VISSZATÉRÉS SOROZAT:


10. SHOUD: „A felhasználó elfogadja a teljes felelősséget” – Tóbiás közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában

Elhangzott a Bíbor Körben,

2009. május 2.


www.crimsoncircle.com




És ez így van, én drága Shaumbrám, veszek egy mély lélegzetet és ízlelgetem ennek a pillanatnak a zamatát. Nem lesz már túl sok ehhez hasonlatos pillanat. Hallom, ahogy azt mondjátok, hogy lesz még egy Shoud, egy pár iskola és tanfolyam, valamint az utolsó összejövetelünk… ami ehhez hasonlatos… amikor júliusban összejövünk. És minden bizonnyal ezután is fogunk majd beszélgetni. Továbbra is összegyűlünk majd a házikómban. Együtt fogunk tanítani és nevetni az Új Földön. Új tapasztalatok felé veszem az irányt, akit Samnek hívnak; ti pedig a saját új tapasztalataitok felé veszitek az irányt, akit a Valódi Istennek neveznek.


De drága Shaumbra, mielőtt elkezdenénk a mai napot, előtte szeretném elismerni mindazokat a gyönyörűséges kreatív lelkeket, akik dalokat írtak erre a visszatérésre – ó, ti ezt versenynek nevezitek, de ez nem az. Ez egy visszatérés gyűjtemény. Megírtátok azokat a dalokat, ami a szívetekből szólt, ami a szenvedélyetekből áradt ki, és amivel kifejezésre juttattátok az érzéseiteket. És kivétel nélkül mindannyian, akik írtatok egy dalt, és voltatok egy kevesen, akik nem küldtétek azt be, de attól megírtátok őket – én tudom, hogy ti kik vagytok – ott álltam mellettetek, miközben énekeltétek, volt, hogy a zuhany alatt, és előfordult, hogy éppen vezetés közben. Szeretném kifejezni nektek a köszönetemet, a hálámat. És most már tudjátok, hogy milyen is valóban a szívetekből megnyilvánulni, egyszerűen csak megtenni, előhozni azt.


És lényegében némiképpen ez lesz a mai témánk is, mert eddig vonakodtatok előállni az összes Shaumbra nevében, különféle okok miatt visszafogtátok magatokat. De ti, akik megírtátok ezeket a dalokat, ezzel megteremtettetek egy energiát, nem csak saját magatoknak, hanem a Shaumbra egésze számára, amire rá lehet hangolódni azáltal, hogy egyszerűen csak megteszitek ezt, azáltal, hogy előálltok velük. És még az a drága is, aki beküldte a dalát – amit nem tudom miért, de az emberek visszautasítottak – az is ugyanolyan szenvedélyes és szeretetteljes volt, mint az összes többi. És tudom, hogy csak kutyaugatás hangokat adtál ki magadból, de tudom, hogy mindez honnan jött belőled. És megértem, hogy a többiek ezt nem fogadták el, de én elfogadtam. (nevetés) Mert én tudom, hogy valójában mit is tettél itt. A szívedből szóltál. Olyan módon fejezted ki magad, amiről tudod, hogyan tedd.


Tehát mindannyiótoknak szívemből köszönöm, és szeretnék nyilvánosságot kérni mindazoknak, akik beküldték a dalaikat - amit ti a top 3-nak neveztek, de én nem szeretek erre így tekinteni – szeretném, ha eljönnétek Breckenridge-be, és elénekelnétek azokat az összes Shaumbra előtt. És tulajdonképpen bárki… ó, Linda tudom, hogy most egy kissé aggódsz emiatt, de van még egy jó pár dolog, amit ma rád fogok dobálni, szóval még ne vágd ki a biztosítékot emiatt. (nevetés) (Linda megszólal: „Talán most kellene kibontani azt az üveg bort!”) Hát valóban, valószínűleg szükséged lesz rá még az ülésünk befejezte előtt, de… (nevetés). Szóval mindannyiótokat, akik dalokat írtatok, meghívnálak ezennel… szeretném, ha különleges élményt nyújtanátok nekünk júliusi összejövetelünk alkalmával, ahol ezt kifejezhetitek és megoszthatjátok az összes Shaumbrával. Tényleg imádom az alkotásaitokat. (Linda szól: -„Részemről rendben van.”) Ó, várjál csak, lesz itt még más is! (nagy nevetés)


Tehát drága Shaumbra, van egy pár vendégünk a mai napon. Rövidre akarom ezt fogni – ez a szándékom, de közel se biztos, hogy képes is leszek rá. (nevetés) Szeretném ezt összesűríteni – fogalmazzunk így – mert azon elmélkedtem, hogy olyan kevés ülésem maradt már veletek – hogy miről is beszéljek nektek? És lényegében házikóm csendjében és békességében elmélkedtem ezen. Miről is beszéljek? Itt van ez a mai Shoud, meg ezen kívül még egy havi Shoud, amikor is beszélhetek veletek azokról a dolgokról, amiket a legfontosabbnak tartok. Mivel is hagyhatlak itt titeket? Mik azok a dolgok, amik lényegesek számotokra és Sam számára is? Szóval össze akarom ezt sűríteni, hogy ne fáradjatok el! Arra kérlek titeket, hogy ma maradjatok velem! Tudom, hogy van egy hajlamotok arra, hogy időnként kikószáljatok, de ma maradjatok velem! Maradjatok jelen! Kiterjesztjük az energiánkat. Ez nem azt jelenti, hogy behatároltak maradunk, hanem csak azt, hogy jelen maradunk ebben a pillanatban.


Mai vendégeink


Azzal szeretném kezdeni, hogy behívom az összes vendégünket. Legelőször is azokat, akik itt vannak, Coal Creek-ben. Milyen fantasztikus energiát teremtettünk itt közösen ezen a helyen az elmúlt tíz évben, egy olyan energiát, ami továbbra is gyarapodni fog, nem csak a Shaumbrák számára, hanem mindazok számára, akik eljönnek ide Coal Creek Canyonba, Coloradóba. Milyen szépséges energiát helyeztetek ide mások számára, akik majd idejönnek és élvezik, érzik és megértik azokat a potenciálokat, amit ti hagytatok itt nekik.


Nagyon különleges vendégekként szeretném üdvözölni mindazokat, akik online üzemmódban hallgatnak most minket. Tudom, hogy előfordul, hogy úgy érzitek, hogy ténylegesen nem vagytok itt velünk, és talán egy lépéssel vagy egy lélegzettel odébb vagytok. De ma azt szeretném, ha az energiátok valóban bejönne. Ott vagyok veletek az otthonaitokban és az irodáitokban is. De ez alkalommal, vegyetek egy mély lélegzetet, legyetek interdimenzionálisak, és valóban gyertek be ide, és legyetek együtt ezzel a szeretetteljes Shaumbra csoporttal, és az összes ínycsiklandozó ételeikkel, és az összes jó energiáikkal. Valóban lélegezzétek most bele magatokat Coal Creek Canyonba, és legyetek velünk ma, mert ez ma egy különleges összejövetel.


És mindazok, akik a későbbiek során hallgatjátok ezt meg, vagy olvassátok ezeket a sorokat, lépjetek túl az időn és a téren, és ti is valóban itt lehettek! Rengeteg hely van itt, és ehhez nem kell fizikai tér. Engedd meg magadnak, hogy itt teremj ebben az energiában Coal Creek Canyonban, ahol a Shaumbra megszületett, ahonnan a Shaumbra kiküldésre került – kezdetben alig egy pár Shaumbrával – akik kiküldték az üzenetüket az egész világba azoknak, akikkel korábban együtt utaztak, azoknak, akikkel együtt voltak Atlantiszban, az ősi Egyiptomban, Izraelben, és Jeshua idejében, és azóta is sok-sok életen át. Kiküldték a hívást az összejövetelre vonatkozóan!


Eleinte csak rögzítették az üzenetet, majd szöveg formátumban feltették a weboldalra. Később élő hangformátumban került rögzítésre, és így került kiküldésre szerte az egész világon. És talán olyasmi volt ez, mint Gábriel harsonája, de már annak Új Energiás változata. Majd végezetül, audió, és a legtöbb esetben videó változatban került ki az egész világba.


Tehát most arra kérünk mindannyiótokat, hogy hozzátok el ide az energiátokat, ahol ez az egész megszületett, és ahol keresztül fog menni a saját evolúcióin. De hozzátok be az energiátokat is! Érezzétek azokat a Shaumbrákat, akik fizikailag itt ülnek ma. Érezzétek az én, Tóbiás energiámat, továbbá Aandrah-ét és Onét, akiket Normának és Garretnek hívtok, és Eesa Lindájáét is. Érezzetek ma mindannyiunkat! Legyetek itt velünk közvetlenül! Nem vagytok távol! Közvetlenül itt vagytok.


A mai napon szeretném behívni azoknak az energiáit is, akik – illetve elismerni azoknak az energiáit, akik már itt vannak – mert az elmúlt hétvégén volt egy csoport Aucklandban, Új Zélandon, akik egy kis időutazáson vettek részt, akik multidimenzionálisan kiterjedtek. Megengedték maguknak, hogy előremenjenek abban, amit ti időnek neveztek, ami valójában a tapasztalás általi előre menetel. Végeredményben az idő nem létezik, ez az egész a tapasztalásról szól, és ezzel a megértéssel átléphetitek az időt és a teret, és a tapasztaláson és annak összes létező potenciáljain keresztül kijuthattok, és egy másik időben találhatjátok magatokat – ahogy ezt ti nevezitek.


Tehát az a csoport megnyitotta magát, és ellátogattak ide, még mielőtt ez az aktuális összejövetel létrejött volna. Ugyanakkor meglátogattak egy potenciált, ami már nagyon is teljesen fel volt állítva. Mindössze egy pár dolog borította volna fel ezt a potenciált, de nem tették. Tehát a potenciál gyümölccsé érett, és itt most éppen önmagatokkal találkoztok. Sokan, akik részt vettetek azon az összejövetelen Aucklandon, akik ezt a későbbiekben hallgatjátok meg vagy olvassátok el, saját magatokkal találkoztok az időn és a téren keresztül. És itt vagytok. Szeretnénk most elismerni és értékelni a jelenléteteket. Nagyon is érezhetőek vagytok.


És a saját különleges vendégemként szeretném behívni ide Sam energiáját. Sam most éppen otthon ül – egy meglehetősen sivár napon, a szülei mással vannak elfoglalva – és most egyedül van a szobájában. Éppen most érzi az energiát. Mostanában igen csak szokatlan érzékeléseken ment keresztül, fura dolgokat érzett, és… nos, valószínűleg ismerős nektek ez a történet. Amikor megpróbált ezekről az érzésekről másoknak is beszámolni, hát azok meglehetősen furcsa tekintetet vetettek rá. Szülei mindenképpen azon fáradoznak, hogy megóvják őt ettől. Az iskolai barátai pedig kinevetik. Más ismerős felnőttek pedig, egy sajnálkozó… szóval egy szánakozó pillantást vetnek a szegény gyermekre. Tehát ebben a pillanatban éppen az ágyában fekszik, és érzi ezeket az energiákat. És minket érez most. Az otthon és a kapcsolat érzését érzékeli, tovább érzi az én Tóbiás energiámat is, az ő Énjét, egy bizonyos értelemben, ami egy másik értelemben nem ő maga. Szóval most összekapcsolódik velünk. Kiküldi ide az energiáit.


És ti is tudjátok, hogy milyen ez. Éreztek egy kapcsolatot, de nem vagytok benne biztosak, hogy miért. Érzitek, hogy az ajtó nyitva áll, de nem vagytok benne biztosak, hogy be kellene-e rajta mennetek, és Sam pontosan ezen a ponton van ma. Tehát kedvesem, üdvözöllek téged a családunkban, a Shaumbra családjában, a tanítók családjában, az Új Energia úttörőinek a családjában, hiszen te is egy vagy közülük. Gyere és látogass meg minket, és próbálj meg éber maradni. Próbálj meg nem elaludni!


Ezenkívül szeretném ma behívni ide egy nagyon különleges csoport energiáit. Sokatoknak voltak tapasztalásaitok, élményeitek ezzel a csoporttal az álmaitok során, merengéseitek és tűnődéseitek során: érzitek ezt a kapcsolatot. Szeretném ma csoportunkba behívni Camelot energiáit – Artúr Királyt, Guinevere-t, Lancelot-ot, és az összes többi szereplőt. Ez egy archetipikus energia, ami alatt azt értem, hogy ez egy példa. Ez egy módja annak, ami segíti a felfedezésünket. Mindannyiunkban ott lakozik Artúr Király egy darabkája, annak ellenére, hogy létezett egy valóságos Artúr Király – aki köré mára már mítosz és legenda szövődött – ugyanakkor létezett ez az entitás, itt a Földön és a más birodalmakban egyaránt. Ez egy igen fontos és jelentős történet az emberiség számára. Egy nagy horderejű történet, ami kapcsolódik ahhoz, amiről ma beszélni fogunk. Tehát akkor most üdvözöljük azokat az energiákat, amik szintén a részetek – Artúr, Guinevere, Lancelot, Morgain, és az összes többit. Legyen üdvözölve akkor most körünkben Camelot!


Vegyünk most egy mély lélegzetet összes itt lévő vendégünk tiszteletére! Engedjük meg, hogy a szokottnál is közelebb jöjjenek!



Emlékeztetők



Drága Shaumbra, tíz éve gyűlünk már össze egymással a maihoz hasonló módon, összehozva mindezeket az energiákat, és az első sorozatunknak a leckék nevet adtuk. Majd ezt eldobtuk, és megszületett a Shoud. Többé már nem volt szükségetek leckékre. A Shoud mindannyiunk összes energiájának gyűjteménye. Ez egy csoport dinamika, ugyanakkor egyben egy szerfelett egyéni dinamika is.


Tudom, hogy hallhatjátok magatokat ezekben a Shoudokban – ha nem is akkor, amikor ezeket először átadjuk, akkor később, amikor meghallgatjátok azokat. Hallhatod a saját hangodat, és érezheted és felismerheted a saját tapasztalataidat ezekben a Shoudokban, mivel te is a részét képezted és elősegítetted azok megalkotását. Ez létrehoz egy információ könyvtárat, ami nem csak titeket fog szolgálni, hanem sok más embert is, akár ebben a földi létezésben olvassák el, akár pedig az Új Földön.


Mindenesetre az információnak egy széleskörű repertoárját hoztuk létre. A Shoud az utazásotok története. Hasonlatos ez ahhoz, hogy közösen írtunk egy könyvet, vagy létrehoztunk egy színdarabot az évek alatt, keresztül menve az élet összes kihívásain, nehézségein, továbbá örömein, ünneplésén és megújulásain.


Amit ezekben a Shoudokban hallottatok, és amit közösen megtapasztaltunk az nem új. Nem újdonság. Tudjátok, mi nem foglalkozunk az újjal. A Bíbor Tanács nem foglalkozik olyan emberekkel, akiknek új információkra van szükségük. Ez az oka annak, hogy szerte a világon olyan sokféle csatornázó vagy inspirációt adó van. Néha megkérdezitek tőlünk: -„Miért van az, hogy Tóbiás vagy Saint-Germain üzenete különbözik egy másik entitásétól, egy másik csatornázóétól, vagy angyalétól?” Azért, mert mindegyikük egy speciális csoporttal foglalkozik egy speciális fókusszal, valamint egy speciális energiával. A mi szándékunk soha nem az volt, hogy azokkal foglalkozzunk, akik éppen csak most ismerkednek a spirituális fejlődéssel – egyáltalán nem.


A Bíbor Tanácsként az a szerepünk, az a feladatunk, hogy eljöjjünk ide, és emlékeztessünk titeket arra, amit már tudtok, és ezt egy Új Energiás környezetbe helyezve tárjuk elétek. A mi feladatunk az volt, hogy eljöjjünk ide akkor, amikor nagyon-nagyon beragadtok a Föld és a tömegtudat energiáiba, és a Rózsa Gyümölcsei legyünk számotokra, és emlékeztessünk titeket arra, amit már tudtok.


Mert roppant könnyű ám beleveszni ennek a 3D-s létezésnek a sűrűségébe. Ezt egyre inkább érzem magam is, minden egyes pillanatban, ahogy integrálódom Sammel. Azt gondoltam, hogy én magam érinthetetlen, sebezhetetlen leszek e tekintetben. (nagy nevetés) Azt hittem, hogy mindazzal, amit tudtam, és az összes megélt létidőm következtében tudom, hogyan kerülhetem ezt el. Lényegében még büszke is voltam magamra emiatt, de most a kellős közepén találom magam. Ahogy ezt egy csoportnak nemrégiben megemlítettem, olyan, mintha valami angyali Alzheimer-kórom lenne. (nevetés) És most már egy minden korábbinál sokkal mélyebb szinten megértem, hogy milyen is beleveszni ezekbe az energiákba. Azt hittem, hogy átverhetem a rendszert azáltal, hogy megkerülöm a természetes születési folyamatot – és nem jövök keresztül ezen az alagúton, amiről Saint-Germain beszél a születési folyamatával kapcsolatosan. Azt hittem, okosan megteremtem a testburkomat, és valamiképpen távol tartom magam tőle egészen a megfelelő időpontig, és akkor majd, nos, egyszerűen csak bele fuzionálom az energiámat, és onnantól kezdve egy nagy kerek mosollyal sétálgatok az arcomon! (nevetés) Még mindig itt ez a nagy kerek mosoly az arcomon, de néha rám tör egy szerfelett tanácstalan, töprengő pillantás, és kezdek egy egészen új elismerést érezni ez iránt a dolog iránt, amit Földi életnek hívnak.

Van ebben egy bizonyos öröm. Hatalmas, óriási tapasztalást kínál ennek a sűrűségnek az érzése, és az ebben való létezés, ennek a kellős közepén való létezés. Azt mondom nektek – hogy akárhová is mész a teremtés egészében – ehhez a Földhöz fogható érzésre és tapasztalásra sehol máshol sem bukkansz. Mert ez a fajta energetikai gravitáció nem csak a testedet vonzza oda a Földhöz, hogy le ne ess róla, hanem létezik itt egy spirituális gravitáció is. És ez még hozzáadódik a tömegtudat rétegeihez. Tehát elképesztően egyszerű eljönni ide, és elfelejteni mindent.


Bíbor Tanácsként az a munkánk, hogy emlékeztessünk benneteket arra, amit már tudtok. Nem pedig az, hogy elkezdjétek a spirituális fejlődési folyamatotokat. Ezt már jó hosszú idővel ezelőtt elkezdtétek, sokkal de sokkal régebben, mint a legtöbb ember a Földön. Egész történelemmel rendelkeztek a spirituális közösségekben töltött létezésetek kapcsán már nagyon hosszú ideje. Már a Földre való eljöveteleteket megelőzően volt valami a lelketekkel, az angyali szellemetekkel, mivel másoktól eltérően titeket sokkal inkább érdekelt a spirituális tudatosság, és ezt magatokkal hoztátok a Földre is, és azóta is ezt tanulmányozzátok, hajszoljátok, és élitek.


A Shaumbráknak egy magasabb százaléka érintett a modern vallások megalapításában az elmúlt kétezer év tekintetében. De minden más spirituális és vallási csoportoknál sokkal inkább jellemző volt rátok – aminek én tudatában vagyok – hogy ott voltatok és megtettétek. Na most ez nem feltétlenül vonzó a számotokra. Tehát ti vagytok a tanítók és az úttörők, és csak azért vagyunk itt, hogy emlékeztessünk titeket. Nem tanítjuk azokat, akik csak most érkeznek ide. Ezt mások teszik meg. Mi mindössze egy emlékeztető vagyunk. Mi vagyunk az a Rózsa Gyümölcse, amiről már régóta beszélünk nektek.


Amikor Adamus bejön, tényleg minden meg fog változni. Nem csupán a személyiség, hanem a cél is. Lesz egy emlékeztető arra vonatkozóan, hogy ki vagy te, mert ez mindig szerfelett fontos: ez mindig fontos lesz, egészen addig, amíg a sűrűségben vagytok.


Teszek itt most egy pár megfigyelést, vagy inkább előrejelzést: Amikor én, Tóbiás, eltávozom, akkor érezni fogtok egy váltást a Shaumbrában, és lesznek majd olyanok, akik szintén eltávoznak. És ez minden bizonnyal egy jó dolog, nem azért, mintha nem lennétek üdvözölve, hanem azért, mert néhányatoknak szükségetek lesz majd némi időt távol tölteni ettől. Lesztek közöttetek olyanok, akik majd egy ürességet fogtok érezni – nem miattam, hanem csak egy ürességet – mert a Shaumbrának megváltozik a tudatossága. Azt fogjátok mondani, hogy a Bíbor Körrel és a Shaumbrával töltött időtök lejár, és ez valószínűleg így is van jól. Szükségetek lesz némi időre távol lenni ettől. És esetleg nagy potenciálotok van arra, hogy később majd visszatérjetek, de már másként – többé már nem tanítványként, ami egyébként soha nem is voltál. Többé már nem másoknál keresed és várod a meglátásokat és az információt, mert elkezded majd megérteni, hogy te azt már tudod. Igen, alkalmanként vagy gyakorta összejöttök majd emlékezni, de már egészen másféleképpen járulsz ehhez hozzá a tudatoddal, egy teljesen más módon.


Saint-Germain elvisz egy kis vagy nagy csoportot az Új Energiába. Vagy talán máshogy kellene ezt megfogalmaznom: segít majd megérteni nekik, hogyan kell ezt lényegében behozni. Tehát ez többé már nem pusztán egy mentális elképzelés lesz. Többé már nem valami ezoterikus dolog lesz, ami rajtad kívül található. Együtt fog dolgozni egy csoporttal annak behozatala érdekében, hogy az használatba kerüljön a mindennapi életben, hogy annak egyszerűsége és misztériuma megértést nyerjen, hogy megértésre kerüljön, hogy lényegében hogyan is lehet azzal dolgozni.


Ez kihívásokat fog állítani. Nagyon nagy kihívásokat fog állítani, mert az Új Energia egyáltalán nem hasonlít semmiben sem a vibrációs energiához. Tehát hajlamosak lesztek arra, hogy inkább mégiscsak egy jobb ember vagy egy nagyobb hatalommal, erővel rendelkező ember váljon belőled, vagy nevezzétek ezt a tetszésetek szerint, de ez túl fog ezen lépni, meg fogja ezt haladni. Néhányan ezt már most érzitek. Nem vagytok benne biztosak, hogy készen álltok-e erre, vagy hogy a részévé akartok-e ennek válni, vagy inkább úgy döntötök, hogy most egy darabig inkább egyedül lesztek, vagy talán elindítjátok a saját csoportotokat. Mindezek a dolgok nagyon is helyénvalóak.


Azt akarom most mondani, hogy ebben az elkövetkezendő pár hónapban, vagy talán tovább is, engedjétek meg magatoknak, hogy beleérezzetek ezekbe az energiákba – hogy miért is érzed azt, hogy valami változik, hogy valami más lett benned. Ne legyél mentális ebben! Engedd meg magadnak, hogy beleérezz ebbe, és amennyiben azt a hívást érzed, hogy most egyedül akarsz inkább tovább menni, akkor szívleld meg azt a hívást. Kövesd azt! Ha azt a hívást érzed, hogy a részét képezd ennek a Shaumbra evolúciónak Adamus-szal, akkor az a hívást kövesd! Vegyél részt benne!


Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet!


(szünet)



Ki a felelős?


Menjünk most akkor bele abba, ami mostanában zajlott az életetekben, különösen a múlt havi Shoud óta. És ez az energia folytatódni fog, nem a távozásom eseménye következtében, hanem azért, mert mi mindannyian Shaumbrák vagyunk, és mi mind megteremtünk egy tudatosságot. Ez az energia valószínűleg a nyár végéig folytatódni fog.


Szinte minden, ami csak jelenleg zajlik az életetekben – az életetek megpróbáltatást okozó pontjai, amit néhányan talán külső kihívásoknak neveznétek – tehát szinte minden, ami most történik, és ami folytatódni is fog a nyár végéig, olyan energiák, amik eljönnek hozzátok, belenéznek az arcotokba, vagy esetenként elgáncsolnak titeket, ahogy éppen el akarsz előlük menekülni, szóval ezek valójában azt kérdezik tőled: Tényleg te vagy az életed teremtője? Tényleg te vagy a főnök? Valóban te vagy a tulajdonos? Tényleg te vagy az igazgató?


Folyton erről beszélünk veletek, amióta csak együtt elkezdtük ezt az egészet – a Teremtői Sorozatban, sőt már korábban is. Ismeritek az elméletet. Ismeritek az összes szót, de ez most valóságot is ölt. Aspektusaid energiái azt kérdezik tőled: - „Tényleg te vagy itt az igazgató, vagy csak úgy csinálsz, mintha te lennél? Megpróbálsz visszazuhanni az árnyékba?”

Sokan keresztül mentetek egy pár fizikai problémán mostanság, és azon töprengtek, hogy vajon mi folyik itt. És egy kissé pánikba estetek, majd érzelmileg és mentálisan is megbillentetek. Ez nem mindig mutatkozik jó kombinációnak – amikor az érzelmit vegyíted a mentálissal. Ez egy nagyon ütős koktél, mert tudjátok, az érzelmek önmagadnak egy egészen másik helyéről erednek, ahol is őrjöngeni kezdesz, és amikor ezt összekombinálod a mentálissal, akkor többé már sehol sem leled meg az egyszerű választ. Azt sem vagy képes ilyenkor meglátni, ami ott van az orrod előtt. Képtelen vagy azt meglátni… pedig az égvilágon semmi sem bonyolult, és ezt tudod. Tudod, hogy semmi sem bonyolult. Sőt, lényegében egészen egyszerű.


Te pedig azon tűnődsz, hogy mi lehet a baj a torkoddal és a hangoddal. Nos, tudod – nem kell ezt nekünk elmondanunk, de mindenképpen megtesszük amúgy is – arra lettél felkérve, hogy a fejezd ki, mondd ki az igazságodat. Miért kezdtek el a kezeid az izületi gyulladás jeleit mutatni? Ez nem ízületi gyulladás. Persze, az orvos ezt mondta neked, mert te el akarod hinni, hogy erről van itt szó. Az orvosnak persze meg vannak erről a maga sajátos gondolatai: -„Na megint jött egy másik beteg” És még csak meg sem érti, hogy neked tényleg fáj a kezed, majd felír neked egy receptet, mert ezen a kedves úton szabadul meg tőled egy időre.


Előfordulhat, hogy a lábaid fájnak, vagy valami a testeden belül zajlik. Mindezek a dolgok, amiken most keresztül mentek, mindezek rendben vannak – tudom, hogy ezer meg ezer kifogást hoztok elő, és folyamatosan engem kérdezgettek, én meg mindig megválaszolom ezt, de olybá tűnik, hogy lehalkítjátok a hangerőt. Ezek a testedben zajló problémák mind azt kérdezik tőled: -Ki itt a felelős? Ki a teremtő? Ki vezérli a testet? Ki hoz itt döntéseket a fizikai tested számára?


Ti pedig előhozakodtok mindenféle kifogással a fizikai csapásokról szóló könyvekből, sőt még arra is hajlamosak vagytok, hogy azt mondjátok: -„Azon tűnődöm, hogy a szellem mit is próbál ezzel a tudtomra adni?” Semmit. Ezt most ki fogom hajítani. Ez egyenértékű azzal az állításommal, hogy „ez nem számít”, és a másik állításom pedig az, hogy „A Szellemet ez nem érdekli. Fütyül rá.”(nevetés) Tényleg nem érdekli. A Szellem mindössze szeret téged. Ez minden. Abszolút fütyül rá, hogy te milyen tapasztalást adsz magadnak, és hogy a tested min megy keresztül. Ez nem azt jelenti, hogy a szellem érzéketlen vagy közömbös. A Szellem csupán szeret téged, együttérzéssel bír feléd, olyannyira, hogy a Szellem megengedi neked, hogy keresztül menj bármin, amin csak keresztül akarsz menni, amit csak választasz.


Néhányatoknak problémáitok vannak a testetekkel, és másoknak közületek pedig az élet egyéb területeivel akadtak problémáitok. Keresztül megyünk az összes szabvány területen: párkapcsolatok, pénz, nem vagy biztos benne, hogy miért is élj, nem vagy biztos benne, mit is tegyél – mindannyian tudjátok mik is ezek a témák, és ezek most mind eljönnek hozzád, emberek jönnek el hozzád, akik rád néznek, és azt kérdezik: -Nos, mihez akarsz kezdeni? Mit akarsz tenni?

Szeretném, ha ezeket elkezdenétek szemügyre venni a nyár végéig. A legtöbb probléma, téma – legszívesebben azt mondanám, hogy mindegyik, de tudom, hogy akad egy- két kivétel – amik most felbukkannak a testedben, az elmédben, a rajtad kívül lévő témák, problémák tükrében: ezek mind arról szólnak, hogy készen állsz-e arra, hogy teremtő légy, hogy menedzser légy, hogy tulajdonos légy, és felvállald a felelősséget! És most pontosan ez történik. Igen, némiképpen felerősödve, mert a világ jelenleg egy kissé őrült. A világ is keresztül megy a maga dolgain. Az emberek óriási változáson mennek keresztül, és ez felerősíti a te saját dolgaidat is.


De tudjátok, egy bizonyos értelemben az óra ketyeg, és ti ezt tudjátok. Valami benned tudja ezt. Tik-tak. Tik-tak. És tudod, a nyár végére… nem akarok itt pontos dátumokba bocsátkozni, de nyár végére, úgy kora szeptemberben, amivel tisztában vagy, kapni fogsz egy hívást – na nem feltétlenül egy telefonhívást. (nevetés) De kapni fogsz egy hívást, és ez a hívás a Bíbor Tanácstól és Adamustól, és még másoktól, akik éppen most sorakoznak fel - fog érkezni. És ott lesz az az energia, amit korábban Metatronként ismertetek, akit most Yohamnak nevezünk – és itt most nem a zenei csoportot értem ezalatt, hanem az entitást – azt a részedet, aki a Szellemmel való kapcsolatod. Amikor megkapod ezt a hívást, azt kérdezi majd tőled: - És most mi lesz? Most mi lesz? Mit választasz? Készen állsz arra, hogy megengedd magadnak, hogy teremtő légy, vagy továbbra is csak szép szavakként kívánod ezt használni, amivel békítgeted magad, amikor bajba kerülsz?


Készen állsz-e teljesen bátor lenni? Abszolút bátor, mert Adamus egy másmilyen energiába visz titeket, és ez bizony nem a gyáva szívűeknek és a szellemben gyengéknek való! Ez nem azoknak való, akik áldozatok, akik imádnak panaszkodni. Ó, ez tényleg a keményeknek és a szívósoknak, edzetteknek való! Nem pedig azoknak, akik az enyhét, a könnyűt és a tündérmeséket szeretik! Hanem az olyan karakán angyaloknak, amilyenek ti vagytok! Nem pedig azoknak, akiknek cukorkára és babusgatásra van szükségük minden egyes nap, mert az bizony egy másik csoport!


Ahová Adamus visz benneteket, az csak a valódi, igaz teremtőknek való! És bizony közel sem lesz olyan toleráns és szeretetteljes, mint amilyen én voltam. (nevetés) Tudom, hogy később ő is meg fogja majd ezt hallgatni… de ő nem lesz ilyen lágy, megértő, finom és kényelmet sugárzó, mint én. (még több nevetés, Tóbiás kuncog) Szóval meg fogjátok kapni a hívást: -„Készen állsz a továbblépésre?”


Tehát a most és az addig bekövetkező tapasztalások mind ehhez vezetnek el téged, és ez tényleg egyszerű. Ez annyira egyszerű, és az én kérdésem vagy inkább kijelentésem számotokra az utolsó előtti Shaumbra Shoud alkalmával a következő: -Tényleg teremtő akarsz lenni? Mielőtt ezt megválaszolnád, mielőtt ezt megtennéd… hm, ez jól hangzik, nem igaz? De előtte még felhívnám a figyelmeteket az apró betűs részre – az apró betűs részre, amiről Cauldre beszélt korábban. Tehát felhívom a figyelmeteket az apró betűs részekre. Nem vádolhatsz senki mást! Ez nem fog működni. Sőt mi több, ez csak ellened fog dolgozni! Azzal, hogy másra mutogatsz, csak összezavarod saját magad. Összetöredezed a saját energiáidat, ami szilánkokra hasad, és eltávozik valahová máshová.


Amikor teremtőként teljes felelősséget vállalsz, akkor azt is megtanulod elfogadni, amit kudarcoknak nevezel. Ezek valójában nem kudarcok, hanem tapasztalások. Minden egyes tapasztalás egy gyönyörűséges dolog, de lesznek bizonyos dolgok, amiket majd megpróbáltok megtenni, és bele fogtok bukni, miközben éppen azt teszitek. Vannak bizonyos dolgok, amiket megpróbáltok majd megtenni, és amit időnként a külvilág majd kudarcként fog felfogni. És a külvilág akár ki is nevethet majd téged. Nos, egyébként is azt teszi már most is, de egy kicsit erősebben fogja ezt tenni, és egy kicsit többször, és egy kicsit tovább fog tartani.


Nehéz ez, amikor valami teljesen újjal dolgozol, mint amilyen ez az új tudatosság ebben az Új Energiában. És a Földön jelenleg működésben lévő mérési rendszerek, legyen szó akár a fizikai jellemzőkről, akár a fizikáról, akár a tudatról, akár a sikerről – nos, ezek a mérési rendszerek nem alkalmazhatóak az Új Energiában, ahová Saint-Germain visz majd el titeket. Tehát időnként kudarcként fogod ezt felfogni, és ez olyan lesz, amit szomorúnak vagy lehangolónak szoktál nevezni.


És egy páran ezt már most is megtapasztaljátok. Tudjátok, milyen ez. Olyan nagyon be tudjátok ezzel frusztrálni magatokat, mert úgy tűnik, hogy ez nem működik, de én vitába szállnék most veletek. Könyörgöm, állj át egy másik nézőpontra, egy másik tudati perspektívára, és nézd csak meg, mi folyik itt valójában, mert ez nem kudarc. Hanem az, hogy elkezdtél az Új Energiával dolgozni. És tudod – és most egy jó páratokhoz szólok – olyan nagyon befrusztráltad magad, és készen állsz arra, hogy felemeld a karod és megadd magad, de mégsem teszed – hacsak az a kudarc fel nem emeli a karod, hogy elfogadd a felelősségedet, a tulajdonosi és a teremtői mivoltodat!


Arra leszel felkérve, hogy légy a saját életed abszolút vezetője, és ha azt teszed, közben nem mondhatod azt, hogy ez a te sorsod – ahogy ezt a múlt hónapban megbeszéltük. Nem vádolhatod érte azt a tényt, hogy rossz a karmád, hogy rossz családba születtél, ahogy semmi mást se. Mostanság hajlandóságotok van arra, hogy a világot vádoljátok emiatt – hogy mindezek a dolgok miatt a világot okoljátok – miközben egyáltalán nem érted a világot, azt gondolva természetesen, hogy ez egy zűrzavar, ugyanakkor azt gondolva, hogy ez mekkora befolyással van rád. És egy valódi teremtő tényleg nem tehet ilyet. Egy igaz teremtő abszolút felelősséget vállal az életéért.



Tudatos teremtői létezés


Egy tudatos teremtő egyáltalán nem vállal felelősséget senki más életéért, és ez is egy olyan pont, ahol össze szoktatok zavarodni. Megpróbáltok mások társteremtői lenni, pedig ez valójában lehetetlen. A társteremtés – a valódi és igaz társteremtés – csak és kizárólag két olyan létező között jöhet lére, akik abszolút tudatos teremtők. Tudatos teremtők. Más szavakkal, nem csak gondolkoznak róla, hanem tudják ezt és e szerint is cselekednek.


Tehát ilyenkor, amikor megpróbálsz valakivel társteremteni, vagy ahogy ezt egyesek nevezik, amikor megpróbálsz beavatkozni az életükbe (nevetés), olyankor az történik, hogy az energiád megint elvonásra kerül és széttöredezik. (Tóbiás kuncog) Hát nem egy szép szó ez arra, hogy „eredj és törődj a magad magával”? Na most, ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel az életük, vagy nem szereted őket. Ez nem azt jelenti, hogy nincs együttérzésed, hanem azt jelenti, hogy nem próbálod helyettük futtatni az életüket.


Azok közületek, akiknek vannak gyerekeitek, nektek tényleg tudnotok kellene, hogy miről is beszélek itt. Azok közületek, akik párkapcsolatban éltek, és hogy is fogalmazzak, megpróbáljátok finoman irányítani, vezetni, igazgatni a partnereteket, arra kérnélek titeket, hogy vessetek egy pillantást az otthonotokra, saját magatokra. Először is, végeredményben nem tudtok senkit sem vezetni, igazgatni illetve senkivel sem tudtok társteremteni, hacsak ők maguk is nem tudatos teremtők. Beszéltek a Szellemmel való társteremtésről. A Szellem egy tudatos teremtő. A Szellem a bensőtökben lakozik. Most akkor eljött az ideje, hogy előlépj, és légy te magad az a tudatos teremtő!


A mai Shoud lényege az, hogy itt az ideje, hogy túllépj az elméleten, a szép szavakon, és légy életed abszolút vezetője!


Erre most meg azt mondod: -„De Tóbiás, már próbáltam, és nem működött.” Azért nem, mert még mindig hagyod, hogy mások befolyásoljanak, és még mindig hagyod, hogy egy pár régi hitrendszer befolyásoljon. Erre azt mondod: „De tudod, olyan nehéz ezt megtenni!” Ezzel hajlamos vagyok egyetérteni. Ez most kihívásokat intéz hozzád, mert nagyon sok a külső változó, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudod ezt megtenni. Ez lényegében az egyszerűsítést jelenti. Egyszerűsíts! Mindig egyszerűsíts!


Tudom, hogy néhányan az általatok kreatív képességeiteknek tartott dolog miatt frusztráljátok magatokat, mégpedig olyannyira, hogy fogtátok, és kihajítottátok, eldobtátok azt. Azt mondtad: -„Ez nem működik. Megpróbáltam.” Azt szoktátok mondani – ismételten, mi szoktunk beszélgetni egymással – „Tóbiás, elolvastam az összes Shoudot. Akkor most mi a baj az életemmel?” Igen, elolvastad mindet, de vajon elfogadtad-e azokat saját szavaidként? Nem az enyémként. Elfogadtad, hogy te vagy a teremtő, és nem csak a leendő teremtő?


Elfogadtad-e, hogy lényegében te vagy életed minden részének a vezetője – a testedé, az elmédé és a szellemedé? Vagy még mindig a karmát vádolod ezért, az elmúlt életeidet…ó, édes istenem, az aspektusaidat – mindezért az aspektusaidat vádolod? Amikor ezt teszed, akkor nem vezérelsz, nem vezetsz te semmit. Olyankor hagyod, hogy mindenki más vezessen téged, vezesse azt helyetted. Hagyod, hogy mindenki más irányítsa, futtassa az életedet. De amit ők most jelenleg tesznek, miközben az óra ketyeg – a családod és a barátaid, a munkatársaid, a tested, az elméd, a szellemed, az aspektusaid – minden egyes részed, aki most benne van az életedben, visszatér hozzád és azt kérdezi tőled: -„Te vagy a vezető? Te vagy a teremtő? Te vagy a tulajdonos? Te vagy az, aki meghozod a döntéseket és a választásokat?” És te ebben nem vagy biztos. Tényleg nem vagy biztos.


Azért nem vagy ebben biztos, mert nem tudod, hogy milyen is az, vagy hogy hogyan kellene azt tenned – azt gondolod. De lényegében igenis tudod. Azért vagy bizonytalan, mert nem tudod, hogy képes vagy-e túllépni, meghaladni a tömegtudatot, sőt az elmúlt életekbeli önmagadat, a régi módozataidat. Ezért aztán visszatérsz a megszokott kerékvágásba, amikor is másokat vádolsz, és rejtőzködsz, elbújsz. A rejtőzködés többé nem működik! Ezt is megpróbáltad. Próbáltál menedéket keresni a világ elől – ami sok módon egy csodálatos dolog, mert szükséged volt az önmagaddal töltött időre, arra, hogy egyedül légy. De most már ez meg volt, voltál egyedül. Isten tudja, hogy meg volt az egyedül, magaddal töltött időd, és most már érzed, ahogy az óra ketyeg. Érzed ezt a nagy horderejű változást, és ennek potenciáljait, amik várakoznak, és azt kérdezik tőled: -„Készen állsz arra, hogy most már előre lépj? Készen állsz arra, hogy teremtő légy – és többé már ne csak gondolkozz róla, hanem végre már meg is tedd, és aszerint cselekedj? Hogy felvállald a felelősséget és a vezetést mindenért az életedben – mindenért?”


A tested. Fejezd be, hogy úgy teszel, mintha ez valami egészségügyi komplexum lenne, ami nagyobb nálad, ami meghalad téged. Hagyd abba ezeket a fizikai misztifikációkat magaddal, amikor is úgy teszel, mintha nem tudnád, hogy a tested hogyan működik, és azt gondolod róla, mintha az csak egy berendezés lenne, ami csak úgy, magától működik. Ez annak megtagadása, hogy te vagy a teremtő és te vagy a tulajdonosa. Kérdezd csak meg Garret-et erről! Ő keresztül ment ezen a tapasztaláson, nem csak a fizikai testében, hanem élete minden egyes részén. Élete minden egyes része végül eljut arra a pontra, hogy miről is szól valójában a valódi teremtői energia. És boldogan… tulajdonképpen nem boldogan osztja meg a történetét, de én most arra kérem, hogy boldogan ossza meg a történetét, hogy lépjen elő, és fejezze ezt ki. Ez az életed vezetéséről szól.



A sziklába ágyazott kard


Artúr király története, ez a metafora tényleg leegyszerűsíthető, mert ez a történet részben igaz, részben pedig kitalált. De azt tudjátok, hogy volt ez a hatalmas szikla, vagy ahogy ezt egy kevesen nevezik egy sírkő, amibe bele volt ágyazódva egy kard. És az válhatott királlyá, aki képes volt ezt a kardot onnan kihúzni. És bizony sok férfi szerencsét próbált vele. És mindannyian az elméjüket, az izomerejüket használták erre, és a kard bizony még csak meg sem moccant.


És ekkor jött Artúr, aki akkoriban nem volt kifejezetten egy erős suhanc, sem okosságáról, sem más tulajdonságról nem volt híres. Artúr odament a kardhoz, vett egy mély lélegzetet, emlékezett a saját Én Vagyok Jelenlétére – nem valaki más Én Vagyok Jelenlétére, nem Saint-Germainére, nem a Szellemére, hanem a sajátjára – szóval vett egy mély lélegzetet, és könnyedén kihúzta a kardot a sziklából, mintha csak a szikla vajból készült volna.


Ez a metafora egyszerű. Azt jelenti, hogy felvállalta önmagáért a felelősséget, a tulajdonjogot. És ahogy ezt megtette, ahogy felvállalta az önmaga feletti tulajdonjogot, ahogy elfogadta az igazság kardját, ami egyben annak is a szimbóluma, amikor valaki teljes felelősséget vállal magáért tulajdonosként – a testéért, a szelleméért, és felelősséget vállal azért a valóságért, amit megteremtett magának – akkor király válik belőle. A metafora azt jelenti, hogy saját kastélyának királyává vált. Visszavette a saját maga feletti tulajdonjogát – hát ez az, ami van. És ahogy visszavette maga felett a tulajdonjogot, azt vette észre, hogy mások is királynak kezdik őt szólítani. Mások eljöttek hozzá vezettetésért, és megkérték, hogy legyen a vezetőjük.


A te esetedben, amikor kihúzod azt a kardot a sziklából, más szavakkal, amikor elfogadod és felvállalod a saját teremtői felelősségedet, azon kapod majd magad, hogy mások is eljönnek majd hozzád. Egy páran azt mondtátok: -„De Tóbiás, azt mondtad, hogy itt fognak kopogtatni az ajtómon. Hogy eljönnek majd.” Nos, ez abszolút így is van. Látom, ahogy az energiáik türelmesen várakoznak. De mikor akarod már kinyitni azt az ajtót? Mikor vállalod már fel a felelősséget önmagadért? És amíg ezt meg nem teszed, addig nem fogod őket látni vagy érezni, annak ellenére, hogy ott vannak. Ők azt akarják – és ezalatt most az emberiséget értem – az új tanítókat akarják, a tanítás új módjait és a vezetés új módjait szeretnék. Azt akarják, amit fel tudsz számukra kínálni, de ehhez előbb ki kell húznod azt a kardot a sziklából. Előbb el kell fogadnod a saját Én Vagyokságodat.


Artúr király történetében Artúr elindult, hogy egyesítse az országot. Milyen csodálatosan szép metaforája ez önmagad egyesítésének. Az összes aspektus, aki arra vár, hogy bejöhessen, mind arra várnak, hogy kihúzd azt a kardot a sziklából, mind arra várnak, hogy elfogadd és felvállald a vezetést, az Én Vagyokságod trónját.


De kérlek, többé már ne csak szavakként! Elmondtad ezeket a szavakat magadnak, de tudod is mi ez? Te magad se hitted el azokat a szavakat. Mantraként ismételgetted őket: „Vagyok, Aki Vagyok.” De mit jelent ez számodra? Azt tudom, hogy mit jelent ez nekem és Saint-Germainnek. De mit jelent ez valójában számodra? Ne csak egy szép mantra legyen! Nem csak egy pár szépen hangzó szó legyen, amit csak arra használsz, hogy még jobban álcázd magad! „Én Vagyok.” Mit jelent ez számodra?


Artúr egyesítette az országot, mihelyst egyesítette önmagát, ahogy te is egyesítheted önmagad, egybe hozhatod minden egyes részedet. Minden egyes részed azt akarja, hogy hazatérj, hogy te légy a vezető. Ne legyen több kifogás az életed kapcsán. Ne legyen több „ha” vagy „de”. Ne legyen több, „igen, de”. Ne legyen több „holnap”, ne legyen több „mikor” vagy „ha” – hanem itt és most – és ez nehéz. Valószínűleg ez az egyik legnehezebb kihívás vagy házi feladat, amit valaha is feladtam nektek az egész együtt töltött időnk során.


Ó, hát persze ezeket a szavakat már máskor is elmondtuk, de itt most közvetlenül elétek tesszük – az életed minden területével kapcsolatosan. Nem vádolhatod a házastársadat, a rossz párkapcsolataidat, azt a tényt, hogy téged szexuálisan zaklattak. Ezt többé nem teheted, legalábbis abban az esetben, ha velünk akarsz tartani a továbbiakban is. Persze ha akarod, továbbra is megteheted mindezt, de akkor valahová máshová kell távoznod, és erről Saint-Germain biztosítani fog téged, arra mérget vehetsz! (nevetés) Már most vakargatja a heget, a varratot. Már most bosszantja és piszkálja a sebeket, és ennek célja van. Ezt te is tudod. Ezt teszi. Ó, és folytatni is fogja, még éppen hogy csak belekezdett. Ha már most nem tetszenek a dolgai, akkor később még inkább nem fogod azokat kedvelni.

És mindezt szeretetből teszi kedveseim, abszolút szeretetből. Nem a mutatvány, az előadás és a show kedvéért teszi, hanem azért, hogy alányúljon azoknak a sebeknek és hegeknek, varratoknak és védelmi eszközöknek, amikkel felszerelkeztél, mert ő is pont ugyanannyira, mint jómagam azt szeretné, ha megértenéd milyen szépséges is tud lenni az élet! Azt szeretnénk, ha megértenéd, hogy mennyire abszolút szuverén is vagy te, és ez pontosan itt van. Ez nem vár egy másik életre. Hanem itt van, itt és most.


Artúr egyesítette az országot, egyesítette önmagát. Egy vezetőre vártak. Arra vártak, hogy a háborúk véget érjenek, a csaták befejeződjenek. Azt akarták, hogy valaki elvezesse őket Camelotba, egy új tudatosságba, csakúgy, ahogy minden egyes részed pontosan erre vár.


Tudod még az is, akivel tegnap este keltél vitára… annak ellenére, hogy megpróbálnak lekicsinyelni, ócsárolni téged, nem ezt teszik. Látják benned a potenciált úgy, ahogy ezt még te magad sem látod magadban – a benned sugárzó fényt, a benned lakozó potenciált – és pokolian bosszúsak rád, mert nem engeded ezt ki magadból. Elrejted azt. Úgy teszel, mintha valami visszatartana téged. Azt színleled, mintha még nem teljesen tudnád a választ, és még mindenféle kifogásokat is gyártasz, mint például azt, hogy most ki kell rohannod a Shoudra, hogy megpróbáld visszanyerni az energiádat. De ez nem így van. Ez itt van veled most is – a teremtői mivoltod, az Én Vagyok, a „kifogás mentesség” , és nincs tovább. Nincs tovább.


Azt a kihívást állítom most kivétel nélkül mindegyikőtök elé, hogy lépjetek túl a szavakon, lépjetek túl a közhelyeken. Abszolút készen állsz arra, hogy teremtő, vezető, tulajdonos, a jegyszedő, az ajtónálló, a gondnok és minden más is légy az életedben? És hangsúlyozom ezt a pontot. Hangsúlyozom ezt a pontot, mert szükséged lesz erre a továbbiakban.


Saint-Germain nem… ő át fogja lépni a határokat, egyiket a másik után, miután ez a hívás kimegy, és majd rád néz, és te nem teheted meg, nem teheted majd meg, hogy le*ard Saint-Germaint. Rád néz, és tudnia kell majd, hogy valódi, igaz vagy-e annak érdekében, hogy tovább tudsz-e menni. Viccesen azt mondja, hogy ez azért van, mert nem akarja olyanok tanítására pazarolni az idejét, akik nem akarnak tanulni; de a valóság az, hogy tudja, hogy szükséged lesz önmagad tulajdonjogára a tiszta önmagad feletti tulajdonjogodra - erre az abszolút alapvető eszközre ahhoz, hogy tovább tudj menni.


Egy teljesen más energia és tudatosság köszönt a Shaumbrákra. Ha nem vagy ezzel tisztában, akkor ez nehéz lesz, amennyiben nem fogadtad el teljes mértékben önmagad Én Vagyokságát – ami alatt azt értem, hogy nagyon mélyen, tényleg elképesztően és roppantul mélyen. És ezért is hangsúlyozom itt ezt nektek. Már hetek óta ezt teszem. Ezért van az, hogy Saint-Germain és mindezek a dolgok eljönnek az életedbe. Ne vádolj és ne okolj most ezért senki mást sem! Ne csodálkozz azon, hogy miért pont most robbant le az autód, vagy hogy mit akar ezzel a Szellem a tudtodra adni. A Szellem pont azt próbálja az értésedre adni, amit én: Szeretve vagy, és itt az ideje annak, hogy előlépj! Itt az ideje, hogy felvállald a felelősséget – mindenért, ami jelenleg szerepel az életedben. Ez egy kulcs tényező – egy kulcs tényező – hogy vállald fel önmagad teljes teremtői felelősségét!



Magas felbontású élet


Kölcsön vennék most egy sort, amit az egyik Shaumbra weboldalon láttam. Imádom ezt a sort – olyan gyönyörű volt – és mert ez nagyon is aktuális itt most mindannyiunk számára. Egy kívánalom szerinti, szokványos és szabvány döntésekből, ígéretekből álló életről most áttérünk egy magas felbontású életre. (a közönség kuncog)


Tudjátok, itt van nektek a mostani technológia: és ott vannak a régi televíziók és a régi audio rendszerek, amiket követően meg előálltak ezekkel a magas felbontású dolgokkal! Minden sokkal intenzívebb – a színek, a kép, a minőség – minden az, és lényegében ez sokkal energia hatékonyabb. És pontosan ez történik most veletek is. Elkezditek valóban megérteni mit is jelent egy magas felbontású életet élni, amikor minden intenzívebbé válik. És az intenzív nem egy rossz szó.


Elkezdesz olyan színeket látni, amilyeneket korábban nem láttál, és ahol azoknak a színeknek a ragyogása, intenzitása, amiket régen láttál, egészen új alakot, új életet vesz fel. Egészen odáig merészkednék, hogy azt mondjam, hogy a színek többé már nem statikusak, amikor egy magas felbontású életet élsz, hanem folytonosan változnak. Ahhoz szoktál hozzá, hogy egy színt egy meghatározott színként láss, és az Interdimenzionális Iskolánk példájában erre a zöld színt használjuk. De amikor magas felbontásúvá válsz a saját személyes életedben, akkor az többé már nem csak zöld. Hanem mozog. Él. Változik. És mindig rád reagál.


Ez egy lényeges pont – mindig rád reagál, valami olyan egyszerű dolog is, mint a zöld szín, amit te készpénznek, adottnak veszel. „Hát ez csak itt van. Ez csak zöld.” – szoktad mondani. Ez egyáltalán nem így van egy magas felbontású életben. Mert ez változik, ugyanúgy, ahogy egy kaméleon, és ez mindig téged szolgál. De amennyiben nem vállaltad fel önmagad tulajdonjogát, akkor tényleg csak zöld. Akkor mindössze annyi. Ugyanez a helyzet mindennel egy magas felbontású életben.


Az emberekkel is, vagy az autóddal. Az autód, nagyon is a te energiáidat képviseli, nagyon szeretne szolgálni téged, keresztül akar menni a saját metamorfózisán, de amennyiben nem vállalod fel önmagad felett a tulajdonjogodat, amennyiben valójában nem te ülsz a kormány mögött – ha hagyod, hogy az egyik aspektusod vezessen helyetted végig, amin most ugyan nevetsz, pedig ez tényleg nagyon is igaz – akkor az a kocsi le fog robbanni. Akkor bele fog abba fáradni, hogy ott legyen. Amikor egy magas felbontású életet élsz, egy Új Energiás életet, akkor az autó többé nem autó; az energiája ott van, hogy téged szolgáljon. És ahelyett, hogy lerobbanna, lényegében rendelkezik azzal a varázslatos képességgel, hogy túllépjen azon, hogy ő egy autó, és alapvetően megújítsa magát.


Ezek az Új Energia potenciáljai. Ezek nem pusztán magasztos ideák. Úgy értem, ezek gyakorlati dolgok, amikről majd Saint-Germain fog beszélni nektek. Az étellel kapcsolatosan ugyanez a helyzet. Végigmehetnénk a listán, de drága Shaumbra, ahhoz, hogy részt vehess ebben a magas felbontású életben az Új Energiában, egy alapvető elkötelezettség szükségeltetik. Egy szívből jövő elkötelezettség, annak elkötelezettsége, hogy te vagy a teremtő, hogy te vagy életed vezetője, te vagy mindannak a tulajdonosa, amit teszel – és nincs több kifogás. Pont. Nincs több kifogás. Nincs mentség.


Időnként be fogjátok frusztrálni magatokat, mert a dolgok nem úgy fognak működni, ahogy azoknak szerintetek működniük kellene. De ilyenkor arra fogunk kérni benneteket, hogy változtassátok meg a gondolkodásotokat. Nézzetek arra más szemmel! Azért lesztek frusztráltak, mert vannak bizonyos elvárásaitok, amik ki lesznek húzva alólatok! Meg fogjátok tanulni, hogy az elvárások egyenlők a korlátokkal.


Tehát most, az utolsó előtti Shaumbra Shoud alkalmával arra kérlek titeket, hogy az előttetek álló pár hónapban, vegyétek szemügyre, hogy mi is zajlik az életetekben, abban a tekintetben, amikor a dolgok megpróbálnak megkérdőjelezni titeket. Tényleg te vagy önmagad teremtője? Tényleg készen állsz arra, hogy felelősséget vállalj mindazért, ami történik, és arra, hogy megértsd, hogy ez nem ellened történik? Annak energiái megpróbálnak veled dolgozni. Még ha ez nem is úgy tűnik vagy nem is úgy érződik időnként, valójában így van. És ezek az energiák bejönnek és megkérdőjeleznek téged… megkérdőjeleznek téged Artúrhoz hasonlóan. Készen állsz felvállalni a felelősséget? Készen állsz kihúzni azt a kardot a sziklából?



A saját felelősséged


Az Artúrról feltett másik kérdésre adott válasz, továbbá az egyik oka annak, hogy miért is van itt jelen Camelot energiája az, hogy Artúr felelősséget vállalt magáért, ami egy igen fontos pont most itt. Valóban felvállalta önmagáért a felelősséget, és erőssé vált. Magasztossá vált. Csodákra volt képes. És Merlin, Artúr valódi történetében, Merlin Artúr belsejében lakozott, csakúgy, ahogy külső létező is volt. Artúrnak nem kellett a külső Merlinhez folyamodnia a varázslatért. Nem kellett konzultálnia egy másik létezővel, mert az már ott volt benne. A kívül lévő Merlin arra emlékeztette őt, ami a belsejében volt.


Artúr természetesen egy egészen más időben és energiában élt, mint ti, és az egyik dolog, amit Artúr megtett, amire esetleg ti is hajlamosak lesztek, bár nem olyan mértékben, az az volt, hogy nem csak magáért vállalt felelősséget, hanem elkezdett mindenki másért is felelősséget vállalni. Mindenki másért! Elkezdte az udvara terhét is a hátára venni, az emberei terheivel együtt, a tárgyait is a hátára vette, a földterületét, a birtokát is, és ez túl nehéz, túl sok lett neki. És ez azt okozta számára, hogy elfelejtette azt az alapvető elvet, hogy legyen igaz és őszinte magához, legyen valódi önmagával.


Tehát a végén Artúr kétségbeesésében és haragjában fogta a kardját, és bedobta a tóba. Hagyta, hadd ússzon el, és most azért van itt, hogy arra emlékeztessen titeket, hogy nektek nem kell ezt tennetek.


Emlékezzetek erre, hogy ez nem arról szól, hogy felelősséget vállaljatok mindenki másért! Még mindig szomorú emiatt. Szomorú… szomorú, mert rájött, hogy ezzel megpróbált elvenni tőlük egy nagyszerű tapasztalást – a saját tapasztalásukat, ami által felfedezhetik a maguk Én Vagyokságukat. Megpróbálta átadni nekik a saját Én Vagyokságának a megtapasztalását. Megpróbálta – pusztán sajnálatból – levenni mások hátáról a saját problémáikat. És hát ez azt okozta a számára, hogy bedobja a kardját a tóba. És bocsánatot kért mindazoktól, akikkel azzal dolgozott, hogy megpróbáljon helyettük az ők Én Vagyokságuk lenni, amikor a valóságban csak annyit kellett volna tennie, hogy a sajátja legyen. Ez egy jelentős pont lesz innentől az Adamusszal való továbblépéshez. Ez egy igen nagy horderejű pont lesz az elkövetkezendő egy vagy két év során. Mindannyian szembe fogtok nézni ezzel a szituációval. És Adamus erre emlékeztetni fog titeket egyébiránt.


És ezzel drága Shaumbra, szeretném ezt rövidre fogni, mert azt szeretném, hogy amikor innen elmentek, emlékezzetek erre, mert ez nem egy hosszú és zavaros megbeszélés volt a részemről, hanem nagyon is egyértelmű és világos. Mit is mondott ma? Azt mondta: Vállalj felelősséget! Azt mondta: -Te vagy a saját teremtőd, a saját vezetőd, minden. Többé már nem vádolhatsz, nem okolhatsz senki mást.



Tóbiás kérései


Kérnék még egy különleges szívességet. Már kértem egy párat. Legutolsó… nos, nevezzük ezt az utolsó vacsora új verziójának. (nagy nevetés) Új Energiás verziójának. Utolsó összejövetelünk alkalmából kértem egy pár szívességet. Én tényleg nem szeretem ezeket a modern öltözékeket, ruhákat, és ez egyébként Samnél is megmutatkozik. Nagyon, elképesztően laza az öltözetét illetően, mert pontosan úgy érez, ahogy én. (Linda azt mondja: Ez az a rész, ahol nyomkodni fogod a határokat?) Nos, valóban, úgyhogy esetleg nem ártana, ha bekapcsolnád a biztonsági övedet! (nevetés)


Tehát az volt a kérésem, hogy viselhetném-e a sokkalta tradicionálisabb öltözetű köntösömet – ami nem egy ruha, hanem egy köntös, egy köpeny – és az nem érdekel, hogy alatta mit visel Cauldre, mert azt soha nem fogom elárulni. Arra is megkértem Cauldrét, hogy ha nem bánja, megnövesztené-e a szakállát a kedvemért – és majd segíteni fogok neki abban, hogy pont olyan legyen, ahogy szeretném – mert ez csak egy emlékeztető. Ez egy emlékeztető arra a sok-sok létidőre, amit férfi formában éltem itt a Földön, mert akkoriban teljességgel szokatlan volt számunkra a borotválkozás. Meglehetősen szokatlannak számított az ilyesmi. Szeretném egy párszor megsimítani a szakállamat. Most csak ez a bőr van itt nekem, és én szeretném megsimítani azt a szakállat egy párszor, ha nem bánjátok.


Arra kérlek titeket, hogy kényeztessetek engem, mert szeretnék egy kis bort – nem túl sokat természetesen, csak egy kicsikét. És már látom is, ahogy megajándékoztok engem finomabbnál finomabb borokkal Ausztráliából, Németországból. És ha esetleg mások is szeretnének finom borokat hozni, akkor az… (nagy nevetés) (Linda így szól: „Szégyentelen!”) Nem akarok én itt nemzetek közötti versenyt szítani, de akkor tudom, hogy egy bor milyen zamatos és kitűnő, amikor megkóstolom. (Linda megint azt mondja: Szégyentelen! Szégyentelen!) Tudom, hogy Kanadában is nagyon finom borok vannak (nevetés), meg lent Dél-Amerikában is, és persze más helyeken is. Tehát egy kis kényeztetést kérnék tőletek! Hallottam, hogy néhanapján Ramtha is kap valami kitűnő bort, ezért aztán én is ki szeretném ezt próbálni. (Linda kérdezi: Hova akarsz kilyukadni?)


És a többi kényeztetésem… igen, közeledünk már… a többi kényeztetéshez. A mai Shoudunk és azoknak a tapasztalásoknak az alapján, amiken keresztül mentek, szeretnék egy ceremóniát végezni veletek az összejövetelünk végén, miután utoljára kijelentkezem, bár az energiám még egy darabig jelen lesz. Továbbá arra a tényre alapozva, hogy lenne egy különleges kérésem Anders Holte-hez, ehhez a gyönyörűséghez, hogy ne csak azt a csodálatos dalt énekelje el, amit ma ti is hallottatok a csatornázás előtt, hanem, hogy énekelje le a „A szivárvány felett” című dalt is a csatornázás végeztével. De ezzel még nem értek véget a kéréseim.


Tehát a mai megbeszélésünkre alapozván, szeretném, ha lenne közöttünk egy utolsó ceremónia. Szeretném, ha lenne egy – egy szikla és kard helyett, amin túl fogunk lépni – szeretném, ha lenne egy tanúsítvány –egy „Teremtő Vagyok” tanúsítvány – kivétel nélkül mindegyikőtök számára, amit szeretnék majd aláírni. És ezt követően pedig át szeretném ezt adni nektek. Tényleg.


Szeretném ezt átadni neked, hogy te is írd azt alá, amikor tényleg, valóban tudod – és nem akkor, amikor azt gondolod, hanem amikor tudod – hogy teremtő vagy. Amikor tudod, hogy befellegzett a kifogásoknak és a mentségeknek. Nincs több vádaskodás. Nincs több előző élet. Nincs több karma. Többé nem vádolod ezért az aspektusaidat, az anyádat, és senki mást se. Amikor valóban készen állsz. És lehet, hogy akkor és ott majd nem akarod aláírni. Talán az asztalodon akarod azt tartani, vagy talán kihajítod azt a szemétbe vagy bárhová. De amikor készen állsz, egy szimbolikus ecsetvonásként, ahhoz hasonlóan, mint amikor Artúr kihúzta a kardot a sziklából, ez a te aláírásod azt fogja jelképezni, hogy te teremtő vagy. És senki más nem teremtheti meg a te életedet a számodra. Csakis te.


És ezen túlmenően szeretnék egy különleges… venni fogok egy különleges tollat emlékbe, amit szintén átadok majd nektek. És ezzel a különleges emlékbe adott tollal fogod majd aláírni ezt a tanúsítványt, és ez majd mondani fog valamit a hatásáról… a tollra az legyen ráírva… tudom, hogy Eesa Lindája nagyszerű toll szakértő. Nagyon jártas a tollak kiválasztásában, és szeretném, ha ez egy szép toll lenne. Nem azokból az 1. 25 dolláros verziókból való, hanem egy szép toll. Ó igen, majd megtalálom annak a módját, hogy kifizessem. És szeretném, ha az állna rajta: „A felhasználó elfogadja a teljes felelősséget!” És szeretném, ha ez a tollat megtartanátok egy emlékeztető gyanánt, miszerint felelősséget vállaltok az életetekért. És ne adjátok oda ezt a tollat valaki másnak! Ne dobjátok be a fiókba, hanem olyan helyet tartsátok, ahol minden nap szem előtt van. A felhasználó elfogadja a teljes felelősséget. Na most… (Linda azt mondja: Kösz, hogy alig hagysz erre időt!) Ó, valóban, rengeteg idő van. Erről biztosíthatunk.


Tehát ezek az én kéréseim. És szeretném, hogy azokkal, akik részt vesztek majd ezen az eseményen, csinálnánk erre egy ceremóniát, egy szent ceremónia kíséretében, lágy zenével a háttérben, Aandrah-val és Onnal – Normával és Garrettel – akik olyan fontos részét képezték az itteni Földi utazásomnak, Eesa Lindájával – azzal a drágával, aki olyan szeretetteljes és oly tiszteletteljes, és akivel oly sok időt töltünk együtt beszélgetéssel – ő is vegyen részt a ceremónián, hogy megtiszteljen titeket, és ha az megfelel Kryonnak, hogy ő is jelen legyen ebben az energiában, és még egy páran. De mi ezt értetek akarjuk tenni.


Amennyiben nem lesztek jelen… (Tóbiás kuncog), ha nem lesztek jelen, akkor is azt szeretnénk, ha ez a tanúsítvány és a toll elérhető lenne számotokra egy szerény áron természetesen. (Tóbiás kuncog) Ez az előnye annak, aki személyesen is jelen van. De azokat a tanúsítványokat is alá fogom írni. Ez a tiétek. A tiétek. Ez nem egy olyan Óz a nagy varázslós dolog, mert ezt előbb alá kell írnod ahhoz, hogy működésbe lépjen. Alá kell írnod ezt az Én Vagyok tanúsítványt – „Én Vagyok minden dolog megteremtője az életemben. Nincs kifogás. Nincs több áldozatiság.”


Apropó, Saint-Germain azt mondja, hogy még azelőtt kell ezt aláírnod, mielőtt még elkezdi veled a továbblépést. Ez is benne van az ő apró betűs részében. Azt akarja, hogy aláírd, és emlékeztetni is fog majd erre. Emlékeztetni fog arra, ahogy tovább megy majd veletek, hogy „Emlékezz, mit írtál alá!” – és valószínűleg az orrod alá fogja majd dörgölni, és idegesíteni fog ezzel téged. Kedveseim, ezek voltak az én különleges kéréseim.


Ezen a csodálatos napon akkor most vegyünk közösen egy mély lélegzetet!


(szünet)


Talán a mai üzenet nem annyira metafizikus, nem olyan vadul spirituális, és egyáltalán nem újdonság. Nem új, viszont rendkívül lényeges. És az összes dolog közül, amiről ebben a két ülésben beszélhetek, ez volt az egyik legfontosabb. Ez volt a leginkább ideillő. Hogy vállald fel a felelősséget minden egyes teremtésedért!


Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ez mindig könnyű lesz, vagy hogy mindig helyesnek fog tűnni, de pontosan itt veszi kezdetét a móka! Abban a pillanatban, ahogy tényleg felvállalod minden történésért a felelősséget – mindenért – akkor máshogy kezded majd látni az életet.


És ezzel várom azt a pár alkalmat, ami még megmaradt a számunkra!


És ez így van.


(Fordította: Telegdi Ildikó – telegdiildi@globonet.hu)




Megjegyzés: Aki úgy érzi, hogy szívesen támogatná anyagilag is a Shoudok fordításainak munkáját, az alábbi bankszámlaszámon megteheti:

Telegdi Ildikó OTP BANK Rt. 11773339-00984762

Minden eddigi és ezt követő felajánlást előre is szívből köszönök: Telegdi Ildikó



A Bíbor Páholy Tóbiását Geoffrey Hoppe, más néven "Cauldre" adja elő, aki a coloradoi Goldenben él. Tóbiás története a bibliai Tobit könyvéből megtalálható a Crimson Circle weboldalán (Http://www.crimsoncircle.com). A Tóbiás anyagok térítés mentesen állnak a világ fénymunkásai és a Shaumbra rendelkezésére 1999 augusztusa óta, amikor Tóbiás azt mondotta az emberiségnek, hogy a pusztulás potenciáljától tovább lépett az Új Energia felé.

A Bíbor Kör a humán angyalok globális hálózata, akik elsőkként mennek át az Új Energiába. Amint megtapasztalják az örömeit és a nehézségeit a mennybemenetel felemelkedési állapotának, avval segítik a többi embert utazások részleteinek megosztásával, óvva és kalauzolva őket. Több, mint kétszázötvenezer látogató jön el minden hónapban a Crimson Circle web szájtra, hogy elolvassa a legújabb anyagokat, és megvitassák a saját tapasztalataikat.

A Bíbor Kör havonta gyűlik össze Denverben, Coloradoban, ahol Geoffrey Hoppe-n keresztül Tóbiás bemutatja a legújabb információkat. Tóbiás állítása szerint ő, és a többiek a mennyei Bíbor Páholyból csatornáznak az emberek felé. Tóbiás szerint, leolvassák az energiáinkat, és vissza-tolmácsolják a saját információikat a számukra, tehát így láthatják az emberek magukat, ahogyan kívülről látszanak, miközben megtapasztalnak belülről. A "Shoud" a csatornázás szerves része, ahol Tóbiás félreáll, és az emberek energiája közvetlenül csatornázódik át Geoffrey Hoppe-n keresztül.

A Bíbor Kör találkozói nyitva állnak a nyilvánosság előtt. A Bíbor Kör a bőségére a nyitott szereteten keresztül tesz szert, és a Shaumbra ajándékaiból, szerte a világból. A Bíbor Kör legvégső célja az, hogy humán kalauzolókként és tanítókként szolgálják azokat, akik a belső spirituális ébredés ösvényén járnak. Ez nem evangelizáló misszió. Nem "örömhírhozás." Inkább, a benső fény fogja odakalauzolni az embereket a bejárati ajtódba az együttérzésedért és törődésedért. Tudni fogod, mit tegyél és taníts abban a pillanatban, amikor a különleges és drágaságos ember, aki a Kardok Hídjához vezető utazásra akar épp behajózni, eljön hozzád. Amennyiben ezeket a sorokat olvasva, igaznak érzed e sorokat, kapcsolódást érzel hozzájuk, valóban Shaumbra vagy. Tanító és humán kalauzoló vagy. Engedd meg az isteniség magvának benned, hogy virágba borulhasson ebben a pillanatban és mindörökké virágozhasson. Sosem vagy egyedül, az egész világon a család vesz körbe, és angyalok a körülötted lévő birodalmakban.

Kérlek terjeszd szabadon ezt a szöveget nem kereskedelmi alapon, térítés mentesen. Kérlek csatold ezt az információt egészében, beleértve ezen lábjegyzetet is. Minden egyéb felhasználás jóváhagyandó Geoffrey Hoppe-val. Lásd a kontakt oldalt a www.crimsoncircle.com