Teremtés Sorozat Hetedik Lecke: "Teremts széles ecsetvonásokkal"

Elhangzott a Bíbor Körben, 2001. február 7-én

Tóbiás: És így van ez, drága barátaim, kedves Saumbra, ismét összegyűltünk itt ebben a körben. Mintha csak egy szempillantás telt volna el azóta, hogy elmentünk innen, de tudjuk jól azt, hogy ez idő alatt mennyi minden csodás és néha bizony kihívást jelentő élményben volt részetek! Nagyon jó érezni az emberek energiáját itt a teremben (és azokét, akik most olvassák ezt) a mai napon. Nagyon jó hallani a zenéteket, hallani azt, amint az utazásotok kifejeződik ezekben a zenei vibrációkban (Aryeh David muzsikájáról van szó). Engem, Tóbiást, teljesen elandalítanak ezek a pillanatok. Amint előre pillantok az időben, családokat látok ott, amint ugyanígy gyűlnek össze majd mint most mi itt.

Most egy pár energetikai beállítást fogunk elvégezni. Azok, akik a fátyol felénk eső oldalán élnek közelebb lépnek most, hogy segítsenek, mindenkin egyénileg dolgozzanak azért, hogy mint csoport tudjuk összeolvasztani az emberi aspektusotok isteniségének az energiáit a mi, a fátyol túlsó oldaláról ideáradó energiáinkkal.

Kedves barátaim, kedves Saumbra, mindegyikőtöket nagyon jól ismerem! Mindenkit az energiája alapján ismerem fel. Ismerem ezeket az energiákat még azokból az időkből, amikor mint család dolgoztunk együtt. Valószínűleg ezen idők ismerősek lesznek nektek. S ezt az energiát is régi ismerősnek érezhetitek.

Az idő alatt, amíg kitágítjuk ezt a kört, hogy meleg és biztos teret hozzunk itt létre, nyissátok ki a szíveiteket. Tárjátok szélesre a szíveiteket és engedjétek meg azt, hogy a szeretet, a szívek fénye és a bennetek rejlő Krisztus tudatosság kiáradhasson ide, ebbe a körbe, amit mi teremtettünk meg együtt. Lélegezzetek mélyen. Lélegezzétek be mélyen ezt az energiát, s engedjétek meg néki, hogy áthathassa az egész lényeteket, a teljes biológiátokat és az egész szellemeteket. Lélegezzetek mélyen és tudjátok azt, hogy egy családdal vagytok itt!

Itt vannak ennek a térnek tulajdonságait beállítók is. Az ő segedelmükkel szövődnek meg most e tér energiái - az előttünk álló nagyjából egy órára, ami lehetséges, hogy egy kicsit hosszabb is lesz, de az is lehet, hogy rövidebb (kuncogva) - itt vagyunk veletek ebben az új energiában, ebben az új dimenzióban, amit együtt hoztunk létre. Ez az Új Föld energiája. Ez az új spirituális energia. S ez nem fog szimplán eltűnni, amikor ma elmentek innen. Olyasvalami ez, ami a részetekké fog válni. Beleágyazódik a lényetekbe. Olyasfajta energia minta ez, amit a régi energiák - amelyeket továbbra is magatokkal hoztok - elkezdenek másolni ás utánozni.

A régi energiáitok figyelik az új energiákat, amelyek a ti segítségetekkel teremtődtek meg a mai napon. Rájuk tekintenek és ezt mondják: "Ez tényleg a fény, amit szub-DNS szinteken elkezdünk másolni és utánozni." Ez egy nagyon érdekes folyamat, ahogyan ezek az energia összetevők, amelyek a legmélyebb részeitekben rejlenek, reagálni fognak. Ők, akár csak ti, a megfelelő vibrációt keresik, a megfelelő egyensúlyt. Jelenleg éppen ez történik bennetek.

Ennek a körnek az energiája beépül a lényetekbe. Annak a részévé válik. Nem fog onnan eltűnni. Ez az idő, ez a dimenzió és tér amiben együtt vagyunk nagyszerű gyógyulás a számotokra. Ez most az újra egyensúlyozódás ideje a számotokra, akik itt ültök ebbe a teremben és azoknak is, akik most olvassák vagy hallgatják ezt téren és időn keresztül valahol. Akkor is, ha ezt hetekkel, hónapokkal később olvassátok, az energia ugyanez lesz. Akkor is, ha most nem itt ültök ebben a teremben, az energia ugyanez, amit érezhettek most. Azok, akik ezt egy későbbi naptári napon fogják olvasni vagy hallgatni, ugyanúgy velünk vannak most itt, mint az a nagyszámú ember, aki fizikai mivoltában van jelen ebben a hallban most.

Nagyon sok mindenről kell beszélgessünk ma, és ma átvesszük a Teremtés Sorozat Hetedik Leckéjét is. Tudjuk mi azt jól, hogy nagyon sok házi feladatot végeztetek el. Nagyon sok igen érdekes élmény lép be mostanság az életetekbe! Nem csak az a házi feladatotok, hogy mi zajlik most éppen az elmétekben. A házi feladatotok nem csak az, hogy mi is zajlik épp e pillanatban, amikor beléptek a rövid fal mögé. A házi feladat nem csak arról szól, hogy mi történik akkor, amikor betesztek valamit a Kegyelem Sütőjébe. Házi feladatotok tárgya gyakorlatilag az életetekben lezajló minden egyes történés.

Gondolkozzatok el ezen egy kicsit, a tapasztalatokról, amit csak az elmúlt három nap során szereztetek meg, néhányan csak az elmúlt éjszakán, s közöletek legalább egy ember, aki ma reggel felhajtott erre a hegyre. Ez a házi feladatotok. Ez az, amit teremtetek. Ez az, amivel szembesülnötök kell - ezekkel a kihívásokkal, körülményekkel és tapasztalatokkal - amelyek segítenek igazán isteni emberré válnotok.

Vannak olyan időszakok, amikor így összegyűlünk és nem tudunk egy árva szót sem szólni. Egyszerűen csak leülünk itt veletek. Egyszerűen csak hagyjuk, hogy az érzelmeink kiáradjanak. Ezen érzelmeink könnycseppek formájában realizálódnak - az öröm és a boldogság könnycseppjeiként, de leges-legelső sorban a mérhetetlen megbecsülés könnycseppjeiként. Ezt már hallottátok tőlünk és másoktól is már. Még mindig nem látjátok úgy magatokat, amiképpen mi látunk benneteket! Még mindig nem látjátok azt, hogy kik vagytok és mit is csináltok! Itt vannak ma azok, akik ma reggel úgy ébredtek fel ma reggel, hogy picinek, lényegtelennek és magányosnak érezték magukat. Még mindig nem igazán kezdtétek megérteni, hogy kik is vagytok igazán és mit is csináltok valójában! Azt gondoljátok, hogy bizony mi ezt alaposan eltúlozzuk az üzenetünket rólatok itt ezen a Földnek nevezett helyen. Ó, drága barátaim, annyi meglepetés vár még rátok! Remélhetőleg eme meglépetések még addig meg is fognak találni benneteket, amíg a biológiátokban jártok itt, a tudással járó meglepetés, amit a saját, nagyszerű lényetekről szóló felismerés fog okozni.

Meséltünk már a Jack nevű herceg történetéről nektek, ami végül is mindannyiatoknak - bizony egytől egyig - a története is. Igazán nem is emeltük ki e történet nagyszerűségét az eddigi elbeszéléseink során, azzal az összes elismeréssel, nagysággal és szeretettel, valamint nagyszerűséggel ami igazán járt volna nektek. Ez nem egy túllihegett történet tőlem, Tóbiástól, vagy akár másoktól. Ezzel még igazán csak a felszínt karcolásztuk meg. Itt vagytok ti, akik hercegei és hercegnői voltatok a Minden Létező királyságának. Azt választottátok, hogy elhagyjátok a királyságot, amiért mérhetetlen elismerés jár. Itt vagytok ezen az apró sártekén, amit Földnek neveztek, azt gondolva, hogy ti csak egyszerűen emberek vagytok, azt gondolván, hogy mindösszesen nyolcvan vagy kilencven évig fogtok élni így, a túlélésért küzdve, valamint azért harcolva, hogy a megfelelő választásokat hozzátok meg. Nem is láthatjátok, hogy kik is vagytok igazán!

A Bíbor Páholy létének egyik célja éppen az, hogy ennek a megértését segítse elő. S mint ma már korábban megemlítettük: ezt képtelenség az elmén keresztül megértsétek. Ez csak a szíven keresztül érthető meg, még pontosabban pedig azon keresztül, amit az egyetlen csakrának nevezünk, a krisztusi magon keresztül, ami bennetek van. "Vesszétek el az eszeteket", egy darabig, ha szabad ilyet kérnünk tőletek. Ez valóban csodás dolog! (kuncogva) Erre vannak mindenféle drogok ugye, hogy elérjétek ezt az állapotot, de nektek, kedves barátaim, ugye meg van erre a saját, jóval praktikusabb, saját eljárásotok!

Most, minden alkalommal, amikor e kör létrejön, minden alkalommal amikor eljövünk ide, itt vannak bizonyos "meghívott vendégeink". Szakítsatok egy pillanatot arra, hogy megérezzétek azoknak az energiáját, akik ma megjelentek a második körben itt ma. Igen, ti emberek ültök itt az első körben. Körülöttetek pedig ott van azoknak a szeretete és energiája, akik a másik oldalról érkeztek, abból a célból, hogy megfigyeljenek. Ó, ha tudnátok azt, hogy mennyire el vannak most bűvölve. Minden alkalommal, amikor így összegyűlünk, megjelenik a körünkben egy úgy nevezett "meghívott vendég" csoport is. Valóban, jó előre be is kell jelentkezzenek azért, hogy itt megjelenhessenek! (kuncogva)

Akik ma jöttek el hozzánk, egyféle technikai energiát hoztak magukkal a mai napon. Még a mi oldalunkon is vannak foglalkozási csoportok vagy családok. Ezeknek az angyali entitásoknak az a dolga, hogy ellenőrizzék, mérjék és naplózzák a Föld vibrációit, valamint a Földön élő emberek vibrációit. Azok, akik ma a második körben ülnek a technikusok. Ők azok, akiket - és Kauldre (Geoffrey Hoppe) alig bír magával a nevethetnékje miatt - "mennyei mérnököknek" lehetne hívni. Különleges feladattal érkeztek ide. Először is azért jöttek ide, hogy rátok mosolyoghassanak. Továbbá ők azok is, akik figyelik a munkátok "mérőóráit" és az azokról leolvasható "mértékeket", valamint azt, hogy ez milyen hatással van az összes többi dologra. Ma éjjel összegyűltek, mivel már régóta mérik az emberiség és Gaia vibrációit. Tehát a ma esti jelenlétük egyúttal a kutató munkájuk része is.

Azért jöttek ide, mert itt egy olyan csoportot lelhetnek, akiknek feltett szándéka, hogy egy intenzív átalakulási folyamaton menjenek keresztül azért, hogy a bennük rejlő isteniséget lényük szerves részévé tudják integrálni. Azért jöttek ide ma este, mert itt egy csoportot találnak, amelynek a rezgései nagymértékben különböznek a többi ember rezgéseitől. Ti vagytok azok, akik szolgálatra szenteltétek magatokat. Ti voltatok azok, akik tanulmányozták az én és a többi ember spirituális aspektusait, számtalan létidőn keresztül. Nagyon sok időt fordítottatok arra, hogy ezt humán iskolákban és a köztes létben töltött időtökben a mi oldalunkon lévő iskolákban tanuljátok, hogy a menybemenetelt megtanulhassátok. Ti vagytok azok, akik ezt nem csak tanulmányozták, hanem a mindennapi életükben élik is!

Akik ma este ide jöttek mérik, ellenőrzik és naplózzák a tapasztalataitokat. Metaforikus értelemben azok, akik most mellettetek vannak a mérőeszközeikkel, a noteszaikkal, pontosan ezt a munkát végzik. Nagyon kíváncsiak rátok. Semmi közük az elmétekben felmerülő kérdések feltevőjéhez, nem bizony. Ők nem próbálkoznak semmivel sem, amivel befolyásolnának benneteket és nem is ösztökélnek semmire sem. Mindvégig egy bizonyos távolságot tartanak tőletek. Nagyon elfoglaltak mostanság, nem csak miattatok, hanem az összes többi ember miatt is, akik most itt vannak a Földön. Hogyan is kéne ezt mondanunk - szóval egyfajta sietség tapasztalható mostanság a mérőmunkájuk során.

A mérnivalóik az eddigiekhez képest példátlanul felgyorsult módokon és sebességgel változnak. A vibráció gyorsulnak és lassulnak. Nem mindenben követik a régi mintákat. És igen, hogy válaszoljunk arra a kérdésre, ami néhányotok elméjében felmerült, figyelemmel kísérjük az értékpapír-piacotokat, a tőzsdéteket, mivel ez egy nagyon izgalmas mutatóeszköze az emberi vibrációknak. Soha ezelőtt nem voltak itt ilyen gyors vibrációs változások tapasztalhatóak. Van egy egyre erősödő jelenség is. Ezt a jelenséget ahhoz a változó sebességgel pörgő kerékhez lehetne hasonlítani, ami első ránézésre lassul, azután pedig egyre gyorsabban és gyorsabban kezd forogni. Először a forgásirány megegyezik az óramutató járásával, azután pedig ellenkező irányú forgásnak látszik. A jelenség változik és a mozgó minta látványa is változik vele. Egyszóval, a dolgok nem egészen azok, amiknek látszanak.

Akik ezt mérik, naplózzák, rendszerezik elsősorban arra a legkíváncsibbak, hogy amit ti Fénymunkának neveztek tevékenység milyen hatással van az egész bolygóra nézvést. Látják a diszharmóniát. Látják az új ösvényt, amit ti vágtatok itt. Feszülten figyelnek.

Ennek a jelenségnek a hatásaként, valamint a változó rezgéseitek okán, valóban meg fogjátok látni a Föld változásait, Gaia új beállítasait. A változásokat magatokon vehetitek észre. Bizonyos kvantum ugrások zajlanak le most éppen a földi technológiákban, de mindennél jobban fog ez látszani a saját megvilágosodásaitokban a Földön. Ez most az életetek nagy változásainak az időszaka. Tartsatok ki, mivel ez a vad vágta még egy darabig folytatódni fog! (vigyorogva)

Most pedig kedves barátaim, mielőtt folytatnánk, végezzük el az energiák összeolvasztásának az utolsó teendőit is. Engedjétek meg, hogy közelebb húzódjunk hozzátok. Engedjétek meg, hogy megérinthessünk, hogy megölelhessünk benneteket. Emlékezzünk arra, hogy kik is vagytok igazán. Engedjétek meg azt, hogy az emlékezés energiáját elküldjük nektek, hogy vissza tudjatok emlékezni arra, hogy kik is vagytok igazán!

Arra kérjük Kauldrét, hogy egy pillanatra maradjon csendben, benneteket pedig arra kérünk, hogy fogadjátok el azt az energiát, amit ma hoztunk ide nektek.

(szünet)

Hogy mennyire édes érzés most itt lenni veletek... Amit látunk, az a ragyogó szándék, a szolgálat szándéka. A ti időtök szerint, nyolc nappal ezelőtt a Saumbra egy kicsiny csoportjával ültünk össze. Beszélgettünk, s mielőtt feltették volna a kérdéseiket, elmondtuk nekik azt, hogy mennyire le vagyunk attól nyűgözve, hogy mellettetek lehetünk és együtt dolgozhatunk. Lenyűgöz minket az, hogy a Saumbrától olyan végtelenül nagyszabású kérdéseket kapunk, amelyeknek bizony nem az a tárgya, hogy miképpen lehetne még több pénzt csinálni, nem az egészség áll a központi helyen, valamint elő sem fordul olyan kérdés, hogy miféleképpen lehetne még nagyobb hatalomra szert tenni a többi ember felett. Amit a leggyakrabban kérdeztek az az, hogy "Kedves Szellem, miképpen állhatnék a szolgálatodra? Kedves Szellem, miképpen segíthetném az emberiséget? Kedves Szellem, miképpen tudnék teljesen betöltekezni véled?"

Értitek azt, hogy miről is beszélünk? Az, ami a szívetekben van, az nem önös! A kéréseitek nem a saját céljaitok megoldására irányulnak. Azt kérdezitek, hogyan segíthetitek a Szellemet. Hát ez teljesen ámulatba ejt minket! Ez teljesen elképeszt engem, Tóbiást is, hiszen ha én járnék a ti cipőitekben, hát én tuttira még több pénzt kérnék! (a hallgatóság felnevet) Azután atombiztos, kikezdhetetlen egészség is kéne! Biztosan olyasvalamit kérnék, aminek nincs ilyen magas vibrációs szintje és nincs annyi szeretet sem a kérdésekben, mint a tőletek elhangzott felvilágosítás kérésekben! Azt mondjátok: "Kedves Szellem, miképpen végezhetném ma a szolgálatot? Kedves Szellem, mit akarsz, mit tegyek ma?" Amikor egy ember eljut erre a pontra, akkor már biztosan tudjuk, hogy az illető beérkezett. Tudjuk, hogy igazán az ösvényen jár!

Kedves barátaim, ezt azért említettük itt meg nektek, mert ez az ösvény azon pontja, ahonnan már nincs szükség olyasféle aggodalmakra, hogy esetleg visszaeshettek valami mélyebb szintre. Nem kell amiatt aggódjatok, hogy elvesztitek lábaitok alól a talajt és esetleg visszább csúsztok. Soha többé nem kell aggódjatok amiatt, hogy esetleg visszaestek a régi mintákba. A szeretetetek és szolgálatotok vibrációi erősek.

Ma este folytatjuk Jack herceg történetét, valamint az utazásának a részleteit, melynek során ide került a Földre. Jack történetét arra használjuk, hogy megmutassuk mi történt veletek, veletek, akik valamikor az Első Teremtés királyságának a hercegei és hercegnői voltatok. Egyszerre mindig csak egy kisebb részletét meséljük el ennek a sztorinak, azért, hogy ezzel is segítsük annak a mélyebb megértését, felfogását, hogy kik is vagytok igazán. Van ám még ebből a történetből ma este is mit elmesélni nektek. S még további részletek is át lesznek adva a későbbiekben.

Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy néhány embernek nem nagyon fogja elnyerni a tetszését az, amiről beszélni fogunk. Lesznek még az úgynevezett Fénymunkások között is olyanok, akik fel fogják vonni a szemöldöküket és ökölbe fog szorulni a kezük. Meg is kérjük Kauldrét, hogy lesz szíves addig félreállni, amíg átadjuk ezt az információt. Ő tudja jól, hogy mi fog következni és nincs is valami nagyon az ínyére, hogy felbontanánk ezt a kukacoktól hemzsegő konzervdobozt! (kuncogva)

Jack herceg volt a királyságban. Nagyszerű utazó, nagyszerű felfedező és teremtő. Nagyon könnyen kapható volt mindenféle kalandra. Elutazott a királyság peremére, ahol hajóra szállt. Eljutott a Tűz Függönyéig, ami a királyság addig ismert határait jelezte. Megijedt tőle. Megpróbált visszajutni a királyságba, de a null-energia, a vákuum és a Tűz Függönyének a szívó ereje beszippantotta, elnyelte. Az az időszak, amit a Tűz Függönyében töltött el, egy örökkévalóságnak tűnt a számára. Lénye darabokra törött, nagyon-nagyon apró darabokra hasadozott szét. Ezen darabkák egy része valamiféle "gubóba" húzta meg magát, hogy egy nagyon hosszú álmot kezdjen álmodni, befelé figyelve. Jack mindig is egy kifelé-tekintő teremtő lény volt. A energiáinak egy része nem lépett be ebbe a belső gubóba, ebbe a befelé tekintő energiába. Ez a része folytatta az utazást.

Akkor még nem egyenesen a Földre vezetett Jack útja. Volt egy közbülső periódus is. Ezt egy kicsit körülményes leírni, de megpróbáljuk Kauldréval együtt közelebbről megvilágítani azt a szituációt. A Tűzfüggöny mögött nem volt semmi, egy üresség, a totális sötétség. Az az üresség volt ott, amiből később kialakult a fizikai univerzumotok. Amikor Jack átlépett az ürességbe, akkor ott nem voltak csillagok. Nem voltak galaxisok. Energiák sem voltak jelen. Egyszerűen nem volt ott semmi.

Energetikailag Jack nem a királyságbeli fénytestét viselte, és még megfogható fizikai formája sem volt még. Az energiái jóval gyorsabban pörögtek annál, ami nektek földi embereknek ismerősnek tűnhet, de jóval lassabb annál, mint amilyen az Első Teremtésben volt a sebességük. Nem beszéltünk a szeretet vibrációjáról vagy kvócienséről itt. Jack nem volt szilárd. Jack nem volt nem "fény". A kettő között volt (kuncogva), amit úgy is elképzelhettek, hogy egy gázszerű halmazállapotban létezett.

Amikor Jack (ti) keresztülbukta(tok) a Tűzfüggönyt, megpillantotta a saját inverzét, az ellentettjét. A saját tükörképét. Elkezdett tapasztalni, először saját magát, azután a többi entitást. Ezen korai tapasztalatok teremtették meg azt az energiát, ami belőle (belőletek) áradt ki, s amely energiákból struktúrálódott ki, mintázódott meg az az univerzum, amely ennek előtte teljesen üres volt. Jack (ti) olyan tapasztalásokon ment keresztül, amelyek energia szövedékeket, bonyolult szövésmintázatokat és olyan alapokat hoztak létre, amelyek később a ti csillagaitokká, galaxisaitokká és végül a naprendszeretekké válhattak. Ez egy nagyon érdekes periódusa volt Jack életének ( az életeteknek).

Ezeken a tapasztalásokon keresztül, Jack kezdett egy új önazonosságot magára venni. Olyan entitásokkal kezdett csoportosulni, akik hasonlóak voltak hozzá és szintén keresztül léptek a Tűzfüggönyön. Kötődni kezdett másokhoz, "energia" csoportok alakultak így ki. Ez az energiacsoport utazott tovább, bizonyos értelemben, birtokába véve az univerzum egy részét. S mint azt már tudjátok a jelenlegi családi tapasztalataitokból, belső csatározások léptek fel. Jack és többiek harcolni kezdtek. Ezek később háborúkká eszkalálódtak. A kialakult csoportok darabokra szakadtak, szétmorzsolódtak.

Ez egy elég kaotikus időszak volt. Jack még csak ekkor kezdte el megtanulni, miképpen is kéne beállítgatnia magát a Tűzfüggöny utáni állapotokhoz. Soha ezelőtt nem érzett efféle érzéseket. Megpróbálta felfedezni, vissza emlékezni arra, hogy ki is volt ő, de olyan új jellegzetességeket kezdett felvenni, amilyenekkel még sohasem találkozott ezeddig. Saját energiáinak nagyon furcsa és különös jellegzetességeivel találta szembe magát. Az a Jack, aki azelőtt fényből állt, kezdett megvastagodni, lénye megnehezedett és később ez vált a testévé.

Jack nem nagyon örült ennek. Nem nagyon szerette azt, hogy érzi az energiáinak a lassulását, ahogy a gondolat fénnyé lassul és később elektromossággá. Nem volt valami nagyon boldog ettől. Szeretett volna megszabadulni ettől, de nem tudta, hogyan is kéne ezt megtegye. Egyre jobban és jobban szilárdult meg. S amint ez megtörtént véle, úgy szilárdult meg az univerzumotok is. A bolygók kezdtek megformálódni, a forma és tömeg kialakult.

Ó, drága barátaim, Jack - ti - egyáltalán nem szerette ezt. Azt éreztétek, hogy egyre csak zuhantok, zuhantok és zuhantok. Az energiátok és a vibrációitok egyre csak lassultak. Küzdtetek evvel. Egy bizonyos ponton megéreztétek, hogy soha többé nem fogtok emlékezni arra, hogy kik voltatok, vagy arra, hogy honnan jöttetek. Kétségbeesetten próbáltátok megtartani a királyság vibrációit. Megpróbáltatok keresztülmenni a Tűzfüggönyön!

Káoszban éltetek. Iszonyatos háború dúlt az univerzumotokban. Ez volt az az időszak, amikor a gyilkolás és a halál koncepciója felbukkant és teret kezdett nyerni. Haragudtatok másokra és haragudtatok magatokra is. Voltak olyan csoportok, amelyek az egyre jobban megszilárduló univerzumban kóboroltak és másoktól próbáltak energiát elcsaklizni. Úgy gondolták, a másoktól megszerzett energiával megnövelhetik a rezgéseiket és így visszajuthatnak a királyságba.

Kezdtetek kisebb vagy nagyobb csoportokban utazni. Amint így tettetek, bizonyos értelemben mondhatjuk azt is, hogy kéz a kézben, összeolvasztva az energiáitokat magatok köré létrehoztatok egy energia "hajót". Ebben éltetek és ezzel utaztatok, mindeközben rengeteg élményre téve szert. Ez nagyon érdekes volt, mivel el tudtatok így jutni az általatok teremtett univerzum energia átjáróin keresztül mindenhová, ahova csak akartatok. Tudtátok azt, hogy egyik széltéből hogyan juthattok el a másik szélére az univerzumnak, annak ellenére, hogy a mostani mértékegységrendszeretek szerint ezen pontok a fényévek millióira, esetleg billióira voltak egymástól. Csak egy szempillantásotokba került ez. Professzionális szinten űztétek ezeket az utazásokat.

De egész idő alatt, mindegyikőtök ellenállt a lelassulásnak, ellenállt a bennetek és az egész világegyetemben teret nyerő megszilárdulásnak. Nagyon furcsa tapasztalataitok kezdtek lenni. Kezdtetek nekiütközni a dolgoknak! Nem tudtatok keresztül hatolni az objektumokon többé. Az energia nem volt képes már keresztül jutni az energián. A dolgok annyira megszilárdultak, annyira lelassultak, hogy gyakorlatilag azt vehettétek észre, hogy unos-untalan csillagokba, bolygókba, meteorokba és aszteroidákba veritek magatokat. Ez meglepett benneteket és el is keserített. A háborúk folytatódtak. A harcok egyre hevesebbek lettek. Nem voltak azok valami jó idők. Páran próbálkoztak avval, hogy megleljék a visszautat az Otthonhoz, keresték a megfelelő vibrációt, felfedezve dolgokat a szeretet és a fény energiáiról. De nagy általánosságban, a dolgok perdülete egyre lassúdott.

Azután eljött egy olyan pillanat, amikor - erről már beszéltünk - minden mozgás egy holtponthoz ért. Ahonnan nem volt már tovább. A konfliktusok és a csaták azok között, amit ti most fénynek és sötétségnek hívhatnátok egyfajta patthelyzetbe kerültek. Az az univerzum, amit ti ismertek, megállt a növekedésében. Ezen a ponton született meg az elhatározás, a konszenzus, egy megegyezés arról, hogy a Földnek erre a helyére jöttök, arról, hogy mindenki egyszerre átlépi a végső fátylat. Beleegyeztetek abba, hogy átlépitek az utolsó határvonalat is, abba, hogy szó szerint magatokra veszitek a nagyon tömör emberi formát, hogy a lényetek bele száll abba a formába, amit most a testetekként ismertek. Beleegyeztetek abba, hogy komplett amnéziában fogtok élni azzal kapcsolatban, hogy kik voltatok, hogy élet és halál ciklusain mentek keresztül, hogy teljes ciklusokra visszajöttök ide, abba, amit karmának hívtok, hogy végül emlékezzetek arra, hogy kik voltatok, mielőtt még átléptétek volna a Tűzfüggöny.

Hát ezért vagytok itt! Ezért voltatok már itt az életek százain és százain meg százain keresztül. Azért jártátok végig a földi létciklusokat, hogy az összes dolog teljes ciklusa beteljesedhessen. Ez egy egyezség arról, hogy meggyógyítjátok a múltat, meggyógyítjátok azt az időszakot, amikor keresztül léptetek a Tűz Függönyén, hogy meggyógyítjátok azt az időszakot, amikor a semmiből építkeztetek, amikor megteremtettétek az általatok ismert univerzumot. Ezeket a létidőket gyógyulásnak és újra felfedezésnek választottátok.

Itt vannak azok, akik ma este a második körbe érkeztek. Ők azok, akik mérik és monitorozzák azt, amit tesztek. Azért vannak itt, mert a ciklus közvetlenül a befejezés előtt áll. Ez az utazás a végső stádiumához érkezett, amely egy olyan időkeretben végződik, amelyről még nem akarunk értekezni. De a nagyszerű munkátok - amit végeztek -, ciklusának az utolsó fázisai zajlanak éppen.

Valószínűleg nem fog a meglepetés erejével hatni számotokra az, hogy a mindennapi életetek jelenleg teli van mindenféle nehézségekkel. Nem csak miattatok van ez így! Ez nem csak emiatt a konkrét létidőtök miatt van, amit éppen most gyógyítotok. Teljesen meggyógyítottátok már életciklusaitoknak a százait meg százait és százait. Ezek legtöbbje, teljesen meggyógyítva, letudva lett és Gaia most ezt az energiát, amely fel lett halmozva a Földben, most felszabadítja. Amit mostanság gyógyítotok, az az időszak, amikor az ürességből építettetek, az az intervallum, ami a Tűzfüggöny keresztezése és a Földre való érkezésetek között telt el. Azt az időszakot gyógyítjátok, amikor összevissza pattogtatok az univerzumban, megtapasztalva eközben az anyag és a tömeg kialakulásának a kezdeteit. Ez volt az az időszak, amikor szabadon utazhattatok téren s időn keresztül, de mégsem voltatok ezen történések miatt valami nagyon boldogok. Ez volt a káosz nagyszerű időszaka.

Mostanság, azok, akiket ti "idegen lényeknek" hívtok, kedves barátaim, ők igazándiból a ti, ezen múltbéli aspektusaitok, abból az időből származnak, amikor a semmiből teremtettetek. Említettük már nektek azt, hogy amikor felpillantotok a csillagaitokra, felnéztek az univerzumotokra, hát nem sok minden látszik ott. csak ennyit értettünk ezen. A fizikai univerzumotokra valójában egy nagyon is szűk korlátozású nézőpontból tekintetek. És tényleg nem sok minden van ott! Valójában ott a múltatokból származó össze-vissza pattogó energiák vannak, amik néha keresztezik az utatokat, a jelenlegi életeteket a Földön.

Hadd használjuk a következő analógiát. A ház analógiáját fogjuk használni, mivel nagyon jó kis analógia ez (vigyorogva). Képzeljétek el, hogy ott álltok az Új Ház nappalijában és körültekintetek. Mindösszesen a nappalit látjátok magatok körül, de vannak további szobák is a házban, de azokat nem láthatjátok, mivel egyszerre csak egy helyen lehettek. A többi szobában is zajlanak tevékenységek, de erre nem tudtok figyelmet fordítani, mivel nem vagytok képessek arra, hogy ezeket meglássátok vagy meghalljátok. Az univerzumotok nagyon hasonlít ehhez. Nagyon sok szoba van benne és nagyon sok dimenzió. Amikor az égboltjaitokra tekintetek fel, és ott látjátok a csillagokat - abban a szobában, bizony nem sok minden van. Az élet nem túl nagy számban képviseli magát. Rengeteg energia forma van ott, de ami az élet kifejeződéseit illeti, hát abból nincs sok. Vannak még egyébb szobák is egymás mellett, dimenzió dimenzió mellett létezve az univerzumotokban, amelyeket sem nem láthattok, sem nem hallhattok. Néhányan közületek elkezdték érzékelni ezeket a további szobákat. Mindegyik azonos tető alatt él, de elszeparált szobákban.

Egészen addig, amíg nem következik be egy átszivárgás vagy áthallás. Hirtelen bepillanthattok egy másik szobába, vagy véletlenül egy másik szobában lakó lény rá nem lel a szobátok ajtajára és be nem lép a tiétekbe. Amikor ez történik, saját múltbeli lényetekkel találkoztok! Ó, igen, teljesen idegennek fog tűnni, de kedves barátaim, ő bizony ti vagytok a saját múltatokból. Azzal az intenzív gyógyító munkával, amit most végeztek, amikor gyógyítjátok ezt az időt, bizonyos értelemben véve, párhuzamosan éltek velük. Pillanatnyilag itt éltek, de lehetségesek kereszteződések, keresztutak. Hogy vannak-e olyan idegenek az univerzumotokban akik bölcsebbek, hatalmasabbak, esetleg apróbbak? Bizony, barátaim, hogy nem! Ezek a ti múltbéli aspektusaitok, akikkel ezekben a nagyszabású helyzetekben találkozhattok. Még azalatt az idő alatt is, amíg itt ültök, akkor is létezik az a részetek, amely a múltban építi az ürességbe a struktúrákat, ugyanúgy létezik.

Most még sem ásnánk tovább ezekbe a koncepciókba vagy többszörözött dimenziókba ennél mélyebben. Csak arra akartunk rámutatni, hogy bizony alkalomszerűen előfordul az, hogy a múltbeli lényrészeitek bizony keresztezhetik az útjaitokat. Fontos az, hogy tudjatok arról, hogy a munkátok ciklusa a vége felé jár. Traumatikus idők állnak mögöttetek, amelyek közvetlen a Tűzfüggönyének a keresztezése óta teltek el. Ne adjátok át a hatalmatokat másnak, senkinek sem, még egy olyan valakinek sem, akit egy idegennek hívnátok.

Még ha egy aspektusotok is az illető a múltatokból, s megpróbálja olyaténképpen beállítani saját magát a számotokra, hogy ő egy nagyszerű, intelligens lény. Meg fogják próbálni azt a "vakítást", hogy azt mondják nektek - amiben végül is van egy kis igazság is -, hogy ők a ti szüleitek, hogy ők rakták le a ti alapköveiteket. Ez tényleg így van, ők a ti múltatok! De ne kajáljátok be azt, hogy ők nagyszerű lények, akik birtokában vannak minden dolgok megoldási kulcsainak. Kedves barátaim, az "alien - idegen" szónak a vibrációja a "a lie - hazugság" (fordítói megjegyzés: igazán nem lehet az előbbi szójátékot magyarítani, még egy részletinfót említenék meg: a Nyolcadik utas című film eredetileg szintén az Alien címet kapta 8-D ). Ne adjátok oda a hatalmatokat másoknak. Nagyon közel vagytok ahhoz, hogy befejezzétek ezt a ciklusotokat. Egyre intenzívebb idők járnak, amikor az is előfordulhat, hogy a múltatok visszatér, s megpróbál befolyásolni benneteket, elhitetve azt, hogy ők valami nagyon bölcs lények. Bizonyos értelemben véve, amikor megkísérlitek meggyógyítani a múltat, az megpróbálhat lóvá tenni benneteket.

Én, Tóbiás azt akarom, hogy emlékezzetek erre az energiára, ami most itt van, arra az energiára, amely azt mondja nektek, hogy a lényeitekben hordozzátok a Krisztus magvakat, azokat a magokat, amelyek mindig is ott voltak elrejtve! Ne kövessetek senkit sem a bennetek rejlő Istenen kívül! Nagy kihívásoknak lesztek kitéve az előttetek álló napok során, amikor kikovácsoljátok ennek a ciklusnak az utolsó láncszemét. Nagyon nehéz kihívás lesz ez, és ez is oka a mai beszélgetésünk ezen tárgyának. Hogy arról beszélnénk, hogy egy idegen elrabolhat benneteket? Nos, bizonyos mértékig ez így is van. ez persze nem akkor fog megtörténni, amikor hajnali egy órakor magányosan autóztok az országúton. (a hallgatóság felnevet) Inkább álmotokban. Vagy úgy is történhet, hogy amikor egy régi emlékezés rátok tör, mint egy tehervonat, egy emlékezés, mely félelemmel és bénultsággal tölt el, mozgásképtelenné téve benneteket. Amikor ez történik, drága barátaim, akkor azt akarjuk, hogy emlékezzetek ennek a napnak az energiájára, amikor a Szellem, Jeshua és a Bíbor Páholy, valamint Tóbiás előtt ültök, akik ezt mondják: "Drágáim, ti vagytok az ébredő Isten. senki sem áll előttetek vagy felettetek."

(vigyorog) No, most lesznek csak igazán kérdéshegyek az idegenekről! Elő fogunk készülni ezekhez a kérdésekhez, egytől egyig. És kedves Kauldre, ehhez néked pedig át fogjuk adni a megfelelő eszközöket is, hogy válaszolni tudj rájuk.

Most pedig váltsunk energiákat és lássunk a Teremtés Sorozat Hetedik Leckéjéhez. Mindenkit arra kérünk, hogy helyezze magát kényelembe a helyén. Kedves barátaim, egy rövid történettel kezdenénk, a lecke jobb megértése végett. A Hetedik Lecke végtelenül egyszerű. Még gondokat is okozhat nektek az egyszerűsége miatt. Már ha megpróbáljátok ennél még komplexebbé tenni.

A Hetedik Lecke az első azok közül, amit a külső teremtések praktikus sorozatának hívunk. Azon leckék, amelyek ezeddig hangzottak el, inkább az alapvető megértésekről, a régi energiák megfelelő kiegyensúlyozásának a folyamatairól szóltak. Most pedig belekezdünk a második felébe ennek a sorozatnak, amely második fél inkább a proaktív teremtést fogja taglalni. Ez néhányatoknak fura és szokatlan érzést okozhat. Van bennetek egy bizonyos szorongás és a többi emberben is meg van ez, a teremtő hatalmatok miatt. Érezhető egy bizonyos ódzkodás bennetek, hogy ismét teremtsetek, mivel egyszer már, nagyon régen megtettétek ezt, azóta bűntudatot és szégyent érezve ez miatt.

Az eredendő bűn tudata ott bujkál bennetek, azért, mert anno kereszteztétek a Tűzfüggönyt. Úgy érzitek, hogy túl messzire mentetek. Érzitek azt, amikor csatároztatok azokban a kaotikus időkben, amikor az ürességből építettétek fel ezt a világot. Ó, barátaim, ezekhez a csatákhoz képest a Csillagok Háborújának a harcai kisdedek játékának tekinthetőek! Szóval, amikor az igazi teremtő erőtök használatáról beszélünk, néhányan közületek egészen elképedhetnek. Néhányan kétségbe is fogják vonni azt, hogy ez helyén való-e és azt is, hogy vajon ez a megfelelő időpont erre.

(szünet)

Volt egyszer egy Fénymunkás, nevezzük Annának, egy csodálatos Fénymunkás, olyan mint bármelyikőtök, olyan mint bárki azok közül, akik most olvassák ezt az anyagot. Anna az elmúlt harminc évében számos spirituális kurzust végzett el. Tanult az agykontrollról, ami önmagában is egy csoda dolog. Megtanulta, hogyan meditáljon, követve egy rituális meditációs technikát, hogyan tisztítsa meg az elméjét. Bár mi tudjuk és ti is tudjátok azt, hogy az elme soha az életben nem tisztul meg. Napjában húsz percig meditált, naponta kétszer is, egy kényelmetlen pozícióban csücsülve, amiről úgy gondolta, hogy ennek ez a helyes módja, ezt így kell csinálnia. (a hallgatókból kibuggyan a kacagás) De bizonyos értelemben véve, ez nagyon jót tett a lelkének, a lényének, mivel ez segítette őt tovább az ösvényén. Ez segítette elő a számára a megfelelő struktúra kialakítását.

A mi kedves fénymunkás Annánk sokféle tanfolyamot végzett, különféle technikákról, különféle tárgyakban - hogyan legyen békés, hogyan legyen gyengéd, hogyan legyen szép, hogyan legyen Isten-szerű, hogyan engedelmeskedjen Istennek és arról, hogy hogyan rejtőzhet el Isten elől. ( a hallgatóság felnevet) Ezek a kurzusok egyfajta lépcsőfokokként szolgáltak a számára, hogy eljuthasson erre a pontra.

De valahol legbelül, Anna csodálkozott azon, hogy "ha annyi mindent megtanultám már, annyit fejlődtem, hogy-hogy nem tudok lényemre, az engem körülvevő térre hatással lenni? Hogyan lehet az, hogy nem tudom arra fókuszálni az elmémet, hogy a csapba visszafelé folyjon a víz?" Naná, hogy megpróbálta ezt. Naná, hogy nem működött. "Hogy lehet az, hogy nem vagyok képes megváltoztatni a gyertya lobogó lángját az elmémmel? Hiszen tudom azt jól és a Szellem is tudja, hogy az semmi más, mint a mozgás generálta szellő?"

Anna nagyon el volt ez miatt keseredve, hiszen annak ellenére, hogy folytatta a kihívásokkal való szembenézését, a tapasztalást az életében, mégis úgy tűnt néki, hogy nem sikerül megszereznie ezen dolgok felett a kontrollt. Ennek ellenére a puszta létfenntartási ügyleteiben nagyon jól boldogult és a benső spiritualitása is szépen fejlődött. Láthatjátok, hogy amit nem ismert fel ennek a folyamatnak a során, az az volt, hogy valami benne fejlődött ki. Az, hogy valami felébredt benne. De mégis azért volt elkeseredve, mivel nem lett képes ilymódon hatással lenni a külső realitásaira. Az őt körülvevő dolgok nem változtak. Ennek több oka is volt. Az egyik az volt, hogy nem volt meg a megfelelő pillanat ehhez. Akkor az nem lett volna helyes. Akkor az egy - hogyan is kéne ezt megfogalmazni - bukás, egy leégés lett volna. Az akkori idők ezt nem egészen tették lehetővé.

Erre régóta vár már mindegyikőtök lelkében egy rész, tudjuk mi ezt jól. Anna saját energiáinak az egyensúlya - amit mi a márványok allegóriájában vázoltunk fel, az áttetsző, a fehér és a sötét márványra gondolunk, amelyek még mindig egy nagyszerű játékot játszottak benne. Nem volt még itt az ideje annak, hogy ez a játék befejeződjön. Továbbá a másik gond az volt, hogy Anna még mindig rendszeresen átadta a saját hatalmát másoknak. Amint elvégzett egy tanfolyást, elolvasott egy könyvet, nyomban követővé is vált. És egy teremtő nem egy követő! Ezek egymásnak ellentmondó kifejezések.

De most barátaim, most itt a megfelelő idő. S mint említettük ezt már, most itt ülnek a második körben azok, akik figyelnek, mérnek és monitoroznak. Nagyon izgatottak ám, mivel most van itt a megfelelő idő. Tudják azt, hogy most jött el először az emberek számára az az idő, amikor elkezdhetik használni a saját teremtő képességeiket. És ezek vagytok ti.

Anna nagyon el volt keseredve amiatt, hogy képtelen volt kontrollálnia a külső eseményeket és a külső lényét. És egy ponton, éppen úgy mint közületek is sokan, nagy íven kiszórta az összes könyvét, az összes eszközét, s így szólt: "Nincs több fokozat. Semmit sem adtak ezek nekem, csak kidobtam miattuk egy nagy csomó pénzt!" (a hallgatók felnevetnek) Drága barátaim, ez nem éppen a legakkurátusabb megértése a dolognak, hiszen mondottuk már azt, hogy mindezek a tényezők azt a célt szolgálták, hogy ezek a technikák, ezek a diszciplínák, ezek a fokozatok mind mind lépcsőfokok gyanánt funkcionáltak Anna számára, segítve ezzel őt abban, hogy visszataláljon a családjához ezeken a kurzusokon. Azzal, hogy ott találkozott másokkal is. Ezeknek az összejöveteleknek az energiája segítette elő azt, hogy ismét összejöhessen ez a család.

Most Anna erről az Új Házának nevezett helyről tanul. Még nem nagyon érti, de belül érzi azt, hogy ez jó érzést okoz. Ha semmi mást nem is, de jó érzést és néhány perc nyugalmat! (kuncogva) Szóval, ő most az Új Házában időzik, éppen úgy, ahogyan benneteket is arra kértünk, hogy tegyetek így. Helyezzétek magatokat az Új Ház energiájába. Még nem igazán érti, hogy mik vannak itt, de a bensejében érzi, hogy ez egy jó hely. Nagyon jó ott és ha semmi más sem történik, de legalább pár percre nyugalomra lel ott! (vigyorogva) Szóval az Új Házában időzik, éppen úgy, ahogy benneteket is arra kértünk, hogy tegyetek így. Helyezzétek magatokat az Új Házatok energiáiba. Élvezzétek az Új Ház dalát. Amennyiben nem halljátok túl jól, akkor egyszerűen csak érezzétek. Ha pedig nem valami jól érzitek, akkor egyszerűen csak tudjatok arról, hogy van egy magvibrációja az Új Házatoknak.

Anna, némileg elszontyolodva a saját proaktív teremtésének a hiánya miatt, amiatt, hogy nem sikerült neki célirányosan, hatalommal teremteni, eljutott egy olyan pontra, ahol már nagyon sok mindent el bírt hagyni a klasszikus módszerek közül. Ekkor már egy olyan ponton volt, ahonnan már valóban igazán készen állt a teremtésre.

Az Új Házában, Anna egy hatalmas ecsetet talált a nappalijában, egy csöbör gyönyörűen csillogó zománcfestékkel egyetemben. Tudta azt, hogy az nem véletlenül vannak ott, mivel ezeket nem ő tette oda. Amikor utoljára az Új Házában járt, akkor ezek még nem voltak ott. De nagyon odavalónak tűntek. Az ecset igen nagy volt, jóval nagyobb, mint az általa eddig látott bármely korongecset. Körülnézett. Körülnézett az új házában, azon tűnődve, hogy igazán mit is kéne kezdjen a festékkel és a hatalmas ecsettel. Egy belső hangot hallott ekkor megszólalni - nem egy segítőét és nem Tóbiásét - egy hangot, ami csak annyit mondott, hogy fogja meg az ecsetet, mártsa bele a festékbe és húzzon egy jókora ecsetvonást vele az Új Házának arra a falára, amelyik számára a legszimpatikusabbnak tűnik. Ekkor Anna megfogta a korongecsetet, belemártotta a ragyogó zománcba, s amikor az Új Házának a falára húzott egy igen széles ecsetvonást vele, akkor tanulta meg a Hetes számú Leckét.

Hetedik Lecke: Teremts Széles Ecsetvonásokkal. Teremts széles ecsetvonásokkal. Ennyire egyszerű ez a lecke, de amennyire egyszerű, annyira alapvető a jelentősége. Az elkövetkező harminc napotok azzal fog telni, hogy elkezditek megismerni életetekben az igazi teremtés mikéntjeit. Nem lesztek többé áldozatok, és már nem csak a puszta reagálók lesztek az életek eseményeire. Az adott pillanat teremtői lesztek. Arra kérünk benneteket, hogy üljetek be az Új Házatokba, érezzétek az új ház rezgéseit és amikor megvan ez az érzés, fogjátok ezt a hatalmas ecsetet, mártsátok bele a festékbe, s vonjatok vele egy széles ecsetvonást. Csak egyet, ne többet. Amikor meg van a vonás, tegyétek le az ecsetet, telepedjetek le a padlóra, és figyeljétek meg azt, hogy mi fog történni azzal a széles csíkkal, amit teremtettetek. Tanulmányozzátok. Meg fog változni. Át fog alakulni. Meg fogja találni a saját egyensúlyát. Az Új Házatokban vagytok, és ebben az energiában isteni egyensúly van. Az első teremtésetek - az első széles ecsetvonásotok - meg fogja találni a saját isteni egyensúlyát.

Hogy mit teremtetek? Az utolsó összejövetelünkön beszéltünk az emberi tapasztalások négy területéről. Beszéltünk az erőforrásokról. Beszéltünk az egészségetekről és a biológiátokról. Beszéltünk az emberi kapcsolatokról. Valamint beszéltünk az önbizalomról is. Válassz egyet a négy közül. Szorítsd a szívedhez. Azután vonj egy széles ecsetvonást, egyszerűen megteremtve ezen a területen az egyensúlyt. Egyensúlyt teremtetek. Semmi szükség arra, hogy előzetes elképzeléseket fűzzetek ehhez a dologhoz, vagy elvárást a Szellemmel vagy saját magatokkal szemben. Az isteni egyensúlyban fogtok teremteni. De most már széles ecsetvonással teremtetek. Most már proaktívak lettetek.

Mi is akar lenni ez az egész? Mi is történik most? Lehet, hogy előszörre egy picit ijesztő lesz a számotokra efféle stílusban teremteni. Csodálkozhattok azon, hogy igazándiból mit is fogtok így teremteni, s vajon mi lesz majd az eredménye így a teremtéseteknek. Ez a félelem a Földre jöveteletek előtt ősi időkből származik. Ahhoz a szégyenhez kapcsolódik, amit akkor éreztetek, amikor kereszteztétek a Tűz Függönyét, amikor oda hagytátok a Királyságot. Nézzetek szembe evvel a félelemmel. Üljetek az Új Házatokban. Értsétek meg ezt a félelmet és beszélgessetek vele. Ez a félelem lehet a legjobb barátotok, vagy esetleg mint teremtők a lehet, hogy a legrosszabb ellenségetekké válik. Ez a félelem, ha nem kezelitek megfelelően, újra rátok fog találni. És akkor már úgy fog kinézni, mint egy igazi idegen, egy alien. (a hallgatók felnevetnek) Ezt nagyon komolyan gondoljuk. Ha hagyjátok, hogy ez félelem növekedhessen, hogy erőre kaphasson, vissza fog benneteket azokra a régi helyekre cipelni, ahol született.

Hetedik Lecke: Teremt Széles Ecsetvonásokkal. Ne törődj ennek a mechanikájával vagy a részleteivel. Ez a terem ma este dugig van mechanikusokkal és mérnökökkel, akik a részleteken dolgoznak. Nektek, mint teremtőknek, nem kell ezzel foglalkozzatok. Teremtsetek széles ecsetvonásokkal. Hajlamosak lesztek arra, hogy a pici, finom ecsetek után nyúlkáljatok, és előírjátok a Szellemnek és a saját isteni éneteknek, hogy végezze el ezt a munkát. Álljatok ellent ennek a késztetésnek. Üljetek ez előtt a gyönyörű szép ecsetvonás előtt, amit teremtettetek. Egyszerűen csak engedjétek meg, hogy meglelhesse a saját isteni egyensúlyát. Ilyen egyszerű ez, kedves barátaim, de ekkora kihívás is.

Válasszatok ki valamit a kapcsolataitok közül. Nem kell, hogy elmagyarázzátok a szellemnek, vagy esetleg saját magatoknak, hogy milyen is ez a dolog. Nem kell elmélyedjetek a részleteibe. Fogjátok ezt az egyetlen dolgot. Szorítsátok a szívetekhez. Teremtsetek egy széles ecsetvonást, és tudjátok azt, drága barátaim, hogy az isteni egyensúly, a saját isteni egyensúlyotok pazarul elintézi a többit.

Látjátok azt, hogy mi történik itt? Megtanultok bízni a saját isteniségetekben és ráhagyjátok erre az isteniségre, hogy végezze a maga munkáját. Hányszor próbáltátok már a múltban finomra reszelgetni a részleteket! Olyan rég távol vagytok már a Királyságtól, hogy úgy érzitek, nektek kell minden kis piszlicsáré részlettel foglalkozzatok. Itt az ideje a bizodalomnak. S amint megengeditek a saját isteniségeteknek, hogy biztosítsa a megfelelő egyensúlyt, ó, drága barátaim, akkor fogjátok csak meglátni, hogy mennyivel könnyebb is lett az életetek! Ti lesztek a gyönyörű szép ecsetvonások festői. A manifesztációk mechanizmusai másik szinteken lesznek megoldva. És az élet jóval örömtelibbé fog válni.

Miért a fal? Miért a festék? Lépjetek ki az új házatokból miután meghúztátok a széles ecsetvonásotokat. A dolgok kint egészen másképpen fognak kinézni. Ennek a változásnak pedig az a munka lesz az oka, amit bent végeztetek el! Egész egyszerűen minden meg fog változni. Azon dolgok mögé is képesek lesztek bepillantani, amit eddig éppen csak sikerült felismerjetek. Elkezditek felismerni azokat a mechanizmusokat, hogy a dolgok hogyan jönnek össze. Képessé váltok arra, hogy a körülöttetek lévő emberekbe belelássatok, olyanokba, akiket azelőtt lesajnáltatok vagy lekicsinyeltetek. Meg fogjátok látni az életük örömeit. Először bent megváltoztattatok valamit az első, széles ecsetvonással, utána a külvilág is teljesen másképpen fog már festeni.

Senki más életét nem fogjátok tudni megváltoztatni. Csak a sajátotokat kell változtatni. Már mondtuk azt nektek, hogy ne tegyétek be mások cuccait a kemencébe. Ne próbáljatok megváltoztatni másokat. Nem lesz arra szükség, hogy így tegyetek, mert a dolgok meg fognak változni és olyan dolgokat is meg fogtok érteni, amelyeket azelőtt nem.

Hetedik Lecke: Teremts széles ecsetvonásokkal. Kedves barátaim, álljatok ellent a késztetésnek, hogy a finom ecsetekért nyúljatok, hogy kitöltsétek a részleteket. Ezt el fogják nektek végezni. Miután a széles ecsetvonást megtettétek, üljetek le a padlóra és gyönyörködjetek eme piciny darabjában a művészeteteknek, amit éppen most teremtettetek. Beszéltünk már nektek a Kegyelem Kemencéjéről, és veletek együtt tettünk belé mindenféle dolgokat is. A Kegyelem Kemencéje pompás eszköz a régi dolgok megoldásához. De a Kegyelem Kemencéje kiválóan alkalmas az új teremtéseitek számára is mint folyamatszabályozó és kiegyensúlyozó eszköz. Ezzel gyakorlatilag egy komplett energetikai rendszer épült ki az új házatokban. Amint vontok egy széles ecsetvonást, a Kegyelem Kemencéje ki fogja egyenlíteni és szabályozni is fogja az energiákat. Más szavakkal, engedjétek meg a kegyelemnek, az eleganciának, hogy szabályozza az új teremtéseitek kiegyensúlyozását. Ezzel lehetővé válik az, hogy a manifesztáció és az egyensúly a lehető legmegfelelőbb módokon és a legnagyobb szeretetben jöhessenek létre. Nem kell azzal törődjetek, hogy vajon a teremtéseitek a legodaillőbbek- e, avagy a legmegvilágosodottabbak-e. A saját isteniségetek fogja kezelni ennek a megfelelő kiegyensúlyozását.

Van egy igen mélyen gyökeredző félelem mindegyikőtökben, attól, hogy olyasmit teremtetek, ami nem helyénvaló. Közületek számosan jéggé dermednek ettől a mai napig is. Vonakodtok a teremtéstől, mivel nem tudjátok eldönteni, hogy vajon az a megfelelő teremtéssé sikeredik-e. Eddig a Szellemre vártatok, hogy megmondja mit teremtsetek és hogyan, mivel nem akartatok ismét abba a hibába esni, hogy valami helytelent tesztek ismét. A Kegyelem Kemencéje, a saját isteniségetek és a Szellem szeretete biztosítja számotokra azt, hogy többé ne teremtsetek nem helyénvalóan. A négy márvánnyal és a bennetek rejlő egyensúllyal, többé nem fogtok rosszul vagy sötéten teremteni. A bennetek lévő szeretettel nem fogtok már rossz dolgokat teremteni.

Mit is teremthetnétek most? Ez nagyon egyszerű. Egy széles ecsetvonással megteremthetitek az új egyensúlyotokat a kapcsolataitokban, az egyensúlyt a bőségeteket érintő kérdésekben, az egyensúlyt az egészségétekben, és az önbizalmatokat. Amikor megvonjátok ezt a széles ecsetvonást, egy teljesen új egyensúlyt hoztok létre. Ne foglalkozzatok azzal, hogy ez az egyensúly számszerűsítve pontosan hány dollárt jelent, vagy avval, hogy az életetekben felbukkanó új kedvesetek hogyan is fog kinézni. Az isteniség fogja intézni az egyensúlyt, és a rendelkezésetekre fogja bocsátani az összes ehhez szükséges kelléket is. Amint megváltoztatjátok a bensőtöket, megváltoztatjátok a vibrációs szinteteket is. Az energia mintáitok megváltozásával, amint kiléptek az új házatok ajtaján észrevehetitek azt, hogy megváltozik a látásmódotok is, amivel eddig tekintettetek a dolgokra. Megváltoztatjátok a valóságot úgy, hogy semmi hatással sem kell tegyetek a többi emberre. Ez nagyon érdekes. Ezért mondtuk azt, hogy "Ne imádkozzatok azért, hogy megváltozzon a világ. Csak a saját felébredésetekért imádkozzatok." S amint így tesztek, ezzel megváltoztatjátok a körülöttetek lévő valóság kinézetét is. Erről még beszélgetünk majd az elkövetkező leckéink során.

A Hetedik Lecke, egy nagyon egyszerű lecke, de az első a proaktív teremtéseitek leckéjének a sorában: Teremts széles ecsetvonásokkal. válasz ki egyet a négy nagy területből, amelyekről beszéltünk már. Tény s való, hogy lesznek még ennél jóval rafináltabb és még intenzívebb leckéink is, de egy ideig csak ezzel foglalkozzatok. Teremtsetek széles ecsetvonásokkal.

Most pedig, kedves barátaim, azok, akik itt ülnek ma este a második körben és mérik és jegyzik az energiákat, mindannyian mosolyognak. Olyan energiákat éreznek és detektálnak itt a körötökben, amelyek nem nagyon jellemzőek a többi emberre. Ez a bennetek lévő szeretet vibrációja. Mosolyognak az integritástok, a szeretetetek és az odaszentelődésetek miatt. Ez az a fény, ami ragyog.

Nagyon sok mérést fognak még végezni ők a Saumbrán és a Földön is. Várják már azt, amikor szemmel láthatóvá válnak a változások a Földön. Változásokat fogtok látni a hatalomban. Változásokat fogtok látni Gaiában. Ezek a változások fokozódni fognak. Napjaink dél-amerikai és indiai földrengései ezen változásoknak csak a kezdetei. Lesznek még továbbiak is és ez így van jól. Később még beszélünk arról, hogy miképpen kezeljétek ezeket a szituációkat.

A találkozóinkat valóban a szeretet és az újraegyesülés jellemzi. Veletek együtt örülünk ezeknek az alkalmaknak. Élvezzétek ezt az energiát és vigyétek magatokkal a bensőtökben. Legyen ez a vezérfonalatok arra, hogy miképpen tekintsetek lényetek összes többi energiájára. Kedves barátaim, igen nagy számban vannak a fátyol felénk eső oldalán azok, akik értetek, miattatok dolgoznak, akik óvnak benneteket.

Valóban sohasem vagytok egyedül.

És ez így van!


fordította: Ziegler Attila (zapverho@mailbox.hu)
<==