TÓBIÁS ANYAGOK

 

KVANTUMUGRÁS SOROZAT:

SHOUD 5: „Diadalmas felfedezés” – Tóbiás közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában

 

Elhangzott a Bíbor Körben,

2008. január 5-én

www.crimsoncircle.com

 

 

És ez így van. Kétség nem fér hozzá Shaumbra, hogy újra egybegyűlünk ebben az általunk közösen létrehozott fenséges, magasztos energiában.

 

Ezek a mi legkedvesebb pillanataink, amikor szól a zene, és egy árva szó sem hangzik el sem a mi részünkről, sem pedig a tiétekről, csak az érzések teljessége van jelen. Itt ülünk és tündöklünk… azok számára, akik fizikailag is jelen vannak, a háttérben ott egy kandalló, valamint egy szeretetteljes kutya, aki finoman segíti az energiák mozgatását és megváltoztatását… Shaumbra ti mindannyian itt vagytok, és most lazuljatok el!

 

Ó, várakozással tekintetek az elé, hogy az új év kapcsán Tóbiás, Saint-Germain vagy Kuthumi milyen előrejelzéseket, jóslatokat ad majd…azon tűnődtök, hogy vajon mi minden fog történni saját életetekben… és hogy egyáltalán megéritek-e ennek az évnek a végét – Remélem!…azon tűnődtök, hogy vajon miféle élmények várnak rátok az idén. Nos, ezt máris megmondom, adok belőle némi kis ízelítőt. Azoknak közületek, akik a maradás mellett döntötök - és a legtöbben ezt választjátok – ez az év a diadalmas felfedezésről szól majd. Jegyezzétek meg a szavaimat – diadalmas felfedezés – és itt most nagyon gondosan választottuk meg a szavainkat… alapos megfontolással. Van egy energia a „diadalmas” szó mögött. Egy kicsit bele fogunk ebbe menni, és határozottan van egy energia a „felfedezés” szó mögött.

 

Ez az év a Shaumbra számára arról fog szólni, hogy ez a diadalmas felfedezés eljöjjön az életetekbe. És ez rendkívül könnyen és egyszerűen megtörténhet. Nem kell stresszelnetek emiatt. Semmiképpen nem kell erről tanulmányokba bocsátkoznotok. Ez mindössze arról szól, hogy te miképpen érzékeled, azaz mit választasz azzal kapcsolatosan, hogy hogyan tapasztald meg ezt a diadalmas felfedezések évét.

 

 

A közelmúlt energiái

 

 

Mielőtt belefognánk mai Shoudunkba, az elnézésetek kell, hogy kérjük… nos, igazából nem kell. Valamit el kell mondanunk. Sokatokkal egy kis játékot játszottunk, különösen ma, de néhányótok számára ez már egy vagy két nappal ezelőtt elkezdődött. Én, Tóbiás (nagyon szenvedélyes hangvétellel) saját lelkemből a ti lelketekhez el akartam juttatni annak a dolognak a megértését, amit folyamatosan műveltek. Szakértők vagytok ebben a dologban, anélkül, hogy tudnátok róla. Ez a valami nektek is dolgozhatna, de a legtöbb esetben mégis ellenetek dolgozik.

 

Éreztetek valamit. A legtöbbetek számára a ma reggeli ébredésnél kezdődött az egész – egy nyugtalanság érzéssel, egy „bizonytalanság” érzéssel. Azzal a régi érzéssel, amit rossz előérzetnek hívnak, mikor azt érzed, hogy ma valami rossz dolog fog történni, miközben fogalmad sincs róla, hogy mikor, hol és mivel kapcsolatban, ugyanakkor ráfogod, hogy ez valószínűleg rád vonatkozik, és minden bizonnyal nagyon hamar be fog következni. Egy olyan érzés ez, hogy valami nagyon bizonytalan, nyugtalan dolog van folyamatban. Néhányan közületek már jó pár napja érzitek ezt, és meg kell, hogy mondjuk, hogy ezt mi játszottuk veletek, mégpedig szándékosan, azért, hogy megértsétek mai mondanivalónk lényegét, és hogy magatokkal vigyétek ezt az energiát az új évbe. Azért, hogy megérthessétek ezt az általatok játszott csodálatos játékot vagy játszmát, és hogy innentől kezdve már választásotok szerint használjátok azt. Saját akaratotok szerint használjátok ezt a továbbiakban, ahelyett, hogy hagynátok, hogy ez a dolog egy még mélyebb és bonyolultabb játszmát hozzon létre számotokra.

 

Vegyünk akkor hát egy mély lélegzetet, és most valóban szívjátok magatokba és érezzétek azt az energiát, amit oly sokan magatokra vettetek a tegnapi és a mai nap folyamán. Ez egy olyan érzés, amit nem kedveltek. Néhányótok számára ez az érzés émelygést okoz a gyomrotokban. Aztán mások számára pedig zavarodottságot és tájékozódási zavart okoz. Megint másoknak fejfájást. És azoknak pedig, akik azt gondolják, hogy most alszanak – nyugodtan felébredhettek – szóval nektek pedig azt okozza, hogy félig-meddig a zónában legyetek, vagyis másképpen megfogalmazva félig ebben a dimenzióban, félig pedig egy másikban. Ebben a pillanatban nem fogom elmagyarázni, hogy pontosan mi is ez az energia, de ennek a rövid és viszonylag egyszerű Shoudnak a végére ti is meg fogjátok majd érteni.                

 

 

 

Mai vendégünk

 

 

Ahogy belekezdünk a mai energiába, be fogom hívni vendégünket. Ismételten mondom, hogy éreztétek ezt az energiát. Egy pillanatra most megállunk, hogy megbizonyosodjak arról, hogy mindannyian tisztában vagytok azzal, hogy bármely tudat – a tudat nem feltétlenül energiát jelent, ugyanakkor eszközként energiát használ fel – tehát bármely tudat nagyon, de nagyon sok réteggel bír. „Atyám házában nagyon sok szoba található” Hallottátok ezt már korábban is, és ez arra vonatkozik, hogy az érzésnek és a tudatnak nagyon sok rétege van. Amit ebben az elmúlt egy vagy két napban éreztetek, szintén sok réteggel bír. Ez attól függ, hogy hova helyezed a fókuszodat, hogy hova irányítod a figyelmedet, és hogy minek a megtapasztalása mellett döntesz.

 

Amit éreztetek, annak egyik rétege mai vendégünk energiája. Mai vendégünk YO-HAM – TE – Metatronnak a fizikaiba és személyesbe való transzformációja. Metatron, a ti hangotok a szellemben, eddig valamiképpen közvetített közted és a multidimenzionális birodalmak között, közted és az esszenciád között. Metatron volt a közvetítő a földi létállapot és az angyali létállapot között, ő segített oda-vissza áramoltatni az energiákat. Metatron volt mindannyiótok szóvivője, hiszen energiátok olyan szorosan kötődött a Földhöz, hogy nehéz lett volna tudatában lennetek annak, hogy milyen hatással voltatok magatokra és a Szellemetekre a többi birodalomban.

 

A Kvantumugrás estéjén, Metatron ezen energiája átalakult egy sokkal személyesebb, egyesültebb energiává, és felvette a Yo-ham nevet, azaz az új vibrációt. „Te Vagy. Te Vagy A Minden Létező. Az Vagy, Aki Vagy. Metatron átalakult valami sokkal személyesebbé… néhányan közületek még egy fémes vagy elektromos energiát, egy tudományos, azaz egy fajta fizikát is éreztetek Metatron neve kapcsán… ami Yo-ham-má alakult át. Azzá, aki te vagy most ebben a valóságban. Yo-ham, az esszenciád, ma minden eddiginél egyre inkább közelebb jön, hogy a részévé váljon a valóságodnak. Nem azért, hogy megszabadítson téged. Nem azért, hogy megmentsen, hanem azért, hogy csatlakozzon hozzád az életnek, a célnak és a megnyilvánulásnak eme dicsőséges felfedezésében, amit Föld bolygónak hívnak.

 

Hosszú eonnyi időkkel ezelőtt elhagytad már az angyali birodalmakat, eljöttél ide a Földre, és a többi birodalomban mindezidő alatt Metatron volt a képviselőd. De most, a tudat változásával, azáltal, hogy az életet és a saját szuverenitásodat választod, Yo-hamnak ez az energiája itt lehet. Nem valahol máshol, nem a távolban, nem az ismeretlenben.

 

Vegyünk egy mély lélegzetet, és engedjétek meg emberi éneteknek, hogy egy örömteli pillanat erejéig megtapasztalja Yo-hamot, téged. Vegyetek egy mély levegőt és érezzétek ezt az energiát!

 

(Szünet)

 

 

Érzés

 

Olyan sok Shaumbra mondta nekünk a múltban: „Érezni akarok!” Rendben van, ha ezt választod, megkapod! És ahogy az érzés elkezdett lassan bekúszni, az összezavart téged. Ellenszegült az elmének. Ellenszegült az összes struktúrának, amit te adtál saját magadnak, valamint az összes kontrollodnak. Az érzés – a valódi érzés, az érzékelési észlelés – nem kedveli a kontrollt. A kontroll megöli az érzést. Az érzés elkezdett bejönni, és te harcba szálltál vele. Valamiféle pszichés érzékelésen túli észlelésre számítottál a szó legemberibb értelmében, de helyette érzést kaptál – mély, igaz, őszinte érzést – ami nem igazán volt ínyedre. Megpróbáltad lecsökkenteni az érzés erejét. Megpróbáltad azt mérsékelni. És ez nem működött. Megpróbáltál ütközetet vívni vele az elmédben, de így sem nem hagyott neked nyugtot. Megpróbáltál elrejtőzni előle, de közben tudtad, hogy az pontosan ott van kicsi éned, kicsi tudatod ajtajának küszöbén. Pontosan ott volt.

 

Ott volt az érzés, a valódi, igaz tudat… néhányan még azzal is megpróbálkoztatok, hogy egy démont és egy szörnyeteget lássatok benne, illetve másoknak vagy a világnak róttátok fel azt. Pedig nem ez volt a helyzet. Mindössze érzések voltak. Talán olyan érzést nyújt, mint egy energetikai vagy tudati szökőár, ami valamiképpen magával ragad téged és átveszi feletted a hatalmat. Pedig tudjátok, vannak olyan Shaumbrák, akik megnyíltak rá, akik bátran és merészen megengedték maguknak, hogy valóban érezzenek. Belevetették magukat annak diadalmas felfedezésébe, hogy milyen is érezni. Először magával ragadó, elsöprő. Kihajítja az összes régi rendszert, mindazt, ami nincs egyensúlyban. Úgy érzed, mintha elveszítetted volna a kontrollt, ugyanakkor az elveszettség érzésének abban a forgatagában, energia örvényében felfedezed, hogy valóban újra elkezdhetsz érezni.

 

Ez bámulatos, mert szinte egyáltalán nem az elméd energiáját kell használnod arra, hogy érezz. Nem kell alkalmaznod a kontroll energiáját ahhoz, hogy beengedd az érzést az életedbe. Ez nyers. Intuitív. Nyitott. Csodálatos. Ahhoz hasonlatos, mintha egy eszeveszetten gyors járművön utaznál, amihez foghatót még soha nem éreztél. Üdítő, és talán egy kissé ijesztő. De ez az érzés.

 

Á, és tudjátok az érzés az élettel egyenlő.

 

Általánosságban véve az emberiség hajlamos megpróbálni leállítani az érzést. Arról a képességről beszélünk most, hogy képesek vagytok érzékelni mindent, a fizikait és a nem fizikait egyaránt – de az emberek megpróbálják ezt leállítani. Tudjátok egy rendkívül mentális társadalomban éltek manapság. Mindennek a tényeken, a statisztikán kell alapulnia, mindennek kiszámíthatónak, kikalkulálhatónak kell lennie, ha létezik egyáltalán ez a szó. Mindennek nagyon merev paramétereken belülre kell esnie. A matematika például egy csodálatos tudomány, de ahogy azt manapság használják, és ahogy dolgoznak vele – az igen csak korlátolt. A matematika belemehet az érzésekbe. Nem tudjátok azt kiszámítani elektronikus eszközeitekkel.

 

Az emberek hajlamosak arra, hogy megpróbálják leállítani az érzést, és ezzel a szó szoros értelmében leállítják az életet. És akkor aztán, amikor nem éreztek, és ebből következőleg nem éltek, megkapjátok az ebből származó összes mellékterméket. Ezek a melléktermékek nem mások, mint a mentális betegségek, a depresszió, az aggodalom, a szorongás és a túlsúly problémák. És tudjátok olyankor mi történik? Egy különös dolog. Amikor az emberek szándékosan megpróbálják leállítani az érzést, akkor szükségük lesz valami izgalomra az életükben, mert halottnak érzik magukat. Lekorlátozzák az érzéseiket, aminek következtében csak a szokásos funkciókat végzik el nap, mint nap, és így az élet olyan, de olyan dögunalmassá válik, hogy keresniük kell egy kis drámát. Tehát vagy megteremtik maguk, vagy pedig elmennek, és még fizetnek is érte. Létrehoznak valamiféle krízist, csak azért, hogy az egy pillanat erejéig emlékeztesse őket arra, hogy életben vannak, majd ezt követően újra visszatérnek a nem érző üzemmódba.

 

Elmennek, és fizetnek érte. Megnéznek egy félelmet keltő filmet. Elmennek egy vidámparkba és olyan dolgokat tesznek meg, amire soha nem is gondoltak. Pénzt adnak az izgalomért, a borzongásért, de mivel ez csak átmeneti, azt követően összeomlanak. És amikor az érzés újra megpróbál bejönni, és bekopogtat az ajtajukon, mondván: -„Nem, van valami sokkal őszintébb, létezik valami nagyon is valós, valami, ami színültig van szellemmel, élettel és szeretettel” – akkor az emberek becsukják az ajtót, kizárják azt – lényegében jól elreteszelik – hogy kívül tartsák az érzéseket. Félnek az érzésektől. Félnek az élet érzékelésétől, félnek más embereket érzékelni. Még az angyalok érzékelésétől is félnek. Tehát magukon kívül rekesztik az életet. Magukon kívül rekesztik az érzést.

 

De Shaumbra, ti nem ilyenek vagytok. Megpróbáltátok ugyan ti is, de nem működött. Elkezdtek megnyílni az érzésekre. Mint korábban a mai napon, vagy mint tegnap, az elmúlt éjjel. Honnan származott az az érzés? Észrevettétek, hogy megpróbáltatok elfutni előle? És azok pedig, akik nem fogták menekülőre a dolgot, megpróbáltak rájönni, hogy mi is az, megpróbáltak valamiféle logikát kicsiholni belőle. Ez igen gyors iramban az őrületbe fog kergetni titeket, mivel hogy ez nem lehetséges. Nem lehetséges. Az érzések azok érzések… érzékelések… az élet lüktetése. Meg kell őket tapasztalni, át kell őket élni.

 

Az érzések soha nem vehetik át feletted a hatalmat. Néhányan attól féltek, hogy az érzések megtámadnak titeket, és többé nem menekülhettek előlük, a fogságukba ejtenek. Ez nem lehetséges. Ez képtelenség, hiszen te magad vagy az, aki létrehozod, vagy elfogadod az érzést, te teszed lehetővé magadnak az érzékelést.

 

Ebben a diadalmas felfedezés évében, érezni fogtok dolgokat magatokkal kapcsolatban. Ó igen Annie, azokat a dolgokat, amiket visszatartasz. Amiket elrejtettél Bonnie. Azokat a dolgokat, amikre még csak egy pillantást sem akarsz vetni Vince. Azokat a dolgokat, amiktől féltél, mivel nem tudtad, hogy ha valaha is megnézed ezeket a dolgokat magadban, vajon képes leszel-e azt túlélni Mary? Ezek azok a dolgok, melyek kapcsán önmagatokban diadalmas felfedezésekre tesztek szert az idén.

 

Ó, és Jean, ez sok érzéssel fog járni. Ez az érzés merész és bátor aktusa lesz, ami semmi eddigihez nem fogható. Azt gondoljátok, hogy eddig is éreztetek, pedig nem. John, mindeddig arra fordítottad az energiádat, hogy elmenekülj az érzések elől, hogy analizáld az érzéseket, hogy haragudj az érzésekre Bob, és mindannyian Shaumbra. Nem akarunk itt senkit sem külön kiemelni. Ez a szélesre tárt érzések éve. A győzedelmes felfedezés éve.

 

Ó, és azt hiszem, hogy ezt a kifejezést használnátok még: „óriási mennyiségű energiát fogtok megmozgatni.” De hacsak nem féltek, ennek sem kell olyannak lennie, mint korábban. Mindjárt rátérünk erre, hogy segítsünk megérteni, hogy miért is nem kell ennek olyannak lennie, mint korábban.

 

De addig is, egy pillanat erejéig most arra kérünk titeket, hogy érezzétek az érzéseket!  

 

(szünet)

 

Lélegezzétek be az érzéseket! Ne álljatok ellen nekik! Ne harcoljatok velük!

 

Néhányótoknak nem voltak valami jó tapasztalataitok az érzéssel, az érzékeléssel, tudjátok, az érzékekkel. Egy pár élményetek saját poklotok mélyére juttatott. És ott, saját poklotok bugyrában meg kellett tapasztalnotok – újra át kellett élnetek – néhány nagyon nehéz és rettentően beragadt múltbéli energiát. De ne nevezzük ezt a múltatoknak, hiszen a múlt mindössze egy aspektusotok. De azok valójában nem ti vagytok.

 

Néhányan úgy éreztétek, hogyha megadjátok magatokat az érzéseknek, akkor megőrültök. Ti hozzátok létre ezeket a vicces kis forgatókönyveket – „Mi lesz, ha a végén egy diliházban kötök ki, egy dilitanyán, a bolondokházában? Ha nem zárom el magam az érzésektől, ha beengedem az érzéseket az életembe, az pont olyan, mintha a nagy gonosz farkast engedném be. Átveszi felettem a hatalmat, én pedig elveszek. Soha nem fogok tudni rendbejönni.” Ezért aztán kizártátok az érzéseket, de ezt többé nem fogjátok tudni megtenni.

 

 

A „TE” korszaka

 

A Kvantumugrás energiájában tartózkodunk. A te korszakában vagyunk. Emlékeztek, mikor Kuthumi azt kérdezte, hogy mi hiányzik? Te. A te korszakod. Ez többé nem a közösség korszaka, többé nem az emberiség korszaka. Ez a te korszakod, amikor megnyílsz önmagadra.

 

Ez érdekes kérdéseket vet fel, amint megnyíltok az érzésekre - mi az, ami te vagy, és mi az, ami nem? És a zűrzavar részben abból a tényből származik, hogy érzed az összes körülötted lévő energiát. Mi van akkor, ha ezek mindenki máshoz tartoznak? Mi van akkor, ha ezek a többiek érzései, az ő tudatosságuk, az ő érzékeny pontjuk és az ő pokluk? Mi van akkor, ha ezek is beáramlanak életed ajtaján? Akkor mi a helyzet? Nem fog ez téged is magával ragadni?

 

Shaumbra ez a 100-ik összejövetelünk veletek. Száz alkalommal elmondtuk már nektek, hogy „Te is Isten vagy!” Te választod meg, hogy mi a tiéd. Semmi más nem a tiéd. Te választod meg, hogy mit akarsz az életedben. Minden más a szélhez hasonlóan keresztüláramlik rajtad, és valahová máshová távozik. Te választasz. Nincs olyan energia, nincs olyan tudat, ami hatalmasabb lenne a sajátodnál, és itt az ideje, hogy ezt végre felismerd! Fejezd be a kételkedést!

 

Ó igen, valóban, az energia tökéletes – akár az „egyes” év tekintetében, akár azért, mert a Plútó éppen most fejezi be első alkalommal a 238 éves teljes körét, vagy mert az atlantiszi kristály struktúrák most emelkednek elő az óceán mélyéről – teljesen mindegy Shaumbra, ez a ti évetek. Ez maga a Kvantumugrás. Ez az, ami túllép az időn. Ez az Új Energia, és ez teljes egészében rólatok szól.

 

Vegyetek erre egy mély lélegzetet!

 

(Szünet)

 

Igen, valóban, diadalmas felfedezés önmagadról… saját magadról. Olyan dolgokról, amit, nos, tudtok, de nem tudjátok, hogy tudjátok. Olyan dolgok kapcsán, amikről már réges-régen elfeledkeztetek. Amik elől elfutottatok, elrejtőztetek. Fel fogjátok fedezni, milyen bámulatosak vagytok… lenyűgözőek.

 

Mindez rendkívül könnyen eljöhet, hiszen készen álltok rá. Itt ülve nem csak azt az emberi ént látjuk, aki itt van ebben a teremben, vagy aki az interneten keresztül csatlakozik hozzánk. Azt látjuk, hogy egész lényetek készen áll erre. Istenséged részéről, Yo-ham részéről, a Te részedről, tulajdonképpen egyfajta türelmetlenség figyelhető meg, hiszen alig várja, hogy csatlakozhasson hozzád ebben az izgalmas, kifejező és dinamikus életben. Be akar jönni. Nem tudod többé visszatartani. Megpróbálhatod, de nem fog működni. Az energiák olyanok, hogy meg akarod tapasztalni önmagad összességét. Meg akarod tapasztalni az érzést. Meg akarod tapasztalni az életet. Túl akarsz jutni mindazokon a dolgokon, amik mindezidáig visszatartottak és korlátoztak téged.

 

Vegyünk erre egy mély lélegzetet!

 

(szünet)

 

 

Az Új Év

 

 

Hogy mit tartogat a 2008-as év az emberiség többi része számára? Ping-pong évnek fogjuk ezt az évet nevezni. (némi nevetés) A ping-pong évének. Ahogy ezt a legtöbben tudjátok, a ping-pong egy játék. Nem olyasfajta, ami túl nagy erőt vagy atlétikus rátermettséget igényelne. Sokkal inkább egy kis fortélyt, ravaszságot. Elég nehéz sérüléseket szerezni egy ping-pong meccsen, ha csak nem vagy elképesztően balkezes vagy ügyetlen. (némi nevetés) A labda meglehetősen könnyű. Az ütők nem túl nagyok vagy nehezek. Nagy távolságra állsz ellenfeledtől, tehát nem tud kinyúlni és arcul csapni. Vagyis ez egy elég biztonságos játék, ugyanakkor… ez a fortély és ravaszság játéka. Egy intenzív játék. Ennek szemléltetnie kellene valamit számotokra arról, hogy mi vár az emberiségre 2008-ban.

 

Azért hoztuk ezt fel, hogy megérthessétek a mi álláspontunkat, hogy milyen látvány tárul a szemünk elé angyali magaslatunkról a Földet és az emberiséget szemlélve. Az emberiség a folyamatos változás állapotában van, de arról a leghalványabb elképzelése sincs, hogy milyen változások felé tart. Legalább ti értitek, hogy a változások merre visznek titeket. Az emberiség általában véve nem tud erről. Valójában nem is akarja tudni. Imádja ezt a ping-pong játékot, az oda-vissza, oda-vissza, oda-vissza játékát.

 

2008-ban ezt a ping-pong energiát fogjátok mindenütt látni. A pénzügyi piacon is. Ott is megy majd a passzolgatás. Egyik nap a tőzsde piac legnagyobb veszteségének lesztek tanúi, másnap pedig a leghatalmasabb nyereségének. Az egyik nap még jól menő, igen nagy vagyonnal rendelkező cégről van szó, aki másnap elveszíti az összes pénzét.

 

Látni fogjátok… meg kell itt említenünk a tőzsdét. Micsoda nagyszerű barométere – elmúlt Shoudunk alkalmával beszéltünk a barométerekről – az emberi tudatosságnak micsoda nagyszerű barométere a tőzsde! A világon mindenütt van tőzsde, de vajon észrevettétek-e már, hogy mennyire érzékeny? Ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Kínában, az Egyesült Államokban lezuhan vagy éppen az egekbe szökik a tőzsdei piac. Ha egy világ vezető kiejt egyetlen egy olyan szót is a száján, ami nem stimmel mindazzal, amit mondania kellett volna, arra reagál a piac. Ó, ez egy… figyeljétek csak a piacot!

 

Aztán meg kövessétek figyelemmel a piacon belül található egyéni szektorokat. Figyeljétek meg, hogy a technológia miben különbözik például a biokémiai dolgoktól vagy a mezőgazdaságtól. Érezzétek mindegyik alpiacnak az esszenciáját! Mi a technológia? Mi ez az energia? Milyen érzést áraszt a technológia? Milyen érzést áraszt a mezőgazdaság?

 

A tőzsdei piac egy elképesztő barométer. Nézzétek csak meg, hogy mi történik azokkal a cégekkel, akiket ti zöldeknek neveztek, akik tudatosak a környezetvédelemre. Az ő részvényeik jóval túlszárnyalják magának a cégnek a tényleges értékét, mert ezekben a vállalatokban benne foglaltatik a remény, az álom, és a tudatosság, mert az emberek elkezdik végre felismerni a dolgokat. Ők válnak Gaia gondnokaivá. Gaia távozóban van, és az emberek veszik át a helyét. Ez azt okozza majd, hogy a piac egy szempillantás alatt összeomlik! (Tóbiás kuncog) De van elegendő számú ember, aki elfogadja az ezzel járó felelősséget, és ennek hatása van.

 

Ez a Föld számára a ping-pong évének fog bizonyulni, amit a politikában is látni fogtok. Itt, Amerikában például látni fogjátok, ahogy egy jelölt veszít, utána meg nyer, és ez fog menni oda-vissza. Egyik pillanatban vezet a szavazatokkal, a másik pillanatban pedig már vesztésre áll. Oda-vissza, oda-vissza.

 

Shaumbra, ebben az évben álljatok a kerítés mögé! Ne vegyen erőt rajtatok a pánik! És semmiképpen ne uralkodjon el rajtatok a káosz, mert abban a pillanatban, ahogy a káosz eléri az egyik oldalon lévő ütőt, és mindenki figyelme arra az oldalra fókuszálódik, amint a labda átszáll és eléri az ütőt, tudni fogjátok, hogy a következő pillanatban a labda visszaér a másik oldalra. A legtöbb ember persze ott ragad, és azt mondja: -„Te Jóságos Isten, a labda a „B” oldalon van, minden össze fog omlani.” Nem, mindössze arról van szó, hogy most a „B” oldalon van, de utána visszatér a másik oldalra.

 

Amiről ez valójában szól… sok tényező áll a háttérben. Az egyik az emberiség tudatosságában fennálló bizonytalanság azzal kapcsolatosan, hogy merre is akar tartani. Nem tudja. Az egyik pillanatban a tudatosság nagyon erősen érez valamit, érzi a… fogalmazzunk úgy, hogy a nagyon konzervatív energiákat érzi. De a következő pillanatban már a ping-ponghoz hasonlóan a liberális hozzáállás mellé sorakoznak fel. Hajszálra ugyanazok az emberek, ugyanaz a tudatosság oda-vissza járkál. Fogalmuk sincs arról, hogy hol is akarnak lenni.

 

Sok ehhez hasonló dolgot fogtok látni 2008-ban. Soha ne ragadjatok bele a magas olaj árak drámájába, mert jönni fog majd valami, ami azt okozza, hogy lemenjenek azok az árak. Soha ne menjetek bele abba a drámába, hogy ki fog törni a háború, és mindent a pokol martaléka emészt fel, mert nagyon is biztos, hogy a ping-pong visszamegy a másik oldalra. Hirtelenjében felébrednek majd a béke megmozdulásokra irányuló törekvések. Egyikbe se ragadjatok bele! Az emberek – az emberi tudatosság – egy játékot játszik, az oda-vissza játékát, az oda-vissza játékát.

 

Ez segít egy lendület, egy impulzus és egy energia felépítésében, amihez mindannyian viszonyulhattok. Nemrégiben, és ehhez nem kell nyolc évet visszamenni az időben, ti is ping-pongot játszottatok magatokkal, ti sem tudtátok, hogy kik is akartok lenni, hova akartok eljutni, szóval ti is csak ide-oda passzolgattátok a labdát, abban reménykedve, hogy majd jön valami, ami eldönti ezt az egészet, vagy legalább megnyeri ezt az átkozott játékot. És ez alatt az időszak alatt emlékezzetek csak, hányszor jöttetek-mentetek oda-vissza, oda-vissza. Sok-sok fortély, de nem túl sok irány. Hát pontosan itt tart ma az emberi tudat. Ne ragadjatok bele!

 

Az idei év, a saját magatokban rejlő valaminek a diadalmas felfedezése lesz számotokra… és ez nemcsak egy homályos, üres ígéret Shaumbra! Jelen pillanatban itt tart az energiátok! Nem mi próbáljuk ezt mondani nektek, csak mert szeretnénk, ha már itt tartanátok. Te vagy az, aki azt mondod Yo-hamnak és nekünk, hogy itt tartasz.

 

 

Az új évre vonatkozó emlékeztetők   

 

 

Álljon itt az új évre vonatkozóan néhány szelíd emlékeztető. Ezek nem parancsolatok, még csak nem is elkötelezettségek, mindössze emlékeztetők. Ahogy az idén keresztülutaztok néhány őszinte és valódi érzéseteken- a nyílt, nyers, szélesre tárt, szabad érzéseken – ne feledjétek el a következőket: Először is azt, hogy ez nem rólad szól, hacsak nem döntesz úgy. Az emberi tudat különböző rétegeiből és szintjeiből fogtok érezni mindenféle dolgokat mindenhol magatok körül. Mindezeket érezni fogjátok, és nem csak arról beszélek, hogy gondolni fogtok rá, vagy hogy kívülről lesztek a tudatában ezeknek. Hanem arról, hogy pontosan saját magadban fogod ezt érezni. Ezt a Földön jelenleg zajló ping-pong játékot érezni fogod. Néhanap ez olyan érzés lesz majd, mintha te magad lennél a labda és az ütő, de ez nem rólad szól.

 

Értitek? Hogyan érezhetsz valóban valamit? Hát úgy, hogy érzékeled azt. Nem csak gondolkodsz róla, hanem egy bizonyos módon meg is éled azt, mégpedig azáltal, hogy megtapasztalod, átéled, ugyanakkor ez mégsem rólad szól. Ellentmondásnak tűnik, pedig egyáltalán nem az. Ezt hívják életnek… életnek.

 

Érezni fogjátok magában a Földben lévő feszültséget. A testetekben fogjátok ezt érezni, és akkor meg azon tűnődtök majd, hogy vajon miféle baj lehet a testetekkel, és végül arra a következtetésre juttok majd, hogy ez az öregedéstől van. Arra a következtetésre juttok majd, hogy valamit elrontotok a diétátokkal… értitek már? Hát semmi ilyesmiről sincs szó! Mindössze Gaia-t érzitek, és a Földben lévő feszültséget, ami elengedésre kerül.

 

Ebben az évben érezni fogjátok a Földön lévő reménytelenség energiáját. Ha te is olyan sokat ping-pongoznál, te is reménytelenséget éreznél! (Tóbiás mosolyog) És a reménytelenség energiája… és itt most nemcsak arról beszélek, hogy tudatában vagy ennek, mint most, mivel ez most itt megbeszélésre kerül. Hanem arról, hogy érezni fogod. –„Hűha Tóbiás, én ezt nem akarom! Nem akarok reménytelenséget érezni!” Pedig fogsz!

 

Hát tudjátok, erről szólnak az érzések! Érezni valamit a dolog átélésével, megélésével egyenlő! Bármit érezni annyit tesz, mint minden szinten a tudatában lenni. Ugyanakkor tudni, hogy az nem a tiéd, érted? Ebben áll a különbség – hogy megérted, hogy az nem a tiéd. Egy olyan napon, amikor rátok tör a hideg, sötét és üres reménytelensége érzése, általában mit szoktatok tenni? Azon tűnődtök, hogy mi lehet a baj veletek! Azon tépelődtök, hogy miért történik már megint ez veletek? Igen, ilyenkor ránk lesztek dühösek. Azt mondjátok: -„De hiszen azt mondtátok, hogy ennek már vége!” Azon spekuláltok, hogy vajon mit csinálhattatok rosszul, ami miatt  ezt az átkozott reménytelenséget érzitek. Semmit. Mindössze a reménytelenséget érzitek – mindenki másét. Bámulatos, igaz?

 

Mi történik olyankor, amikor ezt a reménytelenséget érzitek? Ó, hát belélegzitek azt! Tulajdonképpen egyáltalán nem ez történik, hanem az, hogy megpróbáltok elfutni előle! Pedig be kellene, hogy lélegezzétek! Érezzétek a reménytelenség mélységeit! Milyen izgalmasan hangzik, ugye? Érezzétek az emberiségben lévő reménytelenség hideg ürességét – ez mindössze egy réteg – van még sok másik is – hát ilyen egy Mester! Olyan bensőségesen érezni egy energiát, hogy át is éled azt! De, Yo-ham, Szellem – ez nem a tiéd! Nem a tiéd! Ez… hát ez lenne a jó hír. Ez csupán az emberiség.

 

Namost akkor, beleeshetsz ennek az intenzív reménytelenség érzésnek a csapdájába, ami rád nehézkedik, és azt mondod: -„De honnan tudjam, hogy ez tényleg nem az enyém? Talán az elmúlt életem az. Vagy a gyerekkorom. Vagy ez a sorsom. Lehet, hogy én egyszerűen csak egy reménytelen ember vagyok. Évekkel ezelőtt is éreztem a reménytelenséget, tegnap is éreztem - tehát nagy valószínűséggel a sajátomat érzem.” És ezzel ezt az egészet már magadra is vetted, és a nap további részében magaddal cipeled. Pedig nem a tiéd, hacsak nem azt választod, hacsak el nem fogadod azt sajátodként.

 

Van itt egy lényeges dolog. Ez nem a tiéd, de attól még tudsz-e akkora Mester lenni, és olyan bátor, hogy érezd azt, hogy átéld azt, hogy belélegezd azt, hogy megtestesítsd azt, és közben megértsd, hogy az nem a tiéd? Hát ilyen egy Mester.

 

Érezlek titeket. Érzem a fájdalmatokat. És az örömeteket is. Tényleg érzem, és ezért tudok itt ülni veletek századszorra is, és ezért tudjuk együtt megosztani az utazásokat, a történeteket, a könnyeket és a nevetést, és egy pár horkolást is. Lehetővé teszem magamnak, hogy olyan bensőségesen érezzelek titeket, hogy ismerjelek benneteket, de attól még nem vagyok azonos veletek. Azok nem az én érzéseim. Az nem én vagyok. Értitek? Ez a különbség.

 

Ebben az évben, miközben ez az intenzív ping-pong játék zajlik a Földön, érezzétek azt, éljétek azt át, lélegezzétek azt be, de közben tudjátok, hogy ez nem ti vagytok. Értsd meg, hogy csak azok a dolgok tartoznak hozzád, amelyeket te választasz! És tulajdonképpen, ha megnézem energiátok Yo-hamját, meglehetősen egyszerűek vagytok. Teljesen tiszták vagytok. Egészen – hogy is mondjam ezt – teljesek vagytok. Semmi szükségetek sincs ezekre a dolgokra! Semmi szükségetek arra, hogy ragaszkodjatok ezeknek az egyéb energiáknak a birtoklásához!

 

Az idén, mikor is ez a hatalmas ping-pong játék folyik a Földön, értsetek meg egy másik rendkívül fontos dolgot is. Már megadtatok magatoknak minden eszközt minden egyes szituáció kezelésére. Mindenre vonatkozóan, ami ebben az évben felbukkan, már meg vannak az eszközeitek azok kezelésére. Ne minket hívjatok! Ne menjetek másokhoz! Álljatok meg egy pillanatra! Már minden eszközt elhelyeztetek az ösvényeteken. Lehet, hogy némelyikük el van temetve vagy egy fa mögött található. Némelyikük –a ti megfogalmazásotok szerint – multidimenzionális állapotban van, ezért nem egészen szembetűnő az emberi szem vagy érzékelés számára, de attól még ott van. Minden egyes eszköz az idei év vonatkozásában ott van. Ahhoz, hogy aktiváld saját eszközeidet, amit te magad helyeztél oda saját magadnak, mindössze hívd magadhoz őket! –„Mi az eszköz erre a tapasztalásra?”

 

Namost, ha azért folyamodsz az eszközhöz, hogy elmenekülj a megtapasztalástól, akkor az nem fog megjelenni. Ha azért kérsz egy eszközt, hogy megküzdj a tapasztalással, akkor az nem fog megjelenni. Ha viszont azért folyamodsz a bölcsesség eszközéhez, hogy segítsen neked megérteni a tapasztalást, és hogy az mit hoz az életedbe, akkor meg fog jelenni. Tudni fogod. Ott lesz. Köszönd meg magadnak azt a bölcsességet, hogy jóval idő előtt elhelyezted azt az ösvényeden. Ez működik Shaumbra. Működik.

 

Még egy fontos emlékeztető az idénre: Ez annak az éve, amikor az istenség fogalma, Yo-ham fogalma túllép az elméleten és élő, valós tapasztalássá válik. Önmagad energiája azt választja, hogy bejön, itt akar lenni, és te magad is hívtad, hogy legyen itt, ezért most bejön. Ez időnként kellemetlen és kínos érzés lesz, mintha elveszítenéd a kontrollt, időnként pedig olyan nagyszerű és magával ragadó, hogy nem leszel biztos benne, vajon megérdemled-e, vagy hogy fenn tudod-e tartani ebben a valóságban.

 

De itt van. Ezek nem csak szavak, ez nem csak egy filozófia, egyáltalán nem. Mi ezt a ti valóságotokként látjuk. De értsétek meg, hogy ahogy ez bejön, nem rendelkezik olyan emberi jellemzőkkel, mint te. Nem úgy sétál, beszél, vagy illatozik, mint egy ember. Nem úgy gondolkozik, mint egy ember. Tulajdonképpen lényegesen egyszerűbb annál, mint amit valaha is el tudnátok képzelni, hiszen ti azt akartátok, hogy az istenségetek ez a szövevényesen bonyolult, szuper energia legyen. Pedig nem olyan. Annyira egyszerű.

 

Amikor az emberi én zavarodott, akkor a dolgok bonyolultak. Lélegezd be Yo-ham egyszerűségét az életedbe, mert az egyszerűségben és a tisztaságban lelhetőek fel a valódi válaszok. Nem a régi mentális válaszok. Vagy azok – hogy is nevezitek ti ezt – a hidak sem, amiket megpróbáltatok felépíteni, hogy az egyik kihívástól eljuttassanak titeket a másikig. Azok a hidak a megfelelő alapozás nélkül kerültek felépítésre. Lehetséges, hogy keresztülvittek ugyan egy nagyon rázós módon, de Yo-ham teljesen másként jön be. Ez egyszerű. Nem egy menekülés. Nem egy átmeneti javítás. Nem csak a pillanaton visz téged át.  Ő az, ami, és ez a te teljes lényed.

 

Vegyünk hát egy mély lélegzetet és érezzétek Yo-ham egyszerűségét!

 

(Szünet)

 

Diadalmas felfedezésetek évében ez az egész az érzésről is szól. Beszéltünk már korábban az érzésről, arról, hogy mi a különbség az érzelem és az érzés között. Az érzelem egy reakció. Valamire adott érzelmi reakció vagy válasz. Az érzés az mélység… érzékelés… élet. Az érzés teljes. Az érzelmek meglehetősen átmenetiek és felszínesek. Az érzések annyira valósak.

 

Ez egy kihívást állít elétek. Egy nagyon érdekes valóságban éltek. Valóságnak nevezitek, mintha „valós” lenne, pedig tulajdonképpen nagyon is illúzió. Ez egy nagyon érdekes dolog, mivel az érzések annyira valódiak, annyira áthatóak, és ti elképesztő módokon fogtok érezni ebben az évben.

 

Vegyünk most erre együtt egy mély lélegzetet, mielőtt rátérnénk következő témánkra.

 

Ó, igen, az érzések. Ne féljetek tőlük! Ne fussatok el előlük! Ne próbáljátok megfejteni azokat! Lélegezzétek be, és tapasztaljátok meg őket!

 

 

Rövidke történet              

 

 

És most beszéljünk azoknak a nagyon makacs energiáknak az egyikéről – egy rendkívül konok energiáról van szó – ami az utatokban áll. De előtte elmesélnénk egy történetet - egy rövidet. (A közönség nevet, mert Tóbiás a hosszú történeteiről ismert) Egy rövidet… egy rövid kis történetet.

 

Tehát volt egyszer egy pap, egy miniszter és egy rabbi (nevetés), akik bementek egy bárba, és… ja, ez nem az a történet. (nevetés) Egy másik forgatókönyvet kaptunk. Elnézést. Ez egy másik csoportnak szól. (még nagyobb nevetés)

 

Volt két felfedező, akik új világokat akartak felfedezni. Tele voltak ambícióval és kalandvággyal. Ugyanabból a kikötőből hajóztak ki ugyanazon a napon, ezért aztán nem jöhetett számításba a numerológia, hiszen minden megegyezett. A bolygók állása sem számított, mivel az is pontosan ugyanolyan volt.

 

Az első felfedezőt Chrisnek hívták, míg a másodikat Marknak. Chris és Mark pontosan egyforma típusú hajóval indult útnak, ugyanannyi számú legénységgel a fedélzeten, teljesen egyforma ellátmánnyal, élelmiszerrel. Egyikük sem tudta pontosan, hogy merre is tart, hiszen az egy új világ volt, ahol azt megelőzően még senki sem járt. De azt mindketten tudták, hogy meg akarják találni ezeket az új földeket, és új kalandokra, továbbá győzedelmes felfedezésekre számítottak.

 

Hajszál pontosan ugyanabban a pillanatban hajóztak ki. Az egyetlen különbség mindössze egy rakomány volt, ami Chris hajóján rajta volt, míg Markén nem. Volt egy doboz Chris hajójának a rakodó terében. Egy meglehetősen egyszerű kinézetű doboz, aminek a tartalma viszont nagyon, de nagyon erőteljes volt, és az felhasználásra került Chris hajóján. Ennek a doboznak a tartalma a kétség volt. A kétség.

 

Tehát pontosan ugyanazon a napon és ugyanabban az időpontban hajóztak ki, és természetesen… innen már ti is kitalálhatjátok a történet végét, de attól még úgyis elmondjuk. Mark nekivágott a kalandnak legénységével együtt. Nem sokkal azután, hogy elhagyták a kikötőt, viharba kerültek. De ahelyett, hogy azon sopánkodott volna, hogy miért keveredtek viharba, ahelyett, hogy azon tűnődött volna, hogy a Szellem mit is próbál ezzel az értésére adni, ahelyett, hogy pánikba esett volna és elkezdett volna azon spekulálni, hogy egyáltalán mi a csudáért is vágott bele ebbe az utazásba, Mark azt mondta: -„Vihar van. Érzem. A hajó is érzi. A legénység is érzi. Mind megbetegednek. Itt van ez a vihar, ami nem más, mindössze energia. Nem birtokolom a vihart. Én nem a vihar vagyok, de attól még érzem, átélem, meglovagolom a hullámait. És ez a vihar visz el engem a választásom szerinti helyre. Még akkor is, ha esetleg úgy gondolom, hogy egy irányba haladok, tudom, hogy a vihar energiája nekem fog dolgozni, és eljuttat engem legnagyszerűbb potenciáljaimhoz.”

 

És Mark tovább folytatta útját legénységével együtt, és útközben mindenféle dolgokkal találkoztak – viharokkal, néha szélcsenddel – de a kétség soha nem állt az útjukba. Mindent megtapasztaltak útjuk során, és meglelték az új földeket. Olyan fűszerekre, egzotikus növényekre, sőt emberekre és állatokra bukkantak, amilyenekhez foghatót még soha addig nem láttak, ami egy elképesztően nagy kaland volt számukra, hiszen az út során minden egyes lépést éreztek. Két évig tartó utazgatás, kalandozás és tapasztalás után gazdagabban, boldogabban, beteljesültebben és valódi életérzéssel tértek haza.

 

Chris is nekivágott az útnak – akinek a hajóján rajta volt a kétség rakománya – és abban a pillanatban, ahogy viharba került, azon kezdett töprengeni, hogy vajon miért is indult neki ennek az útnak. Ez megfosztotta őt a tapasztalástól, az élménytől, mivel számára a hullámok a démonokkal voltak azonosak, amik megpróbálnak elvenni tőle valamit, és megpróbálják őt megölni, miközben a hullámok és a vihar mindössze a tapasztalás részét képezték. Megváltoztatta az útirányát, mert rögtön azt érezte, hogy valamit rosszul tett. Másképpen hogyan is kerülhetett volna legénységével együtt a vihar karmai közé? Ezért aztán megváltoztatta az útirányát.

 

Ezt követően pedig egész úton végig emiatt aggodalmaskodott. Az általa érzett aggodalmat aztán a legénység tagjai is látták és érezték, és sorra meg is betegedtek, de nem csak egy rövid időre. Nagyon betegek lettek, és sorban egymás után meg is haltak.

 

Chris hajója egy nagyon, de nagyon nehéz útirányt vett, ahol nem került sor új területek felfedezésére. Sem fűszert, sem aranyat nem talált. Minden egyes alkalommal, amikor kikötött valahol, az ottani szigetek vagy földrészek őslakosai ellenségesen, dühösen támadtak rájuk. Lerohanták őket. A legénység egyre több tagja lett beteg és haldoklott, és mindössze alig egy év elteltével kudarcot szenvedve tért vissza hazájába, szomorúan és mindenféle fény és kifejeződés hiányától megtörve. Voltak, akik kigúnyolták, de többen voltak azok, akik rettentően haragudtak rá, mivel elvesztették a hajón szolgáló szeretteiket.

 

És drága barátaim, ez a különbség a kétség és a diadalmas felfedezés között. A kétség.

 

Ti mindannyian az új tudat felfedezői vagytok. Kihajózásotokkor pontosan ugyanannyi energiával és tudattal rendelkeztetek. Amikor még az Ark Rendjében tartózkodtatok az angyali birodalmakban, egyiktőknek sem volt se többje, se kevesebbje, mint a többinek. Mindannyian az életre vonatkozó saját tapasztalásaitokban voltatok. De oly sokatok esetében a kétség elvette az utazás valódi esszenciáját.

 

Itt és most ma, ti vagytok a tudat új úttörői. Ti vagytok azok, akik kihajóztok, na nem az óceánokra és a tengerekre, hanem a dimenziókba. A dimenziók az Új Energia új óceánjai. Folyamatosan kijárkáltok oda. Éjjelente oda jártok. Napi gondolataitok közben is, amikor álmodoztok. Állandóan kijárkáltok a tudat új határaira, amelyek léteznek, csakúgy, mint ahogy valaha az óceánok is felderítetlen és ismeretlen területeknek számítottak. Ti vagytok azok, akik vitorlát bontotok, hogy felfedezzetek valami újat. Nem tudjátok, hogy mit, ahogy azt sem tudjátok, hogy hol. Azért választjátok ezt, mert képesek vagytok rá. Ez kifejeződés. Valódi.

 

De ti vagytok azok is, akik oly gyakran hagytátok, hogy a kétség belopózzon az utatokba, és megfosszon titeket a valódi érzéstől, az élet valódi megélésétől. A kétség kimerít benneteket. Lerohan titeket. Érdemtelennek érzitek majd magatokat. Azt akarja majd, hogy bemásszatok egy gödörbe, és soha többé ne gyertek ki onnan, és ne folytassátok az utazást.

 

Ti vagytok a kihajózó tudat hajójának kapitányai, akik odáig terjeszkedtek és felfedeztek, ahol még az angyalok sem jártak soha. Azt gondoljátok, hogy az angyali lények már felfedezték és felderítették az összes dimenziót? Hát nem. Nem képesek rá. Vannak olyan dimenziók, amelyeket igen, de csak az ember és az emberi tudat képes a tudat valóban új területeire eljutni, és ti pontosan ezt teszitek saját magatokért és az emberiségért. De amikor a kétség felüti a fejét, az megfoszt titeket az egész utazástól.

 

 

Kétség

 

 

A kétség egy játék, amit ti játszotok. Egyébiránt az összes ember ezt játssza. Ne legyetek kemények magatokkal! De én ma itt vagyok Yo-hammal, veled, hogy feltegyem neked a kérdést: -„Készen állsz arra, hogy befejezd a kétség játékát?” Ó, hát ez egy játék. Túl jó szórakozást nyújt. Nagyon eltérít titeket. Ti meg belezuhantok, pontosan a kellős közepébe. Behozzátok a kétséget az életetekbe, csak azért, hogy úgy tehessetek, mintha nem tudnátok semmit. Behozzátok a kétséget, csak, hogy folytathassátok ezt a hiábavaló kutatást. Egy részetek azon tűnődik, hogy vajon mi történne, ha ez a kutatás egyszer véget érne? Egy részetek annyira imádja ezt az úttörősdit játszani, hogy soha, de soha nem akarja abbahagyni. Ezért aztán behozzátok a kétséget, csak hogy tovább folytathassátok a mókát, és azt színlelhessétek, hogy el vagytok veszve, hogy nincs tudásotok, és hogy kudarctól megtörten térhessetek vissza utazásaitokról. Hogy aztán megint nekivágjatok, egy újabb próbálkozást tehessetek! A kétség függővé tesz. Hozzád tapad. A kétség egy játszma.

 

Naponta hányszor kételkedsz magadban – a döntéseidben, a cselekedeteidben, a gondolataidban? Hányszor hagyod, hogy a kétség játsszon veled, és irányítsa a hajódat, vagy hogy legalábbis úgy tégy, mintha ő vezetné a hajódat, ahelyett, hogy felvállalnád az új tudatosságba vezető utazásodat? A kétség egy játszma, aminek lejárt az ideje, mert kétséggel a fedélzeten nagyon nehéz ám diadalmas felfedezésre szert tenni! Hihetetlenül nehéz a tudat új birodalmaiba eljutni, és valóban megtapasztalni azokat a lehető legteljesebb mértékben anélkül, hogy felhúznád a nyúlcipőt és futásnak erednél! A kétséggel, és ezzel a kétség nevű játékkal, amit ti játszotok, továbbra is ugyanazokat a köröket fogod róni, továbbra is távol maradsz saját hatalmadtól, és továbbra is játszhatod az áldozatot.

 

A kétség egy vírus, de nem olyan, mint a szexuális energia vírus. Nem feltétlenül adható át másoknak. Ez a sajátod. Ez egy benned lévő vírus. Olyan, mint egy rák, egy energetikai rák, ami ott van benned, és arra ösztökél, hogy újra és újra játszd a játékot. A kétség a bujkálás egy módja. A kétség a színlelés egy módja.

 

A kétség… a kétség energiája akkor jön be –akkor jött be – amikor először lecsökkentetted az energiádat a Földre. A kétség nem volt ismert az angyali birodalmakban. Angyalként soha nem vontad kétségbe magad, mindössze tapasztalásokra tettél szert. Időnként ez a tapasztalás intenzívnek bizonyult. Volt, hogy nem úgy végződött, ahogy szeretted volna, de legalább tapasztalás volt.

 

A kétség egy nagyon érdekes tudat átalakulás eredményeként jött létre, amikor is szellemből emberré lettél. Akkor került be az emberi valóságba vagy az emberi tudatosságba, amikor a legelső angyalok eljöttek a Földre, mikor is úgy tettek, mintha többé nem angyalok, hanem emberek lennének. A kétség akkor lépett életbe, amikor az angyali lények azt választották, hogy elfejtik saját lényüket, amikor a Földre jöttetek. Egy érdekes dinamika zajlott, amikor azt mondtátok: -”El fogom felejteni angyali mivoltomat, hogy úgy tehessek, mintha ember lennék!” Hát ekkor lépett életbe a kétség.

 

A kétség azóta is a részét képezi az emberi tudatnak, és jelenleg nagyon, rendkívül erős – elképesztően erős – a Földön. Annyira erős, hogy amikor az emberek meghalnak, és átkerülnek a másik oldalra, a Föld közeli birodalmakba, magukkal viszik a kétséget is. Ez a kétség aztán, amit magukkal vittek, egy bizonyos módon bekerül még az angyali birodalmakba is. És tudjátok, emiatt egy rakás kételkedő angyallal van dolgunk, mivel az emberek visszavitték ezt a vírust magukkal.

 

Ismétlem, ez nem volt átadható, de ha egy angyal megengedi magának, hogy igazán érezzen egy embert és lássa az ember energiáját, később maga is elkezd azzal játszani. „Kíváncsi vagyok, vajon milyen lehet a kétség?” – kérdezték. Majd játszani kezdtek vele. Mostanra aztán az összes birodalomban fellelhető a kétség. De van néhány úttörő a Földön, akik ki fogják dobni a kétséget a fedélzetről. És ez egy újabb határt nyit meg előttük, a tudat egy új határát, ami jelentőséggel fog bírni a mennyekben és a Földön egyaránt, és ehhez nem fér kétség.

 

A kétség egy játszma Shaumbra, és ti minden áldott nap ezt játsszátok. Úgy tesztek, mintha nem tudnátok, hogy mit válasszatok. Úgy tesztek, mintha rossz lenne az ítélőképességetek. De nem. Mindössze tapasztalni tudtok. Megtapasztalhatjátok a magas utat, az alacsony utat vagy a láthatatlan utat, de mindössze csak a tapasztalás számít. A kétség azt mondja neked, hogy választhatsz rosszul, de nem! Csak a tapasztalás számít. A kétség azt okozza, hogy maradj meg kicsi emberi motyódnál, hogy maradj kicsi, hogy tovább játszd a „kicsi vagyok” játékát. Minden más energiánál jobban szórakoztat titeket a kétség. Imádjátok. Függőek vagytok tőle.

 

Kérdésem mindannyiótokhoz szól, akik ma itt vagytok személyesen, akik az interneten keresztül csatlakoztok hozzánk, akik a későbbiekben olvassátok vagy hallgatjátok ezt: Készen állsz arra, hogy befejezd az önmagadban való kételkedés játékát, annak érdekében, hogy igazán tudj érezni? Mert a kétség és az érzés – az érzésre való képesség – kéz a kézben járnak. Amikor kételkedsz, akkor visszatartod a valódi érzést. Amikor kételkedsz, akkor félsz érezni, mert az érzés naggyá tesz téged.

 

Az érzés újra valódivá tesz téged.

 

Készen állsz arra, hogy véget vess a kétség játékának, és felfedezd, hogy milyen is az új tudat diadalmas felfedezése?

 

És ez így van.

 

(Fordította: Telegdi Ildikó)

 


A Bíbor Páholy Tóbiását Geoffrey Hoppe, más néven "Cauldre" adja elő, aki a coloradoi Goldenben él. Tóbiás története a bibliai Tobit könyvéből megtalálható a Crimson Circle weboldalán (Http://www.crimsoncircle.com). A Tóbiás anyagok térítés mentesen állnak a világ fénymunkásai és a Shaumbra rendelkezésére 1999 augusztusa óta, amikor Tóbiás azt mondotta az emberiségnek, hogy a pusztulás potenciáljától tovább lépett az Új Energia felé.

A Bíbor Kör a humán angyalok globális hálózata, akik elsőkként mennek át az Új Energiába. Amint megtapasztalják az örömeit és a nehézségeit a mennybemenetel felemelkedési állapotának, avval segítik a többi embert utazások részleteinek megosztásával, óvva és kalauzolva őket. Több, mint százezer látogató jön el minden hónapban a Crimson Circle web szájtra, hogy elolvassa a legújabb anyagokat, és megvitassák a saját tapasztalataikat.

A Bíbor Kör havonta gyűlik össze Denverben, Coloradoban, ahol Geoffrey Hoppe-n keresztül Tóbiás bemutatja a legújabb információkat. Tóbiás állítása szerint ő, és a többiek a mennyei Bíbor Páholyból csatornáznak az emberek felé. Tóbiás szerint, leolvassák az energiáinkat, és vissza-tolmácsolják a saját információikat a számukra, tehát így láthatják az emberek magukat, ahogyan kívülről látszanak, miközben megtapasztalnak belülről. A "Shoud" a csatornázás szerves része, ahol Tóbiás félreáll, és az emberek energiája közvetlenül csatornázódik át Geoffrey Hoppe-n keresztül.

A Bíbor Kör találkozói nyitva állnak a nyilvánosság előtt. A Bíbor Kör a bőségére a nyitott szereteten keresztül tesz szert, és a Shaumbra ajándékaiból, szerte a világból. A Bíbor Kör legvégső célja az, hogy humán kalauzolókként és tanítókként szolgálják azokat, akik a belső spirituális ébredés ösvényén járnak. Ez nem evangelizáló misszió. Nem "örömhírhozás." Inkább, a benső fény fogja odakalauzolni az embereket a bejárati ajtódba az együttérzésedért és törődésedért. Tudni fogod, mit tegyél és taníts abban a pillanatban, amikor a különleges és drágaságos ember, aki a Kardok Hídjához vezető utazásra akar épp behajózni, eljön hozzád. Amennyiben ezeket a sorokat olvasva, igaznak érzed e sorokat, kapcsolódást érzel hozzájuk, valóban Shaumbra vagy. Tanító és humán kalauzoló vagy. Engedd meg az isteniség magvának benned, hogy virágba borulhasson ebben a pillanatban és mindörökké virágozhasson. Sosem vagy egyedül, az egész világon a család vesz körbe, és angyalok a körülötted lévő birodalmakban.

Kérlek terjeszd szabadon ezt a szöveget nem kereskedelmi alapon, térítés mentesen. Kérlek csatold ezt az információt egészében, beleértve ezen lábjegyzetet is. Minden egyéb felhasználás jóváhagyandó Geoffrey Hoppe-val. Lásd a kontakt oldalt a www.crimsoncircle.com oldalon.

Copyright 2006 Geoffrey Hoppe, Golden, CO 80403