést igen katasztrofálisak lettek volna.

Ó, valóban, még egy darabig láthatjátok, hogy Föld miképpen fog rázkódni és böfögni. Jól van ez így. De, meg fogjátok látni, hogy nem lesznek nagy veszteségek az emberi életekben. Gaia képes arra, hogy nem-destruktív módon szabaduljon meg dolgoktól. Mindez az általatok végzett belső munka miatt van.

Nem a mindennapi karrieretek, vagy a munkátok a fontos. A munka, amit benn végeztek az, ami nagyon fontos. Amit benn dolgoztatok, az az igazi munka.

Értékesek VAGYTOK. Elvégeztétek a munkát. Mivel elvégeztétek a munkát, tényleg, ezért egy új hívás is van a számotokra. Új hívást fogtok kapni az elkövetkező évben, vagy az elkövetkező években. Ez egy új szintre lépés lesz, vagy költözés.

Igen, tudjuk, valóban tudunk arról, hogy némi stresszt okoztak a változások. Az emberek... nem szeretik a változást. Féltik azt, amilyük van, de nem akarnak változtatni. (a hallgatókból kirobban a nevetés és Tóbiás kajánul kuncog) De, elmondjuk néktek, a világ összes shaumbrájának, változások lesznek az életetekben. Ez valami olyasmi lesz, hogy hagytok elmenni dolgokat, hogy valami újnak jusson hely így.

Arra kérnénk benneteket, ne átkozzatok bennünket akkor, amikor éppen a valamit menni hagytok folyamatában lesztek. Arra kérünk, hogy üdvözöljétek és áldjátok meg ezt. Így van ez jól. ezek lehetnek barátok, vagy család, vagy egy karrier, egy állás. Ez akár lehet valami a magából testetekből is, aminek szükség van az elengedésére.

De, azt mondjuk néktek, hogy változások lesznek. Azt mondjuk, ha bizonytalan idők járják, ha nem vagytok biztosak a saját egyensúlyotokban, beszélgessetek másik shaumbrával. Ó, ti vagytok a legjobb tanítói és tanítványai egymásnak. Tényleg ti vagytok.

Ehhez kapcsolódóan, drága barátaim, szeretnénk elmesélni néktek egy rövid történetet, egy valóban rövid történetet. Kauldre nem nagyon hiszi ezt el nékünk. (a hallgatók felnevetnek) Segítségképpen, hogy megérthessétek részben, hogy egy részetek hol van, el fogjuk mondani néktek Joe történetét, azt a történetet, amit néhány héttel ezelőtt meséltünk el Orion földjén, amit ti Koreaként ismertek. Ott lett ez elmesélve, és most elmeséljük az egész Shaumbra számára, hogy hallhassátok, mivel ez a ti történetetek. Rólatok szól. Joe-nk Shaumbra, épp úgy, mint ti, nagyon sok változást élt át életében... tanulván megérteni azt, hogy ő is Isten... Tanulván elengedni magától azokat a régi dolgokat, melyek nem szolgálják már őt tovább... olyan változásokon átmenve, amelyek teljesen elképesztik, csodálkozásra késztetik, mit is csinál ő... de tudja, hogy létezik egy kalauzoló erő... tudván azt, hogy soha sincsen egyedül. Akárcsak itt, ő is keresi a megvilágosodását. Joe keresi az isteniség megértését és a saját kapcsolatát a Szellemmel.

Egy éjszakán egy folyékony álmában, Joe a benső Isteniség Templomában találja magát, abban a templomban, ami ott van benne. Érezte, amint keresztül utazott időn, téren és dimenziókon. De tényleg ő volt mégis, valóban csak ő, aki a benső útra indult, a saját lényén belül.

Ebben a folyékony álmában, Joe az Isteniség Templomába jött. Kinyitotta az ajtaját. Miközben fogta még az ajtó szárnyát, hatalmas csarnokot látott maga előtt, teli fénnyel, fénnyel, melynek látszólag nem volt sehol forrása. Minden fénylett, ragyogott, aranylón, ragyogón.

Joe bement az Isteniség Templomába és körbepillantott. Észrevette, hogy a falak mentén mindenütt angyalok állnak. Közülük nagyon sokat fel is ismert, mint lényének múltbéli aspektusait. Nagyon sok angyalt ismert fel azok közül, akik felépítették az Isteniség csarnokát, akik véle együtt mentek annak idején az elmúlt létidei során, vagy akár a jelenlegiben is.

Mindegyik angyal ismerős volt Joe számára. Angyalok százai és százai voltak ott. Azért gyűltek oda, mivel tudták, hogy Joe jönni fog.

Joe látott a terem közepén egy karosszéket. Tudta, itt az ideje, hogy odamenjen az Isteniség Trónszékéhez és beleüljön abba. Lassan odament az Isteniség Trónszékéhez, mindvégig figyelve az összegyűlt angyalokat, tudta, hogy valamiféle ünneplés van készülőben.

Fellépet az Isteniség Trónszékéhez, beleült és így szólt: "Drága Szellem, készen állok-e a megvilágosodásomra? Készen állok-e az isteniségemre? " Nagyon nagy csend lett erre a csarnokban. Az egyik angyal előlépett a csoportból.

Egy nagy, gyönyörű szép, nagyhatalmú, ragyogó angyal lépett oda a trónhoz, amiben Joe ült, és így szólt: "Joe, nagyon nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt vagy a Isteniség Templomában. S Joe, még nem állsz készen a megvilágosodásodra."

Joe végtelenül elszomorodott erre, összezavarodott lett és haragos. Ez a harag lett az oka annak, hogy felriadt folyékony álmából, emlékezve az összes részletére az Isteniség Csarnokában tett utazásának minden egyes részletére, emlékezve a csalódottságára, amikor az angyal az mondotta néki, hogy még nem áll készen a megvilágosodására. Nem is aludt aznap éjszaka már többet és utána egész nap, meg a rákövetkező napon, meg az azutáni napokon is végig azon tűnődött, hogy vajon mit is kéne tegyen azért, hogy megvilágosodhasson.

A második nap végére, Joe arra a következtetésre jutott, hogy bizonyára nem tanult eddig eleget... Joe eléggé agresszív programot dolgozott ki hát a saját maga számára, mely könyvek elolvasásából, tanfolyamok elvégzéséből állt, és minden lehetséges megtanulható elsajátításából állt. A következő hat hónap során Joe, szorgosan tanult, olvasott figyelt. Minden éber pillanatában csak szívta magába az anyagot, próbálva megtalálni a bölcsesség új gyöngyszemeit.

Hat nehéz, döglesztően fárasztó hónap után, kifáradva teljesen, az elméjét teljesen feltöltve mindenféle információval, visszament az Isteniség Templomába egy éjszakai folyékony álma során. Ismét kinyitotta a templom ajtaját. És megint csak telis teli volt a templom olyan angyalok százaival ás százaival, akiket Joe felismert.

Megint odament az Isteniség Trónjához és beleült. A hatalmas angyal előlépett, tudván azt jól, hogy mi lesz Joe kérdése hozzájuk. Egy csepp idegességgel a hangjában, elgyengülten és fáradtan, Joe ezt kérdezte: ,,Készen állok-e a megvilágosodásomra?'' A nagy angyal pedig ismét azt mondotta néki: ,,Nem Joe, nem állsz még készen a megvilágosodásra.''

A nagy angyal válaszára adott érzelmi reakciója Joe-t vissza is vetette nyomban a mindennapok emberi világába. Zokogva ült fel az ágyában, minden egyes részletére emlékezve az álomnak.

Ismét egész éjjel fenn maradt Joe, meg a rákövetkező két napon is, azon rágódva, mi is tartja még vissza a megvilágosodásától.

Végül kitalálta. Túl sok mindenhez ragaszkodott, amelyek visszatartották őt, túl sok anyagi tárgy az életében, amelyek távol tartották őt a megvilágosodástól. Úgy érezte, hogy ezek horgonyozzák le a lábait, húzzák le őt, tartják vissza a megvilágosodásától.

Joe világgá ment, feladva mindenét, amilye csak volt - a házát, a kocsiját, a megtakarított bankszámláját, mindent a rajta lévő ruhán kívül. Világgá ment, koldusként élt az utcán, annyi élelmet véve csak magához, amivel még életben maradhatott a fizikai teste, csak annyit fogadva el azoktól, akik élelmet vagy pénzt adtak néki, amennyi ezt lehetővé tette. Hat hónappal később Joe teljes szegénységben élt, teljes hiányra épülő életet élve, elengedve minden materiálisat magától, hogy ne legyen egyik efféle dolog sem a lehorgonyozója.

Hat hónappal később ismét egy folyékony álomban találta magát, amint éppen az Isteniség Temploma felé tart. Kinyitja az ajtót, odamegy a trónhoz, most nagyon fáradtan, csontsoványan, korgó gyomorral, nem hozva semmit sem a rajta lévő ruhán kívül. Joe igencsak gyanakodva ült az Isteniség Trónusán már aközben is, amint a nagy angyal elindult feléje. Ismét feltette a kérdést: ,,Készen állok-e a megvilágosodásomra?'' Ez alkalommal a nagy, magos angyal nem szólt egy szót sem, csak a fejét csóválgatva intett: ,,Nem, nem.''

Ez a szavakat nélkülöző válasz ki is rántotta őt az álmából, visszavágva őt az emberi világába. Ott találta magát az utcasarok kövén fekve, mert nem volt ágya sem... ott feküdt az utca sarkán és csak csodálkozott, tűnődött azon, hogy vajon mit kéne még tudnia. Hosszú ideig hevert az utcasarkon, mígnem egy arra járó arrébb nem rugdosta, akár egy darab szemetet, vagy piszkot.

Joe a létidején gondolkodott, az utazásán. Hirtelen felsejlett előtte ez: Nem szolgálta eléggé a többieket. Megragadott hát innen minden adandó alkalmat, hogy valakinek segíthessen. Segített az időseknek a fűszeresnél. Segített a gyerekeknek a játszótéren, akik leestek és megütötték magukat. Segített olyan pároknak, akik civakodtak. Minden lehetséges módon kereste a lehetőségét annak, hogy mások szolgálatára lehessen, hogy a kellő mennyiségű ,,megvilágosodási pontját'' begyűjthesse.

Hat eltelt hónap után, mialatt folyamatosan csak azt nézte, miképpen lehet azok szolgálatára, akik csak ezt megengedték néki, egy éjszaka visszament az Isteniség Templomába. Kinyitotta az ajtót, végignézett az angyalokon, de ez alkalommal nem vesztegette az idejét arra, hogy megérezze a szeretetüket, az energiájukat, mivel most egy kissé pipa volt reájuk. (a hallgatók felnevetnek)

Akarta a megvilágosodását. Odamasírozott az Isteniség Trónjához, beleült. Mielőtt az angyal megmoccanhatott volna, hogy odajöjjön hozzá, válaszolni a feltett kérdésére, máris kérdezte: ,,Most már kész vagyok-e a megvilágosodásomra?'' Nagyon nagy csönd lett erre a tömegben, majd egyhangúlag, az angyalok százai és százai mondták ezt: ,,Nem, nem, Joe, nem vagy még készen.'' (a hallgatók felnevetnek)

Ekkor Joe összeomlott, könnyekben tört ki és így szólt: ,,Feladom, feladom. Megpróbáltam minden lehetségest, hogy elérhessem az áhított megvilágosodásomat. minden anyagi javamat feladtam. Mások szolgálatára álltam. Tanulmányoztam a spiritualitást és a vallásokat. Visszajöttem ide és ti egyre csak ezt mondjátok: ,,Nem'' újra és újra.''

Joe teljesen összetört. Patakzottak a könnyek a szemeiből. Ebben az összetörtségében, Joe az összes Régi Energiát elengedte magától, amit eddig szorosan magába zárt.

Egy magas, nagyszerű angyal jött oda hozzá, kezét Joe vállára tette, együttérző szemeit Joe-ra vetve. Az együttérzés mellet, Joe láthatta, hogy az Angyal mosolyog, mi több, huncutul kuncog is. Emiatt Joe még nagyobb haragra gerjedt, mivel úgy gondolta, hogy az angyal őt neveti ki.

Kérdezte is: ,,Mit kéne még tudjak? Mi az, ami kell még az áhított megvilágosodásomhoz?'' Az angyal nevetve mondotta néki: ,,Joe, ez annyira egyszerű volt mindvégig. Csak kérdezned kellett volna. Megmondtuk volna. De most, hogy már megpróbáltál mindent, most, hogy mindezen megpróbáltatásokat megtapasztaltad, most feltetted a kérdést. Meg fogjuk mutatni néked a saját reflexiódat a tükörben. Abban a reflexióban megleled a választ is a kérdésedre.''

Joe elképedve meredt az angyalra, azután hirtelen megláthatta saját magát az angyal arcában. Hirtelen megláthatta saját lényét, az előtte álló angyal arcából visszatükröződve. Azután a válasz is megérkezett. Nagyon egyszerű volt. Annyira egyszerű volt, hogy Joe el is szégyellte menten magát egy pillanatra, majd kipukkadt belőle a nevetés.

A válasz, öreg barátaim, az volt, hogy Joe-nak nem volt kellő önértékelése. Joe nem értékelte önmagát, illetve mindazt amit csak tett idáig. Szóval, hogyan világosodhatott volna így meg? Joe úgy érezte, hogy kevesebb a tökéletesnél, kevesebb, mint Isten. Minden alkalommal, amikor eljött beleülni az Isteniség Trónjába, ez az önértékelési hiány meg is mutatkozott. Amidőn beleült az Isteniség Trónjába, azt kérdezve, hogy vajon készen áll-e a megvilágosodására, az összes angyal egyöntetűen mindig azt felelte néki: ,,Nem, nem állasz készen, mivel nincsen önértékelésed. Valami olyasminek látod magadat, mint ami kevesebb, mint a tökély, mint ami kevesebb, mint Isten.''

Joe meglátta ekkor azt is, hogy mindaz, amit csak tett a létidei során, mind tökéletes volt. Mindezek a tanulási, tapasztalási folyamatának a részeit képezték. Mindezek a Mindannak, Ami Van tett felajánlások voltak. Minden tette a lelkének nyújtott új tapasztalást. Minden tökéletes volt.

Soha nem volt az ösvényén semmi tévedés sem... soha. Soha nem voltak csekélyebb értékű utak. Nem választott sohasem rossz útirányt... soha. Még abban a létidejében sem, amikor tolvaj volt, vagy bandita, vagy akár gyilkos... mindezek épp megfelelőek voltak. Igen, valamint azon létidei is, amelyben gyógyító volt, doktor és tanító, olyan, aki másokkal dolgozik... Azok is éppolyan megfelelőek voltak.

Az Isteniség Trónján ülve, Joe felismerte, hogy nem kellett volna megkérdezze, készen áll-e a megvilágosodására. A válasz mindig is adott volt. Nem kellett volna az angyalokat kérdeznie. Mindösszesen csak azt kellett volna tennie, hogy teljes együttérzéssel és szeretettel elfogadja saját magát, éppen úgy, ahogyan az angyal is elfogadta őt. De ezt néki saját magával is meg kellet volna tegye.

Abban a pillanatban, Joe elérte a megvilágosodást. Abban a pillanatban, az istenisége felragyogott benne. Felismerte, abban percben, hogy minden helyes volt és tökéletes. Ez hát Joe történetének a vége, Shaumbra, épp úgy, mint ti... ti, akik itt ültök ezekben a székekben a mai napon... ti akik ott ültök azokban a székekben, ahol hallgatjátok, vagy olvassátok ezt most.

Nem kell kérdezzétek, hogy készen álltok-e a megvilágosodásra, vagy az isteniségetekre. Az isteniségetek itt is van már, rajtra készen, készen a számotokra, hogy rájöhessetek, hogy minden, amit ezidáig tettetek, tökéletes jellege volt. Az isteniségetek vár rátok, hogy felismerjétek, üdvözöljétek azt, hogy nincs szükségetek valami nagyszerű állásra, ami rendkívül elit névjegykártyával jár, blikkfangos titulussal rajta, mely fennen hirdeti, milyen értékesek is vagytok. Nem kell emberek százainak, avagy ezreinek elmondjátok, hogy legyenek értékesek.

A munka, amit belül végeztetek el, az hozta létre a különbséget. Az elvégzett munkátok, amivel a magatokról tett új megértésre jutottatok - az hozta létre a különbséget.

Értékesek vagytok. Nem akarjuk, hogy ezt el kelljen néktek mondjuk többször! Azt akarjuk, hogy erre magatoktól jöjjetek - belülről - rá. Annyira szigorúak vagytok saját magatokhoz.

Most változásokkal találjátok szemben magatokat az életetekben, és úgy gondoljátok, hogy tévedhettek is ezalatt. Aggódtok azon emberek miatt, akik esetleg érintve vannak az általatok hozott döntések miatt. Drága barátaim, képtelenek vagytok hatással lenni rájuk. Képtelenek vagytok.

Úgy gondoljátok, hogy megbántotok másokat, miközben a saját érdeketekben meghozzátok a döntéseiteket a spirituális ösvényeteken. Megértendő az, hogy ez nem így van. Ha úgy vesszük, ti vagytok a számukra a lehető legjobb tanítók. Aggódtok amiatt, hogy bizonyára túl sokat foglalkoztok magatokkal, túl sok időt fordítotok magatokra. Aggódtok amiatt, hogy talán valaki más szolgálatára kéne álljatok, éppen úgy, mint Joe.

Azt gondoljátok, hogy ha szegénységben éltek, akkor könnyebben világosodhattok meg. Szóval, a benső szintjeiteken a szegénységet választottátok. Öreg barátaim, a Szellemmel való effajta munkához az Új Energiában bőségre van szükségetek. Engedjétek meg ezt az életetekben. Túl sokáig éltetek szegénységben. Túl sokáig éltetek a hiányban. Hozzásegített ez a megvilágosodáshoz? Nem. Ez csak fájdalmat okozott néktek. Csak kimerítette az erőtöket és az energiátokat.

Tanultatok, tanultatok és tanultatok, mígnem a szemetek keresztbe nem állt és káprázni nem kezdett, azt gondolva mindeközben, hogy a választ majd valamelyik könyvben fogjátok megtalálni, vagy esetleg valaki mástól. Egyik sem működött. Ti vagytok a tanítók. Ti vagytok azok, akik megírják az új könyveket, nem azok, akik a régi könyveket tanulmányozzák. Megtanultatok mindent, ami megtanulható volt. Most már kezdjetek praktizálni. Praktizáljatok. Tanítsatok. Legyetek kalauzok. Legyetek Isteni Humán Kalauzok.

Ha úgy vesszük, öreg barátaim, elrejtőzködtetek azon dolgok mögé, amik mögé Joe is elrejtőzött. Elbújtatok azon gondolat mögé, hogy nem tanultatok eleget még, ezért hát nem is taníthattok. Elrejtőztetek azon dolog mögé, hogy büntetnetek kell magatokat a szegénységgel, ami miatt szegények is maradtatok. Elbújtattátok magatokat amögé, hogy másokért kell cselekedjetek, másoknak kell a szolgálatára legyetek.

Drága barátaim, igen nehéz kérdést teszünk fel most néktek: ,,A TÖBBIEK miképpen találhatják meg az Ő megvilágosodásukat, amennyiben nem hagyjátok rájuk a saját útjukat, amelyben nehézségek és kihívások is fellelhetőek? De, ha megpróbáltok beleavatkozni ebbe, amennyiben valahogyan korlátoznátok az életüket, akkor hogyan világosodhatnának meg saját saját maguktól?''

Nem azért vagytok itt, hogy bárkit is meggyógyítsatok, avagy megmentsetek. Azért vagytok itt, hogy elősegítsétek a saját gyógyulásukat. Azért vagytok itt, hogy együttérző kalauzaik legyetek, de nem azért, hogy helyettük végezzétek el a munkájukat. Nem kell gyűjtögessétek a ,,piros pontokat'' a fátyol felénk eső oldalán, amiért a szolgálatukra állnátok. Akkor világosodtok meg, amikor saját magatok érzitek meg az ön-értékességeteket.

Nem akarjuk ezt többször elmondani! Ezt nektek kell önállóan felfedezzétek. ÉRTÉKESEK VAGYTOK. TI SZINTÉN ISTENEK VAGYTOK. Mindent, amit valaha is tettetek a szeretet nevében tettétek... mindent... mindent... mindent.

Te is Isten vagy. Soha senkit sem öltél meg. Ó, persze a fizikai testüket tönkretetted, és ezért újra kellett születniük. (a hallgatók felnevetnek.) De az energiájuk még mindig itt maradt. Ők ülnek most ott mellettetek. Hogyan ölhettétek volna meg őket. Sohasem ártottatok a Szellemnek, Isten szeretetének. Mindösszesen csak tapasztalást gyűjtöttetek.

Ez ügyben, kedves barátaim, hadd ejtsünk pár szót az Új Földről. Hadd beszéljünk arról, hogy hová is készültök.

De, emlékeztetnénk rá... nem szeretnénk, ha még egyszer ezt az önértékesség témát még egyszer fel kéne hánytorgassuk néktek! (a hallgatók nagyot nevetnek) Most ez a probléma véletek!

Drága barátaim, elhagytátok az Otthont, egy olyan nagyon hosszú utazás kedvéért, amelyben olyasmit tanulhattok meg a Szellem, akik ti is vagytok, számára, amit nem tanulhattatok volna meg, ha a Királyságban maradtok. Elhagytátok az Otthont, hogy olyasmiről tanuljatok, amit a Szellem saját magától nem tanulhatott volna meg.

Ennek az utazásnak részben az volt az értelme, hogy elhagyva az Otthont, totál legyalultátok minden eddigi identitásotokat, azért, hogy egy teljesen új identitást hozhassatok létre. Amikor elhagytátok az Otthont, akkor egy új identitást teremtettetek meg, amivel már teljesen új módon tapasztalhattatok már.

Kiváló, igen kiváló terv volt, hogy elfeleditek kik is voltatok, hogy tisztára kisepertétek az addigi identitásotokat... hogy sajátotok lehessen. Briliáns terv volt, ezt kell mondjuk.

Amikor átkeltetek a Tűznek a Függönyén, az első kérdésetek ez volt a túloldalon, amit feltettetek: ,,Ki vagyok én?'' Többé nem voltatok Otthon. Többé nem voltatok az Egység részei. Nem voltatok többé a Királyság Hercegei, Hercegnői. Semmik voltatok. Kinn voltatok az Ürességben. Semmik voltatok. Azt kérdeztétek a sötétben: ,,Ki vagyok én?''

Ez az egyszerű, energetikai kérdés hajtott végig azon az utazáson, mely eonokon keresztül tartott. Ez az egyszerű kérdés - ,,Ki vagyok én?'' - ez vitt ki az Ürességbe, ahol ti és mindenki más is, megteremtettétek az univerzumokat. Valóban, vannak univerzumok. Azon túl, amit ti a fizikai univerzumként láttok, nagyon-nagyon sok egyéb réteg is van, rengeteg dimenzió, amiket ti, az emberi szemetekkel nem láthattok meg.

Amikor feltettétek a kérdést: ,,Ki vagyok én?'' akkor egy nagyon hosszú utazásra indultatok. Kimentetek, hogy megtanuljátok, milyen az új identitásotok. Tanultatok a legmélyebb mélységekről. Tanultatok a legszélesebb szélességekről, a leghosszabb hosszúságokról.

Tanultatok a kék színről. Tanultatok a madarakról. Tanultatok a csillagokról. Ti teremtettétek meg ezeket. Megteremtettétek és megtapasztaltátok őket.

Megteremtettétek a vizet. Azután testbe költöztetek, hogy megtapasztalhassátok azt. Energiahullámokat teremtettetek, amelyek keresztbe-kasba átlengik az űrt. Ezután, odamentetek és játszottatok ezekkel. Ezen energiahullámokkal egész csoportokat és társadalmakat hoztatok létre.

Történeteket teremtettetek, történeteket kint az univerzumban, kinn az Ürességben, amelyek az örökkévalóságnak szólnak. Történeteket arról, hogy miképpen váltottatok egyik identitásról a másikba, miképpen társultatok más identitásokkal, akik szintén keresésben voltak, ugyanazon kérdést feltéve: ,,Kik vagyok én?''

Tanultátok, milyen a szeretet, tanultátok milyen a gyűlölet. Tanultatok a naplemente szépségéről. Tanultatok a halál szomorúságáról. Tanultatok a nevetésről. Tanultatok a sírásról, és arról, amit ez magában hordoz.

Tanultatok annak az öröméről, hogy családotok van, hogy találkoztok egyszer valakivel, szerelmesek lesztek belé és kisgyerekeket teremtetek véle, akik kibírhatatlan tinédzserekké serdülnek majdan. (felnevetnek a hallgatók) Olyan érzelmekről tanultatok, mint a félelem. Tanultatok a haragról.

Mindenből, amit valaha is teremtettetek, tanultatok. Mindezek válaszok voltak a kérdésre: ,,Ki vagyok én?''

Csodálatos tapasztalataitok lettek... gyönyörűségesek. Megteremtettétek a zenét, amit meg bírtatok hallgatni. Olyanra teremtettétek az állatokat, amiből tanulhattatok a biológiájukról és arról, hogy lehetnek házikedvenceitek, amelyek az előfeltétel nélküli szeretetet mutathatták meg néktek.

Tanultátok, milyen az, amikor valakivel oly mély szerelembe estek, akik megengedték néktek, hogy az energiáitok nagyon mélyen az övéikbe áradhassanak. Aztán, tanultátok azt is, milyen az, amikor az embernek ellenségei vannak, akik felfalhattak benneteket, akik elpusztíthatnak benneteket, hacsak előbb nem pusztítjátok el ti ezeket az ellenfeleket.

Micsoda csodás játék... minő csodás játék! (a hallgatók nevetnek)

Öreg barátaim, ,,A ki vagyok én?'' egyszerű kérdése teremtette meg mindezeket. Hogyan lehetne ezek közül bármelyik tévedés is? Mindez arra lett tervezve, hogy segítse a tanulásotokat és megértéseteket, hogy segítse egy sokkal mélyebb megértését annak, hogy ,,ki vagyok én?''

Ez egy pompás utazás volt, egy nagyon hosszú utazás. De, tudjátok mit, drága barátaim, nem is volt ez annyira régen, amikor elhagytátok a Királyságot, egyáltalán nem volt régen. Ez egy illúzió, ami oly sok éve, évszázadok, sőt az idők eonjaival ezelőtt keletkezett. Ha úgy vesszük, ez csak egy szempillantással ezelőtt volt. Csak egy sóhajtással ezelőtt történt, hogy kiléptetek a Királyságból, feltéve a kérdést: ,,ki vagyok én?''

Most nézzétek, nézzétek csak mit teremtettetek. Olyan fizikai testeket teremtettetek, amelyekben megtapasztalhatjátok a teremtéseiteket. Mindezek válaszok a feltett kérdésre: ,,ki vagyok én?''

Miképpen vonatkozik ez az Új Földre? Az Új Föld nem egy bolygó, habár a jellemzőit tekintve hasonlít egy bolygóra. Egyfajta gravitációs vonzása is van annak a helynek, amit Új Földnek nevezünk. Ez egy olyanfajta energia, ahol az egyik pillanatban úgy tűnik, hogy van tömeg, a másikban pedig úgy, hogy nincs.

Az Új Föld most épül fel. Általatok épül. Felépül, válaszul azon változtatásokra, amelyeket magatokban végeztetek. Az Új Föld építésénél ott asszisztál az Ark Rendjének összes angyala. De, ha úgy vesszük, ti vagytok a generálkivitelezői. Ők csupán segítenek megformázni, megszőni, megfelelőre strukturálni az energiákat, amire viszont ti instruáljátok őket.

Álmaitokban, éjszakai barangolásaitok során mindnyájan jártatok már ott. Vagyis, az Új Földnek ez az energiája már régen ismerős a számotokra. Néhányan közületek, amikor elhagyjátok a fizikai testeteket, amikor ennek a létidőnek a végére értek... néhányotok odamennek, ha úgy vesszük, ott is fognak maradni. Mások közületek azt választják majd, hogy visszajönnek a Földre.

Hadd mondjuk el, hogy mi az a lényeges különbség, ami semmi eddigihez nem hasonlítható. Pillanatnyilag most még ezt kérdezitek: ,,Ki vagyok én?'' Az Új Földön ez nem lesz kérdés. Ott egyszerűen csak a tudás lesz, ,,VAGYOK. VAGYOK. VAGYOK.'' Nagyon hosszú úton jöttetek idáig végig, és most már nincs szükségetek a válaszra a ,,Ki vagyok én?'' kérdésére. Amikor az Új Földre mentek, érteni fogjátok azt, hogy ,,Én Vagyok.''

Amikor erre az Új Földre mentek - előbb vagy utóbb -, a dolgokat teljesen másmilyennek fogjátok találni, mint a régi Föld bolygón voltak. Úgy fogjátok találni, nincs szükség arra, hogy olyan szituációkat kreáljatok magatoknak, amelyekben felelhettek a ,,Ki vagyok én?'' kérdésére. Teljesen új módon tisztában lesztek avval, hogy ,,én vagyok.''

Az Új Földön, dolgozni fogtok az Új Energiával és tanulmányozni fogjátok, játszotok véle. Amint említettük már, az Új Energia eddig még sohasem lett megteremtve. Véges mennyiségű energiával léptetek ki a Királyságból, és csak ide-oda kapcsolgattatok a formák és az arányok között azóta is. De most, emberekként a Földön, megteremtettétek az Új Energiát, először a Királyság elhagyása óta.

Az Új Föld lesz az a hely, ahol tanulmányozni fogjátok az Új Energiát. Tanulni fogjátok az Új Energia lehetőségeit. Tanulni fogjátok, mit lehet evvel kezdeni. Tanulni fogjátok, miképpen lehettek tényleg igazi teremtők. A legnagyobb különbség az lesz, hogy nem kell többé kérdezzétek, ,,Ki vagyok én?'' Érteni fogjátok azt a kijelentést, hogy ,,Én vagyok.''

Az Új Földön az energiák vevői lesztek, éppen úgy, mint a befogadói is. Tudjátok, itt a Régi Földön csak adtatok... adtatok és adtatok. Ez egy kifelé történő kifejezés volt mindvégig, adakozás a teremtésbe, adakozás az új formák megteremtéséhez, az új identitásotok érdekében.

Az Új Földön adni ÉS elfogadni fogtok egyszerre. Az Új Földön a férfiúi és a női energiák egyensúlyában fogtok élni. Ha úgy vesszük, ott nem lesz többé férfi és nő sem. Az volt a Régi. Az volt a dualitás. Totálisan integráltak lesztek.

Az Új Földön, képesek lesztek visszajönni, és felvenni bármilyen jellegzetességet, amit csak idáig megtanultatok felhasználni. Nem lesz fizikai testetek addig, mígnem csak nem akarjátok ezt. Megteremthetitek ezt, és szószerint visszajöhettek a biológiába, a tömegbe. De amikor csak akarjátok vissza is vonhatjátok magatokat ebből.

Most, a Régi Földön, ti, amint mondani szoktátok, bele vagytok ragadva ezekbe a testekbe, amit ha elhagytok, a biztos halállal néztek szembe. Az Új Földön képesek lesztek megteremteni a testet, tömeget teremthettek, amikor csak akarjátok. Amennyiben örülnétek egy finom ételnek, megtehetitek ezt. És az evés végén, kiléphettek a fizikai formából, vissza a tiszta energiaformába.

Meséltem már a saját forgatókönyvemről, a vidéki villámról. De, ha úgy vesszük, az csak az én hologramom, pusztán egy illúzió. De az Új Földön képesek lesztek valóságot teremteni, materiális valóságot, ahányszor csak akarjátok.

Az Új Földön nem lesz semmiféle halál, mivel permanens test sem lesz. Sohasem haltok meg. Az Új Földön nincsen halál, ezért hát nem kell attól rettegjetek, hogy nem láttok meg előre dolgokat. Az Új Földön ciklusokon és változásokon mentek keresztül. Átmentek egyik rezgészszintről a másikra, a következő szintre, meglehet persze szünetekkel közben-közben, de meghalás nélkül .

Az Új Földön nem lesz szükséges partnert találni, egy párt, aki életetek része lesz. Komplettek lesztek saját magatokban. De, ott az Új Földön úgy fogjátok találni, hogy könnyedén össze tudjátok olvasztani, keverni az energiátokat egy másik entitással, amennyiben ezt választjátok. Részükké válhattok és az ő tapasztalásuk részeivé is. Mindent érteni fogtok abból, amin csak átment a lelkük. Szó szerint belőlük fogjátok ezt meglátni. De, ott az Új Földön, nem kell hogy visszaéljetek evvel. És másoknak sem kell kizsákmányolni benneteket. Egészek és teljesek lesztek önmagatokban is.

Az Új Földön nem kell, hogy egy olyan agyatok legyen, mint most, emberekként, mivel ÉREZNI fogtok mindent. Nem lesz erre a korlátozásra szükségetek, az agynak ezen szűrőjére, hogy ezen keresztül legyenek a dolgok feldolgozva. Bizonyos értelemben, az összes tapasztalataitok felvételei ott lesznek teljesen bennetek. Teljes hozzáférésetek lesz ezekhez, de ez nem olyan lesz, mint amilyen most az agynak van, amely megítél, ami megmondja, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Az Új Földön nincsen jó és rossz. Ott csak egyszerűen a ,,Vagyok'' van.

Az Új Földön hihetetlen mértékben képesek lesztek érezni mindent... érteni mindent... együttérezni mindennel... szeretni... és élvezni az életet. az Új Földön nem lesz szükségetek olyan dolgokat megtapasztalni , mint a Régi Földön, a haraggal és a félelemmel kapcsolatosan. Mindezek annak a játéknak képezték részeit, amely arra a kérdésre felelt, hogy ,,Ki vagyok én?''

Az Új Föld egy laboratórium lesz, tanulmányozni az Új Energia alkalmazásait, azoknak a felhasználási módjait a teremtés érdekében. Az Új Föld egy olyan tanulóhely lesz, ahová az Otthon energiái teljes mértékben utánatok jöhetnek. Igen, tényleg az Új Föld egy jelzőfény lesz az Otthon számára, megengedni a Királyság energiáinak, a Királynak és Királynőnek, hogy most már terjeszkedhessenek kifelé.

Az Új Föld olyan hely lesz, ahol ti, ti humán angyalok, dolgozhattok a Régi Földön maradt emberekkel is. Szó szerint képesek lesztek leülni melléjük. Ők esetleg nem fognak felismerni benneteket, mivel még mindig a dualitásban vannak.

Képesek lesztek visszatranszportálni magatokat a Régi Földre, mivel voltatok már itt. Ti segédkeztetek a megteremtésénél. Ismeritek, miképpen dolgoznak az energiák. Szóval, képesek lesztek visszajönni, közvetlenül azokhoz, akik kérnék a kalauzolásotokat. Képesek lesztek vélük menni, és odaülni melléjük. Nagyon kevesen fognak felismerni benneteket, mivel ők még mindig a Régi Energiában vannak.

Értitek, öreg barátaim, hogy még mi sem, akik a fátyol túlsó oldalán lakunk, jöhetünk túlságosan közel hozzátok, emberekhez? Energetikai korlátok előzik ezt meg, hogy túlságosan közel jöhessünk hozzátok. De, az Új Földről visszajárva ti képesek lesztek arra, hogy sokkal közelebb menjetek az emberekhez, mint amire nékünk most egyáltalán lehetőségünk van.

Fel is merül evvel egy kérdés is (a hallgatók valamelyikében vetődik fel a gondolat) - csodálkoztok, hogy egy olyan entitás, mint én, Tóbiás, vagy Mária avagy bárki más entitás közülünk bármikor el mehet-e az Új Földre? Ha úgy vesszük, igen, megtehetjük ezt, de nem maradhatunk végleg ott. Látogatóba mehetünk csak. Ez a legjobb leírás erre.

Azért, hogy tényleg huzamosabb ideig az Új Föld lakosa lehessen valaki, arra van szükség, hogy az egész megvilágosodási folyamaton keresztül menjetek még a Régi Földön. Ez az az ösvény, ami az Új Földre vezet. A fátyol innenső oldalán lévő angyalok nem kerülhetik ezt meg, nem hagyhatják ki a Földet, hogy arra az új helyre juthassanak.

Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy ,,Mi is a neve az Új Földnek?'' Azt mondjuk néktek, hogy nem igazán volna még helyénvaló dolog, amennyiben máris nevet adnánk néki. Az energiák még épülőben vannak. Nem volna üdvös dolog, ha a mostani stádiumában a dolognak elneveznénk bárminek is.

Elmondjuk továbbá azt is, hogy az Új Föld egy elszeparált hely lesz, nem egy bolygó, sokkal inkább egy energia konstrukció. Ahogyan mi ezt innen most látjuk, amilyen lehetőségként látjuk, azt kell mondjuk, ez egy pompás hely lesz. Ez lesz az a hely, ahol valóban megérthetitek az ,,Én Vagyok''-ságának mibenlétét.

Mi lesz a Régi Földdel? Még nem tudjuk. Ez rajtatok áll. Ez a többi emberen is múlik. Nagyon erős lehetségességét látjuk annak, hogy ugyanezen változások itt is teret nyerjenek a Régi Földön. Úgy látjuk, hogy az ,,Én Vagyok'' megértése ugyanúgy lehetséges itt is, a fizikai Földön is.

Látjuk, hogy a Régi Föld, a fizikális Föld is képes a dualitástól való megszabadulásra. Látjuk a lehetségességét, hogy ne kelljen mindvégig magatok körül hordozzátok a fizikai testet itt a Régi Földön sem. Látjuk a lehetőségét, hogy nem kell többé háborúzzatok, mivel nem kell már semmi miatt sem csatázzatok. Az ,,Én Vagyok'' megértésével nincs többé szükség a harcra.

A Régi Földnek meg van a lehetősége a változásra. A Régi Föld előtt ott áll a lehetőség, hogy ugyanazok a változások megtörténjenek, mint amilyenek az Új Föld jellegzetességei lesznek. A Régi Földnek, drága barátaim, ugyan azok a jellegzetessége is megmaradnak, hogy azon lelkek helye legyen, akik még a régi játékot folytatnák továbbra is, akik folytatni akarják a kérdésre adandó válasz kutatását: ,,Ki vagyok én?''

A Régi Földnek meg van a lehetősége, hogy folytatódjanak a háborúk... folytatódjon a környezet szennyezés... folytatódjon a bizalmatlanság... továbbra is a harag, gyűlölet, a düh érzelmei uralkodjanak. Ezek a lehetőségek is fennállnak. Hogy merre mentek tovább, az rajtatok és a többi emberen áll most. Valójában ez azon a munkán múlik, amit magatokon végeztek, mélyen magatokban.

A mostani felállás szerint, nem tudjuk megmondani néktek, melyik út lesz az, amin tovább fogtok haladni. Nem látjuk úgy, hogy a Régi Föld bárminemű romboláson, pusztuláson menne majd keresztül, de az megtörténhet, hogy megmarad a régi dualitás játszóterének.

Ez az előttünk álló pár év során ki fog derülni, akkor, amit ti úgy hívtok, hogy ,,kvantumugrás.'' Az fogja elősegíteni a döntést a Régi Föld számára, hogy melyik utat fogja választani. De, amit most is tudunk, az az, hogy egy Új Föld épül. Ti építitek, általatok épül.

Nem kell többé feltenni a kérdést, ,,Ki vagyok én?'' Érteni fogjátok azt, hogy ,,Én Vagyok.'' Ez olyasvalami, amit éppen most kezdtek megtapasztalni az életetekben.

Na, tudjuk mi azt, hogy még nagyon sok kérdés lenne az Új Földdel kapcsolatban. Néhányra nem is tudnánk válaszolni, mivel nem került még meghatározásra sem. De mi át tudjuk adni az áttekintő képét az Új Föld energiáinak, és azt a megértést, hogy mindazt magatokkal vihetitek az Új Földre, amivel valaha is játszottatok, minden tetteteket. Fizikai formába bújhattok. Mindezeket a dolgokat megtehetitek az Új Földön is.

Most pedig, kedves barátaim, eljött az idő számotokra, hogy ti beszéljetek. Itt az idő a Shoudra, hogy ti beszéljetek, az életetekről, hogy mi történik most abban. Én, Tóbiás most visszavonulok, utána a saját szívetek hangját fogjátok hallani, a saját lényetek fog átjönni. egy pillanat türelmet kérek, amíg beállítjuk az energiákat.

(Szünet, amíg Kauldre átvált Tóbiásról a Shoudra)

Shaumbra: Mi vagyunk a Shaumbra, mi vagyunk a család. Egy hang vagyunk, és nagyon sok hang is vagyunk. Együtt veszünk részt egy utazáson, a Shaumbra utazásán, olyan utazáson mely elhozott bennünket az Otthontól, ide, erre a helyre most, amiről Tóbiás beszélt, az Új Földre.

Amint hallgattuk Tóbiást beszélni, ide álmodtuk az Új Földet, erre a helyre, ahol most élünk. Álmodtunk arról, hogy elhozzuk ugyanazokat az energiákat, amit azelőtt a Régi Földnek hívtak. Mint Shaumbra, látjuk mindezek lehetőségét megtörténni itt is, ezen a Földön.

Mint Shaumbra, az utunkon nagyon sok változás van, amelyek néha nagyon nehezek tudnak ám lenni. Néha nem vagyunk biztosak abban sem, hogy melyik úton menjünk tovább. Nem vagyunk biztosak, miféle útakadályok zárják el a tovább haladásunk előtt az ösvényeket.

De itt vagyunk most, hogy egy igen egyszerű és rövid kijelentést tegyünk magunknak, ebben a Shoudban. Oly sok szabályt kreáltunk magunknak a múltban. Szabályokat hoztunk létre magunknak, hogy segítsenek átvészelni a nehéz időket. Szabályokat hoztunk arra, hogy miként cselekedjünk... hogy mit kéne együnk... mit kéne gondoljunk... kinek kéne tartanunk magunkat.

Szabályokat hoztunk a magunk számára, arról, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes, mi a helytelen. Oly sok szabályt kreáltunk magunknak, hogy most már komoly nehézséget okoz számunkra a továbblépés.

Mint Shaumbra, emlékeztetjük saját magunkat arra, hogy ideje ezeket a szabályokat leállítani. Ne legyenek többé életünket szabályzó törvények. Mostantól a naptári év végéig átnézzük, hogy milyen szabályokat is hoztunk létre az életünkre nézvést. Átnézzük azokat a szabályokat, amiket annak érdekében hoztunk, hogy miképpen helyes öltözködjünk... mi a helyes módja a beszédnek... mi a helyes cselekvés... mik azok a megfelelő dolgok, melyeket megcselekszünk... mik azok a helyes dolgok, melyekben hiszünk... mik azok a megfelelő étkek, amelyeket elfogyasztunk.

Egyre csak hoztuk létre a törvénykönyveket, és egyik sem használható ezek közül többé. Átnézzük ezeket az előttünk álló napok és hetek során, ahogyan megtapasztaljuk a dolgokat az életünkben. Át fogjuk nézni az összes általunk meghozott szabályt. És rá fogunk jönni arra, hogy noha ezek a szabálygyűjtemények jó szolgáltak bennünket a múltban, de többé már nincsen rájuk szükségünk.

Itt az idő az összes szabálytól való megszabadulásra. Beleegyeztünk, hogy a törvények szabályozzák az életünket. Azon részünk, akik vagyunk feladta a kontrollt és a hatalmat azon szabályok számára, amelyek nem alkalmazhatóak többé már. Hagytuk, hogy a saját identitásunk egy része ítéljen és értékeljen. Ezek azok a hangok, amiket a fejünkben hallunk. Ezek azon törvények hangjai, melyeket mi állítottunk fel, és saját magunk felett fennhatóságot adtunk ezeknek.

Azért, hogy érvényre juthassanak a szabályok, meghalljuk az ítéleteket és értékeléseket, amelyek nagymértékben ellenőrzésük alatt tartják és kalauzolják az életünket. Itt az idő arra, hogy fogjuk azokat a törvénykönyveket, amiket megírtunk saját magunknak és legényesen kidobjuk őket. Ezek a régi törvények már nem szolgálnak bennünket. Ezek a szabályok nem látszanak már jónak a számunkra. Nem szolgálnak bennünket többé.

Mint shaumbra, feladtuk a hatalmunkat a régi én által kreált törvényekért. Shaumbraként, hagytuk, hogy saját királyságunkat az éneink aspektusai irányítsák - megítéljék és értékeljék azt, hogy mit kell tennünk és mit nem kell tegyünk. Amint ránézünk az előttünk álló útra és arra, ami előttünk van, felismerjük azt, hogy ezek a régi szabályok tartanak vissza bennünket attól, hogy azzá váljunk, akik valójában vagyunk, távol tartanak bennünket attól, hogy igazán megérthessük az ,,Én Vagyok''-ot.

Szóval, itt az idő arra, hogy átnézzük, miképpen is szabályozzák, irányítják ezek a törvények az életünket. S ekkor elvetjük ezeket mind.

Ezek a törvények kormányozták az életünket, amiket sosem tartottunk igazán törvényeknek. Ezek annyira belénk ivódtak, belénk ágyazódtak, hogy nem is ismertük fel, hogy ezek valójában illúziók voltak, hogy nincsen már rájuk szükségünk. Hajlottunk arra, hogy annyira szűk szabályok közé korlátozzuk magunkat, hogy nem engedtük meg magunknak, hogy valóban kifejezzünk, hogy valóban örüljünk.

Mi teremtettük ezen szabályok nagytöbbségét, mivel nem bíztunk igazán saját magunkban. Nem igazán bíztunk a saját hatalmunkban és isteniségünkben. Szóval, bekorlátoztuk saját magunkat a szabályok közé, szabály szabály után, hogy miképpen éljünk.... és hogyan éljünk... s hogyan érzékeljenek mások bennünket.

Felismertük, hogy ezek a szabályok az utolsó maradványok, amiket el kell engedjünk magunktól, hogy tényleg Istenemberekké válhassunk. Megszabadultunk az elmúlt életeinktől. Megszabadultunk a régi energiáktól. Eloldoztuk magunk mellől a régi embereket. De most, mint Shaumbra, felismerjük azt, hogy itt az ideje megszabaduljunk az összes régi szabálytól, amit teremtettünk. egyik sem használható ezek közül többé. S okafogyottá vált újakat írnunk is.

Amennyiben hagyni akarjuk az isteniségünknek, hogy kalauzunkká válhasson, miért is kellenének szabályok? Miért is kellene új megkötéseket létrehozzunk? Amennyiben tényleg bízunk magunkban, mint isteni angyalokban, akkor nincsenek többé törvények. Csak teremtés van. Egyedül csak az ,,Én Vagyok'' van. És ez így van.

(rövid szünet, amíg Tóbiás visszatér)

Én, Tóbiás visszatérek egy pillanatra. Ah, mennyire, szeretünk rátok nézni. Nagyon szeretjük ezt az együtt töltött időt.

Nagyon sok mindent tettünk ma tisztába. Az eljövendő összejöveteleinken még többet is fogunk beszélgetni az Új Földről. Beszélgetni fogunk arról, hogy mit mondotok arról - miképpen lehet a Régi Föld energiája továbbra is része a Régi Földnek. Felidézzük annak a képét, amint a Régi Föld energiája beleolvad az Új Földbe, hogy egyek lehessenek, hogy ne kelljen elszeparálódniuk egymástól. Ez eltarthat egy darabig. De, öreg barátaim, a munkával, amit végeztek, meg van a lehetőség arra, hogy ez így történjen. Lehetőség van arra, hogy az Új Föld itt jöjjön létre.

Sohasem vagytok egyedül. Ott van néktek a Shaumbra, mint család. Ott vagyunk néktek mi, az angyalok, mint régi barátok.

És ez így van.


Fordította: Ziegler Attila



vissza az előző lapra