Teremtés Sorozat Ötödik Lecke: Várd a változásokat, s áld meg őket

Elhangzott a Bíbor Körben 2000. december 9-én



Tóbiás: És ez így van, drága barátaim, ismét összegyűltünk a "Bíbornak a Körében", a ti évetek szerinti legkülönlegesebb időszakban (karácsonykor). Csupa régi ismerős gyűlt ma itt össze. Azokkal gyűltünk itt össze, akik velünk együtt angyalok voltak, osztán egyszer csak elillantak innen egy olyan helyre, amelyet Földnek hívnak. Köszönet a ma esti meghívásotokért. ez valóban egy megszentelt pillanat, mely oly sok örömmel tölt el bennünket, amiért itt lehetünk veletek, hogy megosztjátok vélünk az energiátokat.

Most pedig - a ti időtök szerinti pár percben - azon fogunk dolgozni veletek, hogy beállítsuk és kiegyensúlyozzuk ennek a térnek az energiáit, melyet együtt teremtettünk. Ma azok vannak itt, akik igen jól ösmérik a "szövés" titkait. Tudják azt, hogy miképpen kell beállítani ezeket az energiákat. Mindösszesen arra kérünk benneteket, hogy tárjátok ki a szíveteket, s nyissátok meg a tereteket. Csak akkor bírunk ily közel lépni hozzátok, mint amiképpen most történt ez meg, amikor beleegyeztek ebbe, valamint engedélyt adtok rá. Egyszóval arra kérünk benneteket most, hogy nyissátok meg a szíveteket ma éjszaka a Minden Létező előtt, hogy egy lépéssel közelebb kerülhessen hozzátok.

Most pedig arról az érzésről egy pár szó, mely a közvetítést megelőző zene hallgatása alatt kerítette ezt csoportot a hatalmába. Mindent elsöprő érzés volt ám! Kauldrén (Geoffrey Hoppe) kezdve, mindegyikőtöket a hatása alá vonta, nagyon erősen éreztük ezt mi is. Nagyon mély, szeretettel teli érzés volt ez. Drága barátaim, köszönjük a lehetőségét annak, hogy amikor így összegyűlve összegzitek az energiáitokat, amikor kinyitjátok a kapukat előttünk, módunkban áll belépni a körötökbe. Ó, mennyi, de mennyi érzelem és öröm rejlik ebben. Ez valóban így van!

(érzelemmel) Ma éjjel vendégünk érkezett, akinek a jelenlétét érezhetitek. Ő az, aki azért érkezett, hogy ismét veletek lehessen, hogy egy rövid ideig veletek sétálhasson. Valóban! Az a személy, aki ma éjjel körünkbe érkezett a Sananda családnak egyik tagja. Vele sétáltatok már együtt. Lehetővé teszi nektek azt, hogy érezzétek a jelenlétét, nektek, akik itt most összegyűltetek és azoknak, akik most e sorokat olvassák éppen. Egyértelműen kifejezi a jelenlétét. Sétáltatok véle már ezelőtt, s mint már említettük ebben a jókora körben, volt olyan pillanat, amikor bizony kibuggyantak a könnyei, mivel tudta azt, hogy vissza kell majd vonulnia. Az volt az a pillanat, amikor már önállóan kellet haladjatok tovább életetek ösvényén, folytatva a tapasztalást, az utazást és tanulást a Szellem és a Mindaz, Ami Létezik szolgálatában.

A család e tagja, akit Jeshua Ben Jozef néven is ismernek, most itt sétál a széksorok között. Megérinti a vállatokat, csókot lehel a homlokotokra. Ő jár most ennek a térnek a széksorai között. Végtelenül meghitt energia van most itt jelen. Valaki a családból, a Saumbrából. Andalító ez az energia.

(nagyon mély érzelemmel) Hát ez nagyon nehéz. Nagyon nehéz erről beszélni, kérünk hát egy perc türelmet tőletek. Kérünk egy percet, amíg a barátotok, aki a múltban segítette az utatok, itt jár a fotelok között. (szünet) Egyszerűen csak azt kérjük tőletek, hogy fogadjátok el azt az energiát, amit a Sananda család tagja hozott ide nektek a mai éjszakán. Nagyon különlegesek ezek a pillanatok. Igen, e pillanatok még a mi szemeinkbe is könnyeket csalnak. Ez egy család újra egyesítése, amikor a Szeretet Mestere újra itt van veletek, hogy hallhassa a tapasztalataitokat, mostani életetek történeteit. Ezek nagyon meghitt pillanatok.

Nagyon érdekes az, hogy néhány hét múlva Őt fogjátok ünnepelni. Vagy csak így gondoljátok ezt! Holott inkább Ő jön el hozzátok, hogy benneteket ünnepeljen. Ő jött el ide ma, hogy a székek között járhasson, megérintve mindegyikőtöket, akik itt vagytok, és akik éppen most olvassák ezeket a sorokat, emlékeztetve arra, hogy bizony ti vagytok azok, akik elhozták most a Földre a Krisztus magvakat. Valóban krisztusi lények vagytok. Ti vagytok azok, akiket Ő fog ünnepelni néhány hét múlva azért a munkáért, amit végeztek itt.

Nagyon-nagyon meghitt pillanatok ezek. (nagyon sok érzelemmel, akadozva) Ez még nekem, Tóbiásnak is nagyon nehéz, hogy folytassam. (szünet) Annak, aki a Sananda család tagjaként megjelent itt ma éjjel köztetek, ma este az a célja, hogy emlékeztessen bennünket a mostani időkre. Ma éjjel az angyalok és arkangyalok légiói nem léphetnek be az első körbe. A második körben foglalnak helyet, megfigyelőkként. Nem engedik korlátlanul szétáradni az energiáikat, hogy lehetővé tegyék Jesua Ben Jozefnek, hogy itt legyen köztetek teljes tisztaságában, ragyogásával és szeretetével. Ó, most egy pillanat szünetet kell tartsunk!

(szünet)

Most pedig, kedves barátaim, emlékeztetünk benneteket a munkára, amit végeztek. Mindannyiszor, amikor összegyűlünk emlékeztetünk benneteket erre, nehogy elfelejtsétek. Ez az a munka, amit végeztek. Az, hogy előre haladtok. Ti teremtitek meg a második teremtés energia mintáit. Ti alakítjátok át a semmit, az ürességet új teremtéssé. Tudjuk és értjük azt, hogy az életeteknek vannak nehéz napjai. De barátaim, amennyiben ismertétek és értettétek a kihívást, ami itt ért benneteket, akkor azzal is tisztában lehettek, hogy miért vannak ezek a bizonyos nehézségek.

Most pedig ma éjjel a változásokról fogunk szólni. A változás volt az első üzenete a Bíbor Páholynak, ami Kauldrén keresztül jutott el hozzátok. Eddig nem nagyon boncolgattuk ezt a témát, de ma éjjel a változásról fogunk beszélgetni, a változásról, ami bennetek és a benneteket körülvevő világban zajlik éppen. Magyarázatot fogunk adni bizonyos érzésekről, amelyek benneteket mostanság érintenek. Mesélni fogunk a bensőtökben lezajló változásokról, amelyek most itt zajlanak éppen, ahogy most itt ültök éppen. Nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy a segítségünkkel sikerül megértenetek az képességeiteket, mindenkinek, aki most itt van és mindazoknak is, akik valamiféleképpen kapcsolódnak ehhez az üzenethez, hogy az ehhez szükséges eszközök a rendelkezésére álljanak. Akkor majd a rendelkezésetekre fog állni már a kellő egyensúly, a szeretet és az együttérzés ahhoz, hogy olyan tanítókká váljatok, amilyenek valójában vagytok.

Ahogy rátok vetjük a pillantásunkat ezen az éjszakán, azt látjuk, hogy rengeteg bíbor színű aura van itt jelen. Mindegyikőtök aurikus mezejében ott ragyognak ezek a bíborszínű sávok. Ezek az igazi ismérvei a tanítóknak. Ó, persze vannak bennük egyéb színek is, de ma éjjel elsősorban a bíbor ragyog a legfényesebben, mely egyértelműen jelzi azt, hogy ti bizony tanítók vagytok. Eltéveszthetetlenül ott van mindegyikőtökön, hallgatókon és azokon, akik hozzánk kapcsolódnak valamiképpen. A tanítóság a ti önálló választásotok eredménye, ti döntöttetek úgy, hogy tanítói lesztek az utánatok jövőknek. Ez az oka annak, amiért itt összegyűltünk.

S mielőtt bármibe is belefognánk, ismét jöjjön egy rövidke történet. Imádunk rövid történeteket mesélni nektek! (kuncogva) A ma éjjeli történetünk egy ifjú hercegről fog szólni, akit Jacknek hívnak. Meg fogjuk látni, hogy Jack egy hatalmas királyságban élt, mint herceg. Édesanyja volt a királynő, édesapja pedig a király -- és ennek lényeges szerepe lesz a történetünkben. Bár Jack herceg volt kisfiúként is, imádott játszani a királyságban. Rengeteg barátja, játszópajtása volt, s mindegyikük nagyon szerette és becsülte Jacket. Egyszóval, pompás élete volt hercegként a királyságban.

Amint felcseperedett, olthatatlan vágy támadt benne, hogy megtapasztaljon teljesen új dolgokat. Olthatatlan vágyat érzett az után, hogy játszhasson. Hogy tanuljon, s akik látták az ifjú herceget, csak a fejüket csóválgatták, megjegyezve azt is, hogy a "herceg egy igazi kreátor, nagyszerű, fenséges teremtő. Ő az, aki él-hal az utazásért, a tapasztalásért, az új dolgok kipróbálásáért. A lelke mélyéig igazi játékos. Mindig előrefelé halad". Ó, az ifjú Jack herceg képtelen volt csak egy percre is egyhelyben megmaradni. Amint fiatal legénnyé serdült, egyre messzebb és messzebb kóborolt a királyságban, olyan távoli vidékekre, amelyek nagyon távol voltak már a királyság centrumától. Ezekben a falvakban pedig olyan népek éltek, akik ugyan úgy a királyság lakói voltak, de számára újak és mások voltak.

Jack utazásai egyre hosszabbak és hosszabbak lettek, gyakran napokra, mi több hetekre eltűnve ezen utazások miatt. Imádta azt, amit ezeken az utakon tanulhatott. Imádta az új fajta jószágokat, növényeket, fákat, amelyeket a királyság határvidékein látott. Az új tájakat, az új égboltokat amiket arra látott. Szerette az utazását. Az ifjú herceg fáradhatatlanul szervezte az utazásait, mindig, mindig az útjain járt az esze, azon, hogy merre lelhetne még olyan vidékeket, amiket nem fedezett fel még magának, ahol nincsenek még barátai.

Amint fiatal férfivá ért, tudta azt, hogy most már képes a királyság kormányozására. Tudta azt, hogy a felülhetne a trónra. Azt, hogy ő lehetne a király. Ekkor fontos döntést hozott. Így szólt: "Mielőtt király lennék és egész nap a palotában a trónomon ülve irányítanám a birodalmat, elmegyek egy utolsó, nagyon hosszú útra. Oda, ahol még soha sem jártam még, arra a helyre, ami nagyon izgalmas és nagyon nagy kihívás a számomra."

Az ifjú úgy döntött, hogy nem viszi magával a szokásos királyi kontingenst, ami az útjaira eddig el szokta kísérni. Nem, hanem egyedül, mindösszesen egy hátizsáknyi poggyásszal, késő éjjel, amikor senki sem láthatta meg, kisurrant a palotából. Először az útja a múltból már ismert területeken vezette át. Sorra hagyta maga mögött a már megismert falvakat. Csak ment és ment, amíg olyan távoli helyre ért, ahol eddig még sohasem járt. Ez a terület új volt, különbözött minden eddigitől és rengeteg izgalmat ígért, de még mindig a királyság határain belül terült el.

S amint egyre haladt tovább az útján, aminek az időtartama már hónapokban volt mérhető, elérte a szárazföld peremét. Egy soha még nem látott óceán partjára ért. Látott már tavakat, folyókat, de soha ehhez fogható nagy vízfelületet nem látott még. Hallotta már tudósoktól azt, hogy a királyság határait nagy vizek nyaldossák. Hallott arról, hogy a szárazföldnek vannak határai. Tudott arról, hogy nem járt arra még senki sem eddig. Hallotta azt, is, hogy a királyság ott végződik, valamint arról is, hogy nem igazán egészséges dolog áthágni azokat a határokat. Az ifjú herceg egész éjszaka mély meditációban ült, hogy megtalálja a következő lépésének az irányát. Szabályosan csatázott önmagával, hogy mit tegyen, vízre szálljon - avagy pedig hazatérjen.

Ó, s mint azt nagyon jól tudjátok, túl nyughatatlan volt ahhoz, hogy csak úgy hazamenjen! Szóval, mindjárt másnap már neki is állt egy kis sajkát konstruálni, egy kis hajócskát, amivel tovább utazhat. Napról napra, fáradhatatlanul dolgozott a hajón, egészen addig, amíg az a megelégedésre szolgálóan el nem készült. Aztán gombóccal a torkában, görccsel a gyomrában, a bensejében egy olyan érzéssel, mint aki megszeg egy szent szabályt, mint aki előre megfontoltan a tilosba szándékszik menni, vízre szállt.

Az áramlás sebesen vitte ki a nyílt óceánra. Jó pár napig vitorlázott. A víztükör nyugodt volt. Gyengéden fújt a szél. A nap ragyogóan sütött, minden rendben lévőnek tűnt. De végig ott lebegett a levegőben egy megfoghatatlan bizonytalanság érzés. Ez a bizonytalanság ott volt Jack bensőjében is. A gombóc a torkában egyre csak növekedett. A gyomrában a görcs egyre durvábban mardosott. Tudta azt, hogy valaminek történnie kell.

Egy csendes délutánon pedig - Jack normái szerint dögunalmasnak számítón - egy hatalmas tűzfüggönyt látott kiemelkedni az óceánból a hajója előtti horizonton. Haladéktalanul elkezdett visszafelé evezni, hogy elkerülje a tűzfüggönyt. A tűzfal szabályosan szívta maga felé, egyre közelebb vonzva magához a hajót a herceggel. De akármilyen keményen is próbálkozott, nem tudta legyőzni a tűzfüggöny erejét. Kegyetlen erővel szívta maga felé, egyre közelebb vonva magához az ifjút. Érezte a tűzben örvénylő káoszt, a hőséget. Sikítani kezdett a kétségbeesett lapátolása közben, hogy visszajuthasson a királyságba. De a tűzfüggöny magába rántotta, elnyelte őt.

Innentől kezdve, Jack nem emlékezett semmire. Csak annyit tudott, amikor felébredt, hogy nagyon kimerült, üresnek érzi magát és nincsenek emlékei. Egy nagyon furcsa világ partján tért magához. Nem emlékezett a nevére, vagy arra, hogy honnan is került ő ide. Motoszkált benne valami érzés, hogy ő valaki volt, de képtelen volt visszaemlékezni arra, hogy kicsoda. Valamiféle amnézia tört rá.

Amikor Jack felnyitotta a szemét, egy teljesen új táj tárult a szemei elé, teljesen különbözve mindattól, amit valaha is látott eddig. Tudta azt, hogy ideje felkeljen és elinduljon felfedező útjára. Napról napra kutatta fel az új világot, olyan dolgokat lelve ott, amiket még sohasem látott még, teljesen újak voltak a lelkének. Minden idejét arra használta fel, hogy kutasson, felderítse ezt az új vidéket - miközben mindvégig az volt az érzése, hogy valami kegyetlen nyugtalanítja. Érezte azt, hogy valamire emlékeznie kéne, tudnia kellene valamit, de képtelen erre, olyan volt ez, mintha rá kéne tegye az ujját valamire, ami nincs ott. Megpróbált emlékezni a saját múltjára.

Jó ideje kutatta már az új világot, amikor egy napon találkozott egy asszonnyal. Beszélgettek, örültek egymás társaságának. Olybá tűnt, mintha valami régi kötelék lenne közöttük, de fogalmuk sem volt arról, hogy miféle eredetű kötelék. A hölgy magával vitte Jacket a faluba, ahol a társaival élt. Ott házakat építettek maguknak. Gyerekeik is lettek. Eben a faluban teljesen új civilizációt teremtettek az ott élők, de egyikük sem volt képes arra, hogy visszaemlékezzen arra, honnan is érkezett ide. Nem tudták felidézni azt, hogy kik voltak ők azelőtt. Csak annyit tudtak, hogy ez az idő az, amikor előrefelé kell haladjanak. Ez az az idő, amikor folytatni kell a saját életüket.

Most pedig, kedves barátaim, megláthatjuk azt, hogy semmilyen különleges vége nincs ennek a mesének, ugyanis az még nem lett megírva. S ugye azzal is teljesen tisztában vagytok, hogy Jacknek - és a többieknek, akikkel az útján találkozott az új világban - a története a tiétek is. Ti voltatok ezek az angyali felfedezők és kalandkeresők. Ti voltatok azok, akik Isten királyságában felfedező útra indultatok anno, az első teremtésben. Ti voltatok a hercegek és a hercegnők, a trón várományosai.

Ti voltatok azok, akik fáradhatatlanul kutattak és felfedezni akartak. Elmentetek a királyság határainak a lehető legtávolabbi pontjaira, akik kitapasztalták az összes lehetséges korlátot is. Ti voltatok azok, akik hajóra szálltak és túlmentetek az első teremtés határain. S kikötöttetek azon a helyen, amelyet most Földnek hívtok, amit egy olyan univerzum ölel körbe, amit ti segítettetek megteremteni, hogy végül itt ülhessünk együtt ma éjszaka. Ti voltatok azok, akik felépítették az új falut, akik új utakat teremtettek, olyan teljességgel új dolgokat felfedezve közben, amelyek kutatása teljességgel lehetetlen lett volna a régi birodalom keretrendszereiben. Ti vagytok azok, akik megteremtik a második teremtés mintázatait, sablonjait. Ti vagytok azok, akik próbálnak visszaemlékezni arra, hogy honnan érkeztetek, mik a gyökereitek és arra, hogy honnan eredtek.

Az angyalok a fátyol másik oldalán azok, akik a keresésetekre indultak, amikor ti a hosszú utazásotokra indulván eltűntetek azon a bizonyos éjjelen. A király és a királynő minket kért meg arra, hogy menjünk, keressünk meg benneteket. Mi voltunk azok, akik követték a lábnyomaitokat keresztül a királyságon, míg csak el nem értünk annak a bizonyos óceánnak a homokos partjára.

Amikor pedig odaértünk, kedves barátaim, tudtuk azt, hogy ti ezeken a mesés vizeken túlra tűntetek el, túllépve Mindenen, Ami Van. És akkor mi ott kimondhatatlan boldogságot éreztünk, mivel tudomásunk szerint ezt eddig senki sem tudta közülünk megtenni. Tudtuk azt, hogy annyira szerettétek volna megtenni ezt és annyira szerettétek a Szellemet, hogy ezt a nagyon hosszú utat választottátok, azért, hogy mindannyiunkat szolgáljatok evvel.

Az angyalok ott álltak a tűzfüggönynél, képtelenül arra, hogy keresztül jussanak azon. Látták a földi életetek árnyképeit a tűzfüggönyre vetülve. Ezen a vásznon láthattak benneteket, hogy miket tesztek ott a Földön. Érezhettek benneteket, de nem kelhettek át rajta abban az időben.

Éppen úgy, mint ti, a tűzfüggöny is változik. Viszonylag nagyon rövid idő alatt lehetővé válik az, hogy mások is átkelhessenek a régi királyságból. És akkor a királyság határai ki tudnak terjeszkedni. Ettől kezdve a királyság határai túlterjedhetnek a tűz függönyén. Kiterjedhet erre az új helyre, amit ti teremtettetek meg. Eljő majd az a nap - a legtöbbetek ezt még meg fogja érni -, amikor a királyság többi része át fog ide kelni hozzátok. Felismeritek majd az angyalokat, és akkor emlékezni fogtok az Otthonra. Együtt fogtok létezni vélük. A királyság jóval több lesz a munka által, amit itt végeztetek a Földön.

Ez valóban csak egy mese, de nagyon jól ábrázolja azt az utazást, amin részt vesztek most. Erről mesélünk mindig, az utazásaitokról, a tapasztalataitokról, a felfedezéseitekről. Drága barátaim, rengeteg megbecsülés jár azért, amit végeztek, végeztetek. Ez is az oka annak, hogy a Sananda család egyik tagja körünkben van ma éjjel, legfőképpen azért, hogy köszönetet mondjon, s emlékeztessen benneteket arra, hogy ti is e család tagjai vagytok.

Folytatásképpen pedig az előttünk álló változásokról fogunk mesélni nektek. Itt fogjuk ismertetni a tanítások tudományát, módszereit. Ekkor fogunk szót ejteni a Teremtés Sorozat Ötödik Leckéjéről is.

(szünet)

Kezdjük a beszélgetést egy analógiával, amivel egyszerűbbé tehető a bennetek zajló változás szemléltetése. Ez most a lehető legmélyebb szintjeiteken zajlik éppen, mélyebben a DNS-etek szintjénél, mélyebben a magnetikus energia mintázatotoknál s mélyebben a legmélyebb vibrációitoknál is.

Mielőtt ide jöttetek volna erre a Földnek nevezett helyre, odáig folyamatosan az "egység" állapotában leledztetek, a szingularitásban. Minden teremtéseteket meghatározta az egységesség keretrendszere. Amikor keresztül léptetek a tűz függönyén, akkor felvettétek a dualitás jellemző tulajdonságait. Ez volt Jack tapasztalata. Ez volt az, amit Jack meg akart érezni és tapasztalni. S meg is tette ezt. s ti is, mindannyian!

Amikor a Földre jöttetek, magatokra vettétek a dualitás, avagy más szóval a polaritás jellegzetességeit. Ezzel megszűnt az "egység" érzése, helyette lett inkább a "két-ség"-é. Megjelent a sötét és a világos, a pozitív és a negatív, mindamellett, hogy ezeket éppen ti akartátok kifejezni. S azt mint már említettük volt, ezen energiák egyensúlyi aránya az 1/3 a 2/3-hoz közelített.

Lényetek legmélyebb szintjein vannak azon energiakomponensek, melyek meghatározzák azt, hogy kik is vagytok, és válaszolnak azon vágyaitokra, melyek meghatározzák, hogy mit is akartok megtapasztalni. Képzeljétek el azt, hogy ott bent van egy nagy fehér márványtömb és van egy nagy fekete márványtömb. Ezekből áll a magszerkezetetek. S most pedig képzeld el azt is, hogy van ott még egy - teljesen áttetsző - márványtömb is. Attól függően, hogy milyen tapasztalásokat választotok, az áttetsző márvány úgy veszi át a két másik márvány jellegzetes tulajdonságait, avagy tükrözi vissza. Az áttetsző márvány átalakul, és az életetek egy adott időszakára átveszi a két másik tömb közül valamelyik tömbre jellemző tulajdonságokat. Mondjuk átveszi a fehér tulajdonságait. Akkor az energiaegyensúlyt a két rész fehér, egy rész fekete jellemzi egy darabig. Ezzel a beállítással dolgozhattok egy sor tapasztalással, ahol is ennek a beállításnak a "súrlódására" van szükség ahhoz, hogy a megfelelő eredmény elérhetővé válhasson.

Nos, amint sikerül végighaladni ezeken a lét ciklusokon, akkor akkor egy olyan rövidebb időszak következik, amikor az átalakult áttetsző márvány - amelyik fehér jelleget öltött - ismét áttetszővé válik egy rövid időre. Hohó, ilyenkor érzitek magatokat pompásan kiegyensúlyozottnak egy rövid ideig! Ez idő alatt az áttetsző márvány elmozdul a másik oldal felé, hogy felvegye annak a sötét jellegű attribútumait. Ilyenkor teljesen feketének, sötétnek látszik, felveszi a sötét márvány energia mintáit. Ilyenkor új tapasztalatokat szereztek evvel az új, kétharmad sötét, egy harmad világos energia beállítással.

Generálisan elmondhatjuk, a fekete márvány mindig fekete, a fehér pedig mindig fehér marad ebben a folyamatban. Az áttetsző cserélgeti csak a jellemzőit, ide-oda mozogva a kettő között. Habár, vannak olyan időperiódusok, amikor a fehér és a fekete márvány felcseréli a polaritását, mivel valójában ők csak a tükörképei egymásnak. A fehér feketévé és fekete fehérré válhat. S ezek azok az idők, amelyek igazán össze bírják zavarni az áttetsző márványt!

No, persze ezen polaritás váltások nem történtek meg olyan nagyon gyakorta, csupán pár ezer évente egyszer... Ilyenkor a változás nem pusztán az individuumot érinti, hanem az egész bolygó tudatát egészében véve. Ezek a polaritás váltások, a világosról a sötétre, a sötétről a világosra, akár több száz éven keresztül is kihathattak a teljes populációtokra, de mindösszesen csak pár ezer évente.

Ez történik most, kedves barátaim, ez a polaritásváltás a világos és a sötét között, méghozzá igen gyors iramban. Már nem kell hozzá már pár ezer év. Pillanatnyilag polaritás váltást láthattok - amikor a fehér márvány és a fekete márvány felcserélik a rájuk jellemző tulajdonságokat - minden pár évben. Ilyen gyorsan történik ez. Az áttetsző éppen csak felvette az egyik jellemzőit és igen össze van zavarodva, hogy az eredeti megváltozott közben, akkor most ki is van kivel!? (kuncogva)

Járnak a Földön olyan emberek is, akikben az áttetsző márványnak speciális jellemzői is vannak. Az ő esetükben az áttetsző márvány sosem veszi fel egyértelműen az egyik vagy másik márvány jellemzőit. Mindig egyfajta "szürke" állapotban marad. Nem választ ki egy bizonyos polaritást vagy az 1/3 és a 2/3 arányát, mint amint a többieké teszi. Ezen személyek, ennek az energiának a hordozásával segítik elő az összes többi ember belső dinamikus energiaszerkezetének a változását. Drága barátaim, becsüljétek nagyra a homoszexuálisokat! Becsüljétek nagyra azokat az embereket, akik nem illeszthetőek bele a "konvencionális" társadalom kereteibe, mivel ők egy sokkal mélyebb és jóval nehezebb szerepet választottak. Ők nem egyeztek bele a formálisan elfogadott 1/3 és 2/3 arányú energetikai egyensúlyba. Valóban, az ő áttetsző márványuk sosem teszi le a garast sem a fehér, sem a sötét márvány mellett sem. Egyfajta neutrális állapotban maradnak, amit mi "szürke" állapotnak hívunk, épp e példa kedvéért. Ők azok, akik segítenek hidat verni polaritás szakadékának két partja közé ezekben az időkben. Becsüljétek meg őket mélyen, a munkáért, amit végeznek.

Mindaz, ami most zajlik bennetek ezekben az időkben - a világos sötétre cserélődik, a sötét világosra és eközben az áttetsző nem tud dönteni, hogy melyikhez társuljon - valami teljesen új is történik. Drága barátaim, láthatjuk azt is, amikor egy negyedik márvány is színre lép. A negyedik márvány is színre lép. Ez a negyedik is teljesen áttetsző, tiszta. Valami végtelenül, ragyogóan tiszta, különbözően a másik áttetsző márványtól. Ez a katalizátor, a bennetek rejlő Krisztus energia márványtömbje. Ezt a márványtömböt teljesen átvilágítja a krisztusi energia, hogy így léphessen be az életetekbe. Mint teljesen tiszta szín jelenik meg, kristálytisztaságúan, nem úgy mint a másik, amely lényetek része.

S ahogyan ez a negyedik márvány az életetekbe lép, a másik három márvány - a fehér, a fekete és az áttetsző - megkísérli kipenderíteni az új jövevényt maguk közül! Számukra ez olyasmit jelent, mintha az új energia idegen lenne, amint az energetikai mintázatukba, a szerkezetükbe lép. Nem értik honnan jön ez az új energia és ez nagyon nagy zavart okoz a számukra! És még csodálkoztok azon, hogy miért sajog annyit a hátatok és a vállatok mostanság annyit! (kuncog) Csodálkoztok, hogy mi ez a sok érzelmi zűrzavar bennetek, mikor már azt gondolhattátok volna, hogy az életek megfelelően ki van egyensúlyozva már. Most veszitek fel a negyedik márvány attribútumait. Pillanatnyilag a másik három márvány meglehetősen össze van zavarodva emiatt, hiszen még soha sem voltak egyszerre négyen, mióta csak elhagyták a királyságot. Sosem volt még egy negyedik mintázat is velük egyszerre jelen. Beszélgettünk már veletek a négyes szám jelentőségéről. Hát ennek ez az oka. Ez a "négy" esszenciájának a lényege, amiről beszéltünk volt.

El fogjuk mondani nektek, hogy mi miképpen látjuk a jelenleg bennetek a legmélyebb szinteken zajló változásokat, annak a változásait, hogy kik vagytok érzelmileg, fizikálisan s mentálisan. A negyedik márvány épp most épül be az energetikai sminketekbe. Kommunikál a többi márvánnyal. Biztosítja őket arról, hogy ő is része a lényüknek és a megjelenésüknek. S amint a három másik tömb megtanulja elfogadni a negyediket, megismervén annak az alapvetően más energiáit, abba fogják hagyni a támadásokat. Felhagynak azon kísérleteikkel, amellyel megpróbálták kivetni maguk közül a negyediket. Nagyon belefáradnak a harcba. A negyedik ugyanis nagyon erős, sokkal erősebb, mint a másik három együttvéve. Kezdenek odafigyelni arra, hogy mit beszél a negyedik márvány. Kezdik érezni a negyedik vibrációit.

Aztán valami történni fog, kedves barátaim. Ezen a ponton a fehér márvány el fogja veszteni a fehér jellegzetességeit. A fekete pedig el fogja hagyni a fekete tulajdonságait. Az áttetsző saját magától fog megtisztulni. S mind a négy márvány egy teljesen új színben fog ragyogni, egy multi-dimenzionális színben. Fényleni, ragyogni kezdenek, majd dalra fakadnak, táncra perdülnek egymással. Elkezdenek együtt pörögni. Elkezdenek együtt ünnepelni. Nincs egységes színük, hanem minden színt egy egységes, tiszta ragyogásban szórnak szerte. Fényleni és ragyogni fognak. Uniszónóban fognak együtt énekelni.

Ez lesz majd az a pont, amikor meghaladjátok a dualitást, vagy azt, amit annak ismertek. A következő szintre léptek ekkor. Nem társítunk most ehhez egy nevet sem most itt. (a hallgatóság nevet) Ez nem az lesz, amit ti negyedik, ötödik, hatodik vagy hetedik dimenziónak hívtok. Azok linearitások. Ez pedig exponencialitás. A márványok változása bennetek zajlik le, egy pillanat alatt. Képesek vagyunk beletekinteni ebbe a csoportba és látjuk azt, hogy a negyedik számú márványnak micsoda nehézségeket és kihívásokat kellett kiállnia.

A múltban, arra kértünk benneteket, hogy fogadjatok el dolgokat. Azt kértük, hogy inkább "engedjetek meg", mint sem "erőfeszítsetek". Nagyon sok szinten kommunikáltunk veletek. Ebben a párbeszédben arra hívtuk fel a figyelmeteket, hogy itt az ideje annak, hogy a régi polaritás játékát befejezzétek. Beszélgettünk arról, hogy a régi 1/3 és 2/3 arányokat meg lehet szüntetni. Kértünk benneteket arra is, hogy tartsatok szüneteket, egy darabig ne tegyetek "sem-mit" sem, csak maradjatok egy kicsit egy nyugodt, csendes térben. Ez idő alatt, a három márvány tanulta az elfogadását és a megengedését a negyedik márványnak.

Ez egy eléggé nehéz folyamat, amin most mentek keresztül. A biológiátok különösen igénybe lesz véve evvel, mivel még nincs megfelelően beállítva a negyedik elemhez, amit most fogad be. Az érzelmeitek pedig kifejezetten nincsenek beállítva erre. Arra lettetek idomítva, hogy a dualitásban dolgozzatok - jó és rossz, helyes és helytelen - mindez pedig annak a függvényében, hogy ma éppen milyen nap van s éppen akkor milyen színezetben leledzik a harmadik márvány.

De most egy új egyensúly jő, ez fog belépni a lényeitekbe. Az orvos doktorok akik olvasták a vibrációkat és az energiákat rá fognak erre jönni (Dr. Elena Uptonra és Dr. Mindy Reynoldsra utal, akik korábban ismertették az új technológiákat, melyekkel olvasható az emberi energiamező). Az pedig nem véletlen egybeesés, hogy ez a két orvos itt van most, mi pedig a négy márványról beszélgetünk éppen. Azt kezdték el megfigyelni, hogy mi zajlik le most bennetek. Ez egy nagyon nagyhatású dolog, ami ugyanakkor igen nagy kihívás is. Nehéz lehet nektek kiállni a folyamat fizikai hatásait. Nehéz lehet közben mindvégig fenntartanotok az érzelmi egyensúlyotokat.

Kedves barátaim, drága Saumbra, a mai öröm éjszakáján, azon, amikor a Sananda család is képviselve van itt, arra kérünk benneteket, hogy várjatok a változásra és áldjátok meg ezeket a változásokat.

Ötös Számú Lecke - VÁRJ ÉLETED VÁLTOZÁSAIRA ÉS ÁLD MEG ŐKET. Azt kértétek, hogy ti lehessetek azok, akik tanulnak, növekednek és tapasztalnak. Ti kértétek azt, hogy a következő létidőtökbe léphessetek ezen a Földön. Ti mondtátok azt, hogy itt hagynátok a múlt dualitását a leges legújabb energiák szárnyán. Vagy nem érzitek-e azt úgy, hogy teljesen értelmetlen dolog lenne az, ha esetleg komplett, nagy darab dolgok szakadnak ki az életetekből ezen folyamat során? Végül is, ti vagytok azok, akik egyengetik ennek az új energiának az útját.

Azoknak közületek, akik kiállták a mostani idők legnagyobb kihívásait - kitárjuk felétek a karjainkat és szeretetünket felétek most, mivel jól tudjuk azt, hogy min kellett keresztül menjetek. De mindezeknek jó oka volt. Ezeknek az eseményeknek célja volt. Mindannyiatokat arra kérünk, hogy egyszerűen engedjétek meg eme eseményeknek a megtörténését. Ez a folyamat olybá tűnhet majd, mintha a régi én teljesen lemorzsolódna. Olyannak látszhat, mintha az összes eddigi álmotok és törekvésetek örökre darabokra hullana. És ha így nézzük, ebben teljesen igazatok is van. Utat építetek. A negyedik elem most lép be. S hogy ez éppen megfelelő módon zajljon le, ahhoz arra van szükség, hogy az életetekben számos változás történjen meg.

Drága barátaim és Saumbra, várjátok a változásokat és áldjátok meg őket. Amikor elvesztitek az állásotokat, áldjátok meg ezt. Amikor a testetek megbetegszik, mert betettétek a kegyelem kemencéjébe, utána pedig csodálkoztok azon, hogy ez miért így történt meg, áldjátok meg a változást. Tudjuk, hogy nem erre számítottatok, tudjuk, hogy azonnali gyógyulást szerettetek volna elérni. Arra számítottatok, hogy azonnali egyensúlyt értek el e tettel. Kedves barátaim, néha a változások ennél mélyebbek. Néha bizony teljes cserére és nagyjavításra van szükség. Néha a régi alapokat teljesen le kell bontani. Megszentelt változásokon mentek keresztül. Ne ijedjetek meg tőlük. Ne szorongjatok miattuk. Kauldre most korhol bennünket, hogy efféléket beszélünk. Szerinte mi könnyen beszélhetünk a kibicnek semmi sem drága szemszögből, hiszen nem nekünk kell kiállni e változásokat (kuncogva). Teljesen meg tudjuk ezt érteni.

De a mi perspektívánkból, teljesen jól látszik a teljes életetek áttekintőtérképe. Ezek a változások lényegében egyetlen célt szolgálnak, egyfajta tisztulást. Ezzel lesz kiegyengetve a negyedik elem előtt az út, hogy az most beléphessen az életetekbe. Lehetnek még olyan napok, amikor betegen fekve az ágyatokban meg sem bírtok majd mozdulni. Lehetnek olyan napok, amikor olyan mély depresszió lesz rajtatok, amire semmilyen értelmes magyarázat sem lesz. Mindannyiatoknak akik itt vagytok és azoknak, akik ezt most olvassák, azt javasoljuk, hogy ne küzdjetek e változásokkal. Áldjátok meg őket. Áldjátok meg őket, s ezzel egy új energiát adtok nekik. Értitek azt, hogy miről beszélünk?

Ami most történik, arra a magyarázat az, hogy a három eredeti márvány éppen most próbálja kiszórni maguk közül a belépő negyediket. Idegen behatolási kísérletre gyanakszanak. Ez az első alkalom, amikor a három eredeti tömb egyszerre félreteszik a nézeteltéréseiket és szövetkezve egymás mellé állnak! (kuncogva) Ez idő alatt nagyszámú változás következik be, amíg a negyedik jelenléte miatt a régi gárda össze van zavarodva. Vizsgálgatják a negyediket. Arra gyanakszanak, hogy talán egy bajkeverő hamiskártyással állnak szembe. Úgy gondolják, hogy a negyedik egy olyan helyről származik, amely nem szolgálja a testi-lelki jólétüket. Megpróbálják megvédeni azt, ami számukra oly kedves - a dualitásbeli létüket. A ti "megengedésetekkel" a negyedik márvány jóval könnyebben és gyorsabban lesz képes beintegrálódni. Beszélgessetek a belső lényetekkel és meséljétek el az Énnek azt, hogy a negyedik elem a folyamat része. Ezzel jóval gördülékenyebbé tehető a folyamat. S jóval gyorsabbá is.

Engedjétek meg a fekete, a fehér és az áttetsző márványnak, hogy közelebb mehessen a negyedik elemhez. Engedjétek meg, hogy érezhessék a benne rejlő szeretetet, érezzék a benne rejlő elfogadást, hogy érezzék a benne lakozó tisztaságot. Az egy dolog, hogy felfedezitek a ti tudatos emberi lényeteket - a tisztaságot, amit a negyedik elemtől kaptok. Akkor tudni fogjátok azt, hogy mindez valós és igaz. De a leglényegesebb, barátaim az az, hogy amint ez az új tánc helyet kap az életetekben, hogy várjatok a változásokra és ha megérkeztek, akkor áldjátok meg őket. Áldjátok meg őket, mert teljesen új utat építenek, alapvetőt és megszenteltet. Áldjátok meg ezeket a változásokat.

Amint a fekete, a fehér és az áttetsző márvány kibékül a negyedik jelenlétével, valamiféle képpen adoptálni szeretnék azt. Elkezdik felvenni annak a jellegzetességeit. S amint ez megtörténik, elkezdik ők is árasztani azokat a benső elektro-mágneses jellemzőiket, amit már jó régóta magukban hordoztak. Elkezdik árasztani a saját, jellegzetesen sötét, világos és áttetsző tulajdonságaikat. Egy napon arra ébrednek, hogy többé már nem a régi, avítt köpönyegeikbe vannak felöltözve. Többé nem fogják a dualitás jellegzetességeit hordani.

Nem olyan dolgokról beszélünk most barátaim, amelyek majd a távoli jövőben fognak lezajlani. Ez mind most zajlik le bennetek. S mint említettük volt, a doktorok ma éjjel nem véletlenül vannak itt: azért, hogy hallják és érezzék ezt az energiát. Kezdenek erre már a saját munkájuk során is felfigyelni. Nincs ebben semmi véletlen.

Legfőképpen, várjátok a változást lényetek legmélyéből - fizikálisan, érzelmileg és mentálisan is. Áldjátok meg ezeket a változásokat és vegyétek észre az új dolgokat, amelyek belépnek az életetekbe. Amit ma éjjel megosztottunk veletek, s amit a többi találkozónkon adtunk át - mindegyik lecke végtelenül kifinomult, tudatos tervezés eredménye. Egytől egyig gondos "kézi válogatás, szemenszedés" termékei. A legnagyobb körültekintéssel vesszük át veletek ezt az anyagot. Kedves barátunk, Kauldre igen nyűgös is e miatt, mivel ő már régen előrerohant volna már egészen a 12. leckéig! (a hallgatóság felnevet)

De, kedves barátaim, amint kiléptek a saját mindennapi világotokba, és a többi emberrel kezdtek el dolgozni, tanítani kezditek őket, hogyan tudják meggyógyítani saját magukat, akkor lesz igazán szükség a megfelelően átgondolt, megfontolt eljárásokra. Akkor lesz szükségetek annak a megértésére, hogy mi is zajlik le a lényükben, a régi kidobására, és az új elfogadására. Megértésre lesz szükségetek. Amikor rájuk tekintetek, látjátok az "egységes csakrájukat", valamint látjátok az energiamezőiket, akkor fogjátok meglátni azt, ahogyan ők fogadják be a negyedik elemet. S akkor fogjátok megérteni azt, hogy miképpen kell dolgozzatok velük.

Az együttérzés miatt, ami ehhez kell, ti fogtok először átesni ezen a folyamaton. A tapasztalataitok első kézből valóak lesznek. A megtapasztalásaitok valószínűleg mélyebbek és megrázóbbak lesznek annál, mint bármelyik másik ember tapasztalata, azok közül, akikkel valaha is dolgozni fogtok. Az elsők között lesztek, akik beintegrálják a negyedik elemet a saját lényükbe.

És többek között ezért szeretünk benneteket végtelenül. Ezért mondunk köszönetet és ezért a szolgálatért nézünk fel rátok. Ezért nem győzünk álmélkodni rajtatok, amikor idejövünk a körötökbe, hogy lássuk ezeket a lelkeket, ezeket a lényeket, hogy lássuk a mosolyt az arcotokon, hogy hallhassuk a nevetéseteket. Teljesen ámulatba ejt ez bennünket, mivel nagyon jól tudjuk azt, hogy az út, amin haladtok nagyon-nagyon nehéz. Tisztában vagyunk avval, hogy közületek bárki, bármikor, a mi kiterjesztett családunk tagjaként egyszer csak így szólhat, "Kedves Szellem, én nem folytatom az utazást ezen a nagyon nehéz ösvényen." Nagyon jól tudjuk azt, hogy bármikor mondhatjátok ezt, hogy "elég volt", de mégis újra, meg újra visszajöttök ide a szolgálatra! Szeretettel jöttök vissza. Szolgálatra tértek vissza. Úgy jöttök vissza, hogy közben átengeditek a testeket arra célra, hogy teljesen új dolgok integrálódhassanak belé, tesztelési célokkal. Visszajöttök azért, hogy az érzelmi egyensúlyotok egy olyan hely legyen, ami gyakorlóterepként szolgál nem csak a ti, hanem a többi ember számára is.

Ó, mondtuk mi már ez előtt a csoport előtt azt már, hogy ezek a változások már igazándiból nem is rólatok szólnak. Megértettétek ezt? Megtisztultatok. Amin keresztül mentek most, azt a Szellem iránti szeretetből és az azok iránti szeretetből teszitek, akik majd benneteket fognak az úton követni. A sorscsapások és kihívások, amelyeken átestetek, már nem rólatok szólnak. Elfogadtátok azt, hogy ezek már a Minden, Ami Van részeivé váltak. A negyedik elem integrációját abban az időben végeztétek el, amikor nagyon is jól tudtátok azt, hogy ez igen nagy megterhelést jelent, mind a ti fizikai és emberi lényeteknek is.

Ezért becsülünk benneteket végtelenül. S ezért kérte Jeshua Ben Jozef ma este azt, hogy csatlakozhasson hozzátok. Azt kérte, hogy egyedül lehessen veletek ebben a körben. Ezért kérte a többi angyalt, hogy egy kicsit húzódjanak hátrébb, onnan figyeljék meg az események folyását. Ő kérte azt, hogy ezt az időt mint családdal tölthesse el, mindegyikőtökkel. Egész idő alatt itt volt ebben a teremben - ugye tudtatok erről - mindegyikőtökön egyénileg dolgozva, mindenkinek a személyre szabott vibrációkat küldve. Amíg hallgattátok, vagy olvastátok a szavainkat, drága barátaim, e nagyszerű mester megérintett mindegyikőtöket egy nagyon különleges módon. Most pedig köszönetet mond ezért a lehetőségért, hogy itt lehetett a Bíbor Körben ma este, egyedül, kíséret nélkül, csak veletek, hogy megoszthatta veletek ezeket a különleges perceket, hogy megoszthatta veletek ezt a fátyolmentes új információt.

Ez az információ, kedves barátaim, nagyon sok mindenben meg fogja változtatni a gondolkodásotokat arról, hogy hogyan is zajlanak a dolgok. Mi ezt "quad matematikának" hívjuk. Ez része annak, amit ti kvantum ugrásnak is hívtok. Összefügg a ti időszámításotok szerinti 2012-es évvel (amiről már említettük volt, hogy valószínűleg ez az esemény inkább előbb fog bekövetkezni). Ez az információ sok mindenben meg fogja változtatni a gondolkodásotokat arról, ahogyan a dolgokat szemlélitek. Világméretű párbeszéd indul el erről a kutatók között. Ma éjszaka ezt a hírt azért osztottuk meg veletek, mert ti vagytok az elsők, akik ezt a dolgot a saját lényetekbe integráljátok. Vagyis ezzel megtapasztaljátok, hogy kik is vagytok valójában ezekben az időkben.

A belegyezésetekkel, még egy darabig itt maradnánk veletek ma éjjel. Hallgatni fogjuk a zenéteket (a Robert Coxon karácsonyi koncertet) veletek. Élvezzük ennek a teremnek a melegét és élvezzük a szíveitek melegét. Mellétek fogunk ülni. A Bíbor Páholy mellétek fog ülni és élvezni fogja azokat a zenei energia mintákat, ami Robert Coxonon át lesz néktek közvetítve. Ezek a rezgések rajtatok keresztül el fogják érni a negyedik elemet. A vibrációk üdvözölni fogják a lényetekben a negyedik elemet és el fogják indítani azt az aktivációs folyamatot, amiről beszéltünk volt. Drága barátaim, annyi tanulni való áll még előttünk, de annyi tanulni való! De most arra a rövid időre, ami még ebből az estéből előttünk áll, tegyétek félre az összes aggódásotokat.

S a kérdéseket, amiket ma tettetek fel, nos ezeket nem ma este fogjuk megválaszolni, de el jön majd az az idő is, amikor már veletek együtt fogunk dolgozni azon, hogy nem csak a privát dolgaitokat rámoljuk be a kegyelem kemencéjébe! (sokan felnevetnek erre a hallgatók közül) Arra kérünk benneteket, hogy ne siettessétek ezt a folyamatot. arra kérünk benneteket, hogy tartsátok magatokat híven ahhoz, amiről beszéltünk már. A Kegyelem Kemencéjét csak saját célra, saját elhatározásotokból használjátok.

Drága barátaim, ide ülünk mellétek a mai éjszaka hátralévő részében, hogy harmonizáljunk a muzsikával és figyeljük, amint a negyedik elem egyre jobban elfogadásra lel a bensőtökben. Végtelenül szeretünk benneteket, barátaim. S mint azt jól tudjátok, soha, de különösen ma éjszaka, nem vagytok egyedül.

És ez így van.

  fordítás: Ziegler Attila  (zapverho@mailbox.hu)

<==