TÓBIÁS ANYAGOK


VISSZATÉRÉS SOROZAT:


5. SHOUD: „Drága Tóbiás, mi folyik itt?” – Tóbiás közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában


Elhangzott a Bíbor Körben,

2008. december 6-án

www.crimsoncircle.com




És ez így van, drága Shaumbra, hogy összegyűlünk most a legutolsó decemberi csatornázásom alkalmával. (nagy nevetés, Tóbiás is nevet, a bevezető részben oly sokszor elhangzott Tóbiás „utolsó” eseményeire való hivatkozás miatt) Látom, hogy az emberek már tervezgetik a programomat – „Tóbiás utolsó látogatása Izraelben”, „Tóbiás utolsó látogatása Ausztráliában”, „Tóbiás decembere az emlékezésé” (nevetés). Én azért térek vissza, hogy éljek. Nem azért megyek, hogy meghaljak, ha értitek. (nagy nevetés)


Az valóban igaz, hogy azt választom, hogy az energiáimat egy másik módon fejezem ki azon keresztül, akit Samnek szoktam nevezni. És nem ezeken a csatornázásokon keresztül, hanem úgy, hogy visszatérek közétek erre az elképesztően fantasztikus helyre, amit Földnek neveznek, hogy ismételten az emberek között sétálhassak, hogy együtt nevethessek velük, hogy úgy élvezhessem a zenét, ahogy arra egyedül csak az emberek képesek. Nem távozom sehova, hanem visszatérek. Egy búcsú parti helyett egy születésit rendezzetek inkább nekem! Hozzatok vissza Shaumbra! Ne küldjetek el! (még több nevetés)



Élet a Földön


Az egyik dolog, amit Samen keresztül meg fogok tenni, hogy írok egy pár könyvet. Meg vannak a feljegyzéseim – és remélhetőleg emlékezni is fogok rájuk, miután visszatértem az emberi állapotokba – szóval feljegyzéseket gyártottam. „A fura és elképesztő dolgok, amit az emberek szoktak tenni, és annak módozatai, ahogyan mindezeket megpróbálják saját maguk számára igazolni.” (Tóbiás kuncog) – és ti most nem nevettek. Ez a könyv lényegében rólatok szól. (Tóbiás kuncog)


Az emberek… az embereket, titeket olyan mélységesen szeretnek az angyali családjaitok, olyan nagyon szeretnek mindazok, akik együtt dolgoznak veletek, és olyan nagyon szeretnek titeket az összes létezők, akik a többi dimenziókban vannak, hiszen a legnehezebb és legnagyobb kihívásokkal teli állapotokat állítottátok fel magatoknak. A legnagyobb játszmákat, a leghatalmasabb illúziókat, a legmélyebb csalódásokat állítottátok fel magatoknak, majd belementetek azok eljátszásába. És ez milyen ámulatba ejtő dolog! Ó, ez egyáltalán nem rossz. Ez a leckékről, a tapasztalásokról, és a növekedésről szól.


A többi birodalmakban nem lelhetőek fel ezek a lehetőségek. Ott nem hallgathatjátok úgy a zenét, ahogy azt most tettétek – ahogy azt egy pillanattal ezelőtt éreztétek. A többi birodalmakban nem tudtok végigmenni ezen a mély belső keresésen – mikor is a saját autentikusságotokat és az eredetiségeteket kutatjátok – erre csak emberként vagytok képesek. Csakis itt. Csak a Földön.


Még mindig fellelhetőek a büntetés és a bűntudat rétegei, még mindig megtalálható a régi korok vallásainak ez befolyása, ahol is ezt a Földi utazást valamiféle büntetésnek tartják, vagy ha másnak nem is, de a csillogó mennyekben rátok köszöntött sötét éjszakának, aminek a következtében itt kötöttetek ki. De ez egyáltalán nem erről szól. Annak érdekében, hogy megértsétek kik is vagytok valójában, ezt a belső Istent, el kell mennetek a mélységekbe – néha a legnehezebb, a legnagyobb kihívásokkal bíró részekbe.


Szóval Shaumbra, ez egy elismerés számotokra. Ez egy megbecsülés a részetekre. Ezért is hozunk be ide másokat is. Olyan vendégeket, mint amilyen Carl Jung is, aki ebben a hónapban is visszatér közénk, és még jó pár hónapig velünk fog maradni, hiszen a mi oldalunk perspektívájából szemlélve teljes egészében elkápráztatja őt ez az emberi állapot, az emberi psziché. Különösen ez a dolog ejti őt ámulatba, amit tudatnak nevezünk. Egészen másként tekint most erre, mint akkoriban, amikor ő is a Földön tartózkodott.


(Tóbiás iszik a vízből, és fintorokat vág a közönség nagy nevetésére) Az emberek érdekes dolgokat tesznek, és meglehetősen furcsa készítményeket isznak, na de ki vagyok én, hogy ítéletet mondjak efelett? (Tóbiás kuncog, a közönség nevet) Abból a másikból kérnék, ami ott van melletted. Ki akarjuk ezt is próbálni, és megkérjük a vendégeinket, hogy ők is csatlakozzanak hozzánk, és kóstolják azt meg most velünk együtt. Hiszen ezt isszák az emberek. Ez nagyon népszerű, a világon mindenhol megtalálható – ezt most a vendégeinknek mondom – ez az egyik legkedvencebb és legszentebb italuk. (még nagyobb nevetés, ahogy Tóbiás még egyet kortyol a kólából) Látjátok, ez buborékozik. Bizsereg, csiklandoz. Belemegy a gyomrodba, és ott továbbra is buborékol és bizsereg. (nevetés) Órákon át buborékol és bizsereg, és az emberek még élvezik is. Hát, ne engem kérdezzetek erről!


Tehát drága Shaumbra… drága Shaumbra, a történelem most újraíródik, de ez már egy új történelem. Ami most veszi kezdetét. Egy teljesen új módon íródik újra, és nem azok által, akik jelenleg a nyilvánosságot élvezik, nem azok által, akik a hírekben szerepelnek. Az emberi utazás történelme általatok kerül most újraírásra, továbbá azok által, akik megnyitják a tudatot.


A történelem túllép a tényeken és a számokon. Túl lép azokon, akik gazdagok és hatalommal bíróak voltak. Ebben az Új Energiában a történelem a tudatról szól, arról, hogy az emberi én összeolvad az isteni énnel, arról, hogy megváltozik magának a Földnek a szövete, és ez éppen most zajlódik.


Ti ennek elválaszthatatlanul a részei vagytok. Az a munka, amit azáltal végeztek, hogy megértitek a saját tudatotokat – és most beleugrotok a legmélyebb területekbe - amiről igen, tudjuk, hogy kihívásokkal telinek és nehéznek tűnhetnek. És ahogyan most egyiktőtök ezt igen csak hangosan gondolja éppen, szívásnak tűnhet. (nagy nevetés) Lényegében az egy kollektív energia volt, de mi most hangsúlyoznánk azt a szót, hogy úgy „tűnhet”. Úgy tűnik látszatra. Erről fogunk ma beszélni. Ma egy kissé megváltoztatjuk a dolgokat.


Először is ezalatt a Shoud alatt ez egy másik külsőt fog ölteni. Előbb egy kicsit beszélni fogok, de utána az lesz a kérésem, hogy belenézzek azokba a kérdésekbe, amikkel telis teli van az a hatalmas, sötét, fekete zsák. Rengeteget küldtetek be „azokból a kérdésekből” az elmúlt egy-két hónapban, amik nagyon intenzívek és nagyon szomorúak egy bizonyos értelemben – ahogy ezt ti fogalmaznátok. Most ebben a havi Shoudban szeretnénk időt szánni erre.


Amikor majd később visszatérünk a kérdések és válaszok idejére, akkor csak ettől az itt jelenlévő csoporttól fogadunk kérdéseket. Írott kérdéseket ma nem fogadunk. Csak ettől a csoporttól, de ahelyett, hogy sorban állnának itt elől, akárcsak a kacsák a céltábla előtt egy karneválon, (nevetés) odavisszük hozzátok a mikrofont, hogy ezzel is megbecsüljünk titeket, hogy megbecsüljünk titeket, és a széket, amiben helyet foglaltok – ami egy metafora arra, hogy jelen vagytok ebben a rendkívül fontos időszakban a Földön.


Ma megengedjük, hogy bármit kérdezzetek, amit csak akartok, de legyetek felkészülve arra is, hogy mi pedig meg fogjuk válaszolni a kérdéseiteket, legyen az bármi.


Akkor most Shaumbra vegyünk közösen egy mély lélegzetet! Ez egy bámulatos utazás, oly annyira káprázatos, hogy én, Tóbiás és sokan mások is, vissza akarunk ide térni. Nem azért, hogy megmentsünk vagy kimenekítsünk titeket, hanem hogy veletek együtt tapasztaljuk ezt meg.


Mai vendégeink


Egyik mai vendégünkön túlmenően – aki Carl Jung, és aki azért van itt, hogy megfigyelje a tudatosságot, hogy az hogyan mozog, hogy terjed ki, hogyan változik – van egy másik nagyon kedves vendégünk is, akit személyesen én hívtam meg ide a mai napon. Őt valószínűleg nem ismeritek, sőt, soha nem is hallottatok róla, és valószínűleg ezután a Shoud után többé nem is fogtok hallani róla. (nevetés) Nincs valami kimagasló neve az angyali birodalmakban, nem arkangyal, csak egy egyszerű, átlagos angyal. Az angyal neve Chez. Chez. Ez mindössze egy rövid becenév. Chez nem férfi és nem is nő, de ma mégis nőként fogok rá utalni, mivel még soha nem járt a Földön, soha nem öltött magára fizikai testet. Az elkövetkezendő években hamarosan eljön majd, de jelenleg Chez szolgálatban van, számtalan más angyali létezőhöz hasonlóan.


Nagyon szorosan dolgozik együtt a Földi birodalommal. Jelentős képzésen esett át annak érdekében, hogy őrangyal, szellemi vezető lehessen – hiszen egy jó páran így nevezitek az ilyen létezőket. A szellemi vezetők nagy része korábban még soha nem járt a Földön. Munkájuk nem az, hogy megválaszolják a kérdéseiteket. Feladatuk nem az, hogy kikövezzék előttetek az utat, hogy megmondják hova lépj, hiszen az meghiúsítaná utazásotok teljes célját. Ezeknek az Ember Angyalokat Segítőknek az a munkájuk ...(Tóbiás italért nyúl) A buborékosat kérnénk. (Linda azt mondja: Oké, tessék. Ez kóla, de nem Pepsi. Attól még jó lesz? ) Bizsereg! (nevetés)


Tehát az Ember Angyalokat Segítőknek az a dolguk, hogy segítsenek fenntartani a tudat és az energia egyensúlyát, hogy segítsenek megőrizni azt, amit néhányan korábban már megtapasztaltatok a munkátok során. Mi ezt arany zsinórnak nevezzük, az ezüst zsinórral ellentétben, ami önmagatok többi, más dimenzionális részeitekkel köt össze titeket. Az arany zsinór pedig az, amit az Ember Angyalokat Segítők segítenek fenntartani, megőrizni a Földön tartózkodó emberek számára, hogy azok ne vesszenek el teljesen, hogy mindig körülölelje őket az angyali jelenlét, hogy tudják, hogy soha sincsenek egyedül, és hogy valóban szeretve vannak, hiszen az őrangyal vagy az angyali segítő jelenléte nélkül a legtöbb ember ezt elviselhetetlenül nehéznek, sötétnek és depressziósnak találná. Nélkülük úgy éreznék, mintha mindennel elveszítették volna a kapcsolatot – mindennel a magasabb angyali birodalmakban. Tehát ezeket az Ember Angyalokat Segítőket arra képezik ki, hogy segítsenek fenntartani az energetikai teret az emberi, az ő isteniségük és az angyali birodalmak között, és aközött, amit ti nem fizikai valóságnak neveznétek.


Mindannyiótokkal voltak ilyen lények korábban. Szellemi vezetőknek vagy őrző angyaloknak neveztétek őket. Éreztétek a jelenlétüket legsötétebb pillanataitokban, amikor emberként kudarcot vallottnak érezted magad, amikor azt érezted, hogy elutasítottak vagy megtagadtak azok, akiket szerettél, amikor azt érezted, hogy a szüleid vagy mások elutasítottak téged; azokban a legsötétebb pillanataidban, amikor kiáltottál a Szellemhez, amikor imádkoztál – ahogy ezt mi nevezzük - a Nagy Ismeretlenhez – Istenhez.


Az ő jelenlétüket érzed ilyenkor, nem feltétlenül azért, mert közelebb jönnének, hanem azért, mert olyankor nyitottabb vagy. Olyankor egy másik tudatszinten vagy. Az emberi szint egyfajta kétségbeesésben vagy gyötrelemben van, ugyanakkor te egy nyitottabb szinten is tartózkodsz. Ki kellett lépned az elmédből. Ki kellett nyújtanod magad, és ez az a pont, amikor kifejezetten érezheted az őrangyalok esszenciáját.


A Földön szinte minden embernek van egy ilyen őrangyala. Vannak, akiknek több is van, de általában négynél nem szokott több lenni. Ti Shaumbra itt és most, évekkel ezelőtt azt a döntést hoztátok meg, hogy elengeditek az őrangyalaitokat, a szellemi vezetőiteket. Tudtátok, hogy eljött az ideje annak, hogy felvállaljátok saját énetekért a felelősséget, hogy elvágjátok azt az arany zsinórt annak érdekében, hogy képessé váljatok arra, hogy belsőleg, belülről testesítsétek meg magatokat, a szellemeteket és az istenségeteket. Hogy levegyétek azokat a spirituális pótkerekeket, és valóban megengedjétek magatoknak, hogy saját magatok tapasztaljátok meg az életet.


Amikor elengedtétek azt az arany zsinórt, és köszönettel búcsút intettetek Ember Angyali Segítőiteknek, akkor az nehéz volt. Egy űrt hagyott maga után. Egy részed azon tűnődött, hogy vajon képes leszel-e ezt tovább csinálni. Egy részed úgy érezte, mintha teljesen magadra hagytak volna, annak ellenére, hogy ez a te saját választásod volt. (Tóbiás ismételten kortyol egyet) Azt hiszem ettől függővé tudnánk válni. (nevetés)


Á, Samként írni fogunk még egy másik könyvet is: - „101 nagyszerű ok arra, hogy visszatérj a Földre, még akkor is, ha azt gondoltad, hogy fel fogsz emelkedni!”


Tehát drága Shaumbra, mindenki rendelkezik egy ilyen angyallal, és drága barátunk Chez, bejön ma közénk. Ő nem egy jól ismert angyal. Chez felelősséget vállalt egy emberért, egy negyvenes éveiben járó nőért, aki Európában él, és Rebekának hívják – tényleg ez a valódi neve. Cheznek kell őt megfigyelnie, és szellemben ott lennie, hogy segítsen fenntartani az egyensúlyt drága Rebekának, mert máskülönben Rebeka – az ő aspektusa, az emberi énje – elveszne, teljesen elveszne.


Érdekes tehát ezeknek az Ember Angyali Segítőknek a munkája. Egyáltalán nem azért vannak, hogy ítélkezzenek. Voltak olyan napok, amikor Rebeka olyan dolgokat tett – amiről ti azt mondanátok – hogy teljesen ostoba dolgok voltak, amik tényleg, de tényleg őrültségek voltak. Nem is olyan régen volt egy nap, amikor Rebeka annyira megharagudott az egyik munkatársnőjére, hogy szándékosan pletykát kezdett róla terjeszteni. Szándékosan olyan helyzetbe hozta a kolleganőjét, hogy az bajba jusson, ami be is következett, és emiatt ki is lett rúgva a munkahelyéről.


Őrangyalok


Namost, szerintetek az őrangyal, Chez azt mondta? – „Rebeka, rossz dolog ilyet tenni!” Nem, az őrangyalok egyáltalán nem mondanak ilyet. Ők azért vannak ott, hogy szeressenek és elfogadjanak, akármi is történik. Sőt, közben ők is tanulnak, hiszen ők őrangyalok, akik arra készülnek fel, hogy ők maguk is eljöjjenek a Földre – tehát az együttérzésük, állandó szeretetük által, megtanulják azokat a minőségeket is, azoknak a legbriliánsabb minőségeknek is a némelyikét, amit majd ők maguk is meg akarnak testesíteni, amikor majd lejönnek a Földre.


Tehát Chez ott volt Rebeka mellett, miközben ő rettenetesen gyűlöli magát azokért a dolgokért, amiket tesz – hogy túleszi magát. Sokszor túleszi magát, majd azt követően pedig meghánytatja magát. Chez nem mondhatja, hogy: -„Rebeka, ne tedd ezt!” Cheznek teljes szeretetben kell ott lennie.


Közületek néhányatoknak érezzük, ahogy emelkedik a hőmérsékletetek – „De miért van az, hogy az angyalok nem szólnak rá, és miért nem mondják meg neki, hogy hagyja azt abba? Miért nem akadályozzák meg, hogy azt tegye? Miért nem állítják fel neki a körülményeket, hogy ezáltal megtanulhassa a leckéjét?” – Azért, mert nem ez egy angyal – vagy egy ember – szerepe. Az őrangyal szerepe az állandó szeretet, az állandó együttérzés.


Volt olyan időszak, amikor Rebeka azon gondolkodott, hogy kioltja a saját életét. Férjhez ment, majd elvált, majd ismételten férjhez ment, újra elvált, nem volt gyermeke, nem igazán tudta, miért is akarná folytatni az életét. Van ugyan munkája, de nem valami jó. Vannak barátai, de nem engedi őket közel magához. És jut eszembe, ő nem Shaumbra – egy potenciális jelölt, természetesen, de nem Shaumbra. Még csak azt sem tudja mit higgyen, amikor Istenre kerül a szó. Járt ugyan templomba, de nem érezte, hogy az rezonálna vele. Sokat imádkozik. Mostanában is nagyon sokat imádkozik, és ezek azok a pillanatok, amikor Chez tényleg közel jöhet hozzá, csak hogy megpróbálja kisugározni számára a szeretetet és az együttérzést, ahogy azt a Szellem tenné.


Rebeka a Nagy Ismeretlenhez imádkozik, ahogy ezt mi szeretjük nevezni. Istenhez, ehhez a Nagy Ismeretlenhez. Az emberek azt találták ki Istenről, hogy Ő az Ismeretlen, aki valahol messze van. Az emberek azt találták ki Istenről, hogy az egy olyan lény, aki mindent tud róluk, miközben ők maguk semmit sem tudnak Istenről. Az emberek azt találták ki, hogy Isten mindent lát, de ők maguk – az emberek – semmit sem látnak Istenből. Az emberek azt találták ki, hogy Isten mindenek feletti hatalommal és erővel bír, aki egyetlen szempillantás alatt képes eltörölni egy egész univerzumot, és a helyébe egy másikat teremteni. Ugyanakkor az emberek úgy tekintenek magukra, mint akik semmiféle erővel vagy hatalommal sem rendelkeznek azon kívül, hogy talán valahogy mégiscsak végigcsináljanak egy napot.


Az emberek ehhez a Nagy Ismeretlenhez imádkoznak, aki valahol a távoli messzeségben található, és örökre megmarad ismeretlennek és rejtélynek. Azután pedig történeteket és könyveket írnak minderről, ami aztán még ennél is hatalmasabb talánynak, és büntetőnek, és még inkább ítélkezőnek állítja be ezt az egészet, és egyre és egyre kevéssé szeretőnek. Ezért is volt ennyire fontos, hogy az őrangyalok itt legyenek, és sugározzák ezt a szeretetet, ezt az együttérzést, hogy ott legyenek az emberek számára, történjék bármi is, még akkor is, amikor ők azon gondolkodnak, hogy kioltják a saját életüket – vagy egy másik emberét.


Felfogjátok, hogy olyan emberek mellett is vannak őrangyalok, akik megölnek egy másik embert? A terroristáknak is van őrangyaluk. Az őrző angyalok nem tesznek különbséget vallásra vagy bármilyen más hitrendszerre vonatkozóan. Nem ez a feladatuk. Nem azért vannak a posztjukon, hogy megmondják egy terroristának, hogy mit ne tegyen meg, és még csak nem is azért, hogy figyelmeztessék a többi embert a veszélyre, vagy hogy legyenek elővigyázatosak és óvatosak, mert felmerült egy terrorista támadás veszélye.


Tehát gyakran, amikor a világban bekövetkezik egy ahhoz hasonló esemény, mint nemrégiben Mumbaiban, Indiában, rengeteg mennyei – hogy is mondjam csak – e-mailt kapunk az emberektől, nem kifejezetten névre szólóan, ahol is azt kérdezik: -„Miért engeditek meg, hogy ez megtörténhessen? Isten miért engedi meg, hogy ez megtörténjen?” Azért mert szeretünk titeket, mert Isten szeret titeket. Hát ezért. Mi nem avatkozunk közbe. Nem választjuk azt, és nem is akarunk közbeavatkozni. Mi szeretettel és együttérzéssel akarunk ott lenni.


Jól tudjuk, hogy háborúk zajlanak a Földön egészen Atlantisz ideje óta. A háborúk mindig is a problémák kezelésére szolgáltak. A háborúk – még ha furcsa módon is – de a tanulás módja voltak, és talán most egy olyan korszakban vagyunk, amikor is elég magas a tudatosság ahhoz, hogy túlléphessünk a háborúkon. De tudjátok, az összes háború, az összes szenvedés és az összes többi nehéz körülmény ellenére az élet folytatódik. És ez nem csak ez az egy élet, amit te és a többi ember éltek, hanem ez sok-sok élet. Valójában nincs halál. Nincs valódi fájdalom vagy szenvedés, habár ezt elég nehéz elmondani egy embernek. Az folytatódik. Folyamatosan fejlődik.


És boldogan jelentem ki, hogy az emberi állapot és az emberi tudatosság folyamatosan emelkedik, folyamatosan terjeszkedik. Tudjuk, hogy vannak olyan napok, amikor azt mondjátok: - ’Úgy tűnik, mintha minden visszafelé haladna.” Ott vannak az álmaitok, és a képzeletetek arról, hogy a világ vissza fog esni egy világválságba, visszatér a sötét korszakba. Néha tudatosan összekapcsolódtok ezekkel a jövőre vonatkozó sci-fi típusú filmekkel, ahol a világot megtizedelte egy háború, a környezet, vagy más állapotok vezettek ide, és mindössze egy túlélő típusú környezet maradt belőle. De ez egyáltalán nem így van. Ez egyáltalán nem így lesz.


Jelenleg a Földön lévő tudatosság túl magas ehhez, és ez nem fog visszafele haladni. Vannak olyan emberek mint ti, Shaumbra, és vannak más emberek is, akik nem nevezik magukat Shaumbrának, de mégis csatlakoztak egy másik fajta csoporthoz, vagy akár csak saját magukhoz, ami felhozta arra a szintre a Föld tudatosságát, ahonnan az már nem térhet vissza a sötét korszakba. Az nem lehetséges, hogy a Föld megsemmisüljön. Ez már nem tud visszatérni a régi világháborúkhoz többé. Ez egy változó világ, és a jobb változás felé halad. Attól még vannak nehézségek, ez így igaz. Még mindig sok olyan ember van, akik a nagyon sötét módokhoz és a nagy kihívásokkal bíró módokhoz folyamodnak, de attól a világ előre halad. És erre vehettek is egy nagy levegőt!


(szünet)


Tehát ma Chez bejön közénk, hogy megfigyelje nem csupán Rebekát, akivel együtt dolgozik. Kivett egy kis időt, hogy itt lehessen a Shaumbrával, és vissza akar térni, hogy átbeszélje ezt a többi őrangyallal. Milyen ez számukra, amit itt látott ennél a csoport Shaumbránál, mit lát az emberiség potenciáljánál.


Tehát most arra kérünk benneteket, hogy hívjátok be és adjátok megbecsüléseteket ne csak Chez számára, de az összes őrangyal számára, akik jelenleg a Föld egészén dolgoznak, akik teljes szeretetet és együttérzést éreznek az emberek iránt, bármit is válasszanak azok. Bárminek a megtételét is válasszák az emberek.



Ember Angyalok


És talán van valami fontos, amit mindannyian megtanulhatnátok Cheztől – a teljes együttérzést és szeretetet a többi ember iránt. Ahhoz, hogy ezt megtegyétek, nem kell őrangyali szolgálatot betöltenetek a többi birodalmakban – ahhoz, hogy teljes szeretetet és teljes együttérzést érezzetek magatok iránt. Saját magatok iránt.


Képzeljétek csak el – nemrégiben még nektek is voltak őrangyalaitok vagy szellemi vezetőitek, aki feltétel nélkül szerettek titeket – képzeljétek csak el milyen is lenne ezt most használatba venni önmagatok Szabványaként. Totálisan szeretni magad. Nem azzal a fajta szeretettel, illetve azzal a feltételekhez kötött szeretettel, amire hajlamosak vagytok magatok kapcsán, amikor szerethetitek magatokat, mert jó napjaitok vannak, de amikor rossz napjaitok vannak, akkor meg gyűlölitek és ki nem állhatjátok magatokat. Nem, mi nem erről beszélünk, hanem ugyanarról a tisztaságról – ugyanarról a tisztaságról – amivel az őrangyalaitok szerettek titeket.


Majd képzeld csak el, csak egy pillanat erejéig, hogy mi lenne, ha a mindennapos életedben ugyanezzel az együttérzéssel viseltetnél a többi ember iránt is. Teljes szeretettel. Teljes együttérzéssel. Ami azt jelenti, hogy nem próbálod meg megváltoztatni őket, és nem érzel sajnálatot irántuk. Tudjátok mi a legelső dolog, amit megtanítanak a képzésük során az őrangyaloknak? Soha, de soha ne érezz sajnálatot egy ember iránt! Soha. Kemény lecke.


Ez egy kissé nehéz, mert ezek az angyali lények még soha nem jártak a Földön, ezért nem rendelkeznek azokkal a rétegekkel, mint ti. De mégis, abban a pillanatban, ahogy az energiájuk elkezd közelíteni ehhez a földi dimenzióhoz, nagyon könnyű nekik is érezni a bánatot, és az együttérzést felcserélni a bánatra. De ez tényleg jót tesz ez az embernek? Hogyan tetszene nektek, ha az őrangyalotok sajnálatot érezne irántatok? Nem éreznéd azt kissé kudarcnak? Ha éreznéd a körülötted lévő energiát „Tényleg nagyon sajnálom Mary-t” Hát nem borzalmas lenne reggel erre ébredned, és ezt érezned egy álló napon át? Á! Talán nem! Talán nem. Mindjárt beszélünk erről is.


Tehát Shaumbra, ti vagytok a Szabványok. Jelenleg ti vagytok az ember angyalok a Földön. El tudjátok képzelni, hogy ilyen szintű együttérzéssel és szeretettel viseltessetek egy másik ember iránt, hogy csak szereted és elfogadod őket? Látom, egy részetek ellenkezik azzal, és azt kérdezi: -„De hogyan is tehetném meg, hogy csak ott álljak és figyeljem a többi embert, a francba? Hogyan is engedhetném, hogy mindezeket a rossz dolgokat tegyék?”


Á! Á, hát ez az, amiben egy megvilágosodott lény különbözik egy normál, átlagos embertől – bír azzal a képességgel, hogy feltétel nélkül szeressen. Ez Quan Yin esszenciája. Ez Mária – Mária Magdolna és Szűz Mária esszenciája. Ez Szófia esszenciája, és sok más energiáé is, akik teljes szeretettel és együttérzéssel bírnak.


Lassan kezditek ezt felfogni. Kezditek ezt megtanulni, és ez az, ami el fog titeket különíteni a régi énetektől az elkövetkezendő hónapok során. Ez lesz az, ami majd elkülönít titeket más emberektől, és lesznek olyan időszakok, amikor ez magányos lehet, mert annyira eltölt az együttérzés és a szeretet, hogy nem drámázol, nem lopsz energiát és nem táplálkozol belőle. Annyira eltölt az együttérzés és a szeretet, hogy más emberek akarják majd a jelenlétedet, és meg akarják érteni, hogy mi hozott el téged erre a pontra, hogy emberi őrangyallá váltál.


El tudjátok képzelni azoknak az őrangyaloknak a nehézségét, akiknek végig kell nézniük, amikor az emberek megteszik azokat a nagyon nehéz, nagyon sötét és szörnyű dolgokat? És az őrangyal egyensúlyban marad, szerető marad, ott marad az ember mellett, és fenntartja azt az arany kapcsolatot, azt az arany zsinórt, mert a többi birodalomban minden elfogadásra kerül.


Elsősorban azért mondjuk ezt el ma nektek, mert elengedtétek ezt a vágyat vagy szükségletet, hogy őrangyalaitok legyenek, amikor elkezdtetek keresztülmenni a felébredési folyamatotokon. Most rendelkeztek kapcsolattartókkal, rendelkeztek olyan angyali létezőkkel, akik állandóan veletek dolgoznak, de többé már nincs szükségetek arra, hogy mellétek kijelölt létezők tartsák fent számotokra az energetikai teret. Ez az egyik oka annak, hogy időnként kissé magányosnak érzitek magatokat. Ez az egyik oka annak, amiért - ó, ti ezt imádnátok most is – mert ez olyan, mint egy takaró, ezek az őrangyalok olyanok, akár egy takaró – és szeretnétek, ha ez megint beburkolna benneteket. Ugyanakkor azt is tudjátok, hogy a tudatosságotok érésén mentek át, és itt az ideje elengedni azt a takarót.


Visszatekintve erre az évre


Tehát hogy haladjunk, csak egy pár rövid megjegyzést tennék. Ha emlékeztek, ennek a naptári évnek a kezdetén azt mondtuk, hogy ez a ping-pong éve lesz, és ez valóban az is volt. Az volt. Sok pingezés zajlott ebben az évben.


Ott volt a gazdaság, a pénzügyek. El tudtátok volna ezt képzelni… ó, én pontosan tudom, hogy Cauldre nem engedte volna, leblokkolta volna, hogy januárban elmondjuk, hogy a tőzsde ekkorát fog zuhanni még az év vége előtt. Pánikba esett volna. Rohangálni kezdett volna, és mindenféle pánikból fakadó dolgokat tett volna, ahogy sokan mások is közületek – föld alatti bunkereket építettetek volna, hogy felkészüljetek a világvégére. És ha elmondtuk volna nektek, hogy a világ legnagyobb befektetési házai megszűnnek létezni – eltűnnek a Föld színéről 2008 év végéig – akkor aztán biztosan bepánikoltatok volna. Megpróbáltatok volna megépíteni egy űrhajót, és kilőttétek volna magatokat a Földről, mert úgy okoskodtatok volna, hogy az bizonyosan a végét járja.


Ha elmondtuk volna, hogy mindössze egyetlen naptári év alatt – egyetlen naptári év alatt – az olaj 144 USD/gallon ára lezuhan 40 USD/ gallonra – 144 USD az év elején, és mindössze 40 USD az év végére – akkor őrültnek tartottatok volna minket, vagy legalábbis Cauldrét. Ez a ping-pong éve volt.


Ha elmondtuk volna nektek, akár még az év elején is, hogy egy fekete bőrű ember – egy fiatal fekete bőrű ember – lesz megválasztva az Amerikai Egyesült Államok elnökének, akkor megvádoltatok volna minket azzal, hogy beszívtunk valami mennyeit vagy valami mást.(nevetés)


Drága Shaumbra, ha akár ennek az évnek a januárjában is elmondtuk volna nektek, hogy a világ ezeken a változásokon fog keresztül menni, szinte minden szinten, amire csak gondolni lehet, akkor nagyon féltetek volna ettől az évtől, és akkor nehéz lett volna végigcsinálnotok. De nézzétek csak, hogy most mi történik. Ó, és mindez csak azért történik, mert a tudatosság átalakítja magát. A Föld és az emberiség éppen most formálja át magát. De nem mennek visszafelé. Nem a régi receptek alapján formálják át magukat. Hanem az újból. Ezért tűnik ez kihívásokkal telinek.


Miközben ez a ping éve volt, ugyanakkor a pong éve is volt. Fel tudjátok fogni….fel tudjátok fogni – és Cauldre most a statisztikánk megbízhatósága felől érdeklődik – hogy sokkal több új üzlet indult be ebben az évben, mint a történelem során eddig bármikor? Hiszen egyrészről az üzletek szétesőben vannak – a legnagyobbak és a legerősebbek – ugyanakkor mégis egyre több új üzlet indul be a vállalkozások, otthoni üzletek kapcsán, bármilyen hivatalos struktúrát is vonjatok köréjük – több, mint eddig bármikor.


Több szabadalmon és bejegyzésen dolgoznak mostanság világviszonylatban, mint eddig valaha. Tehát ha a világ a vége felé közeledik, akkor a találmányok és a kreativitás miért ilyen magas állandóan?


Jelenleg sokkal több jó cselekedetet hajtanak végre az emberek, mint amire egyáltalán visszamenőleg emlékezni tudnánk ebben a birodalomban. Persze, ti a rossz híreket olvassátok, a gyilkosságokról, az öldöklésekről és a terrorista támadásokról olvastok, de felfogjátok-e, hogy egyre több olyan ember van, akik a szeretet és az együttérzés minőségeit veszik magukra. Akik elsősorban önmagukért tesznek szerető dolgokat, majd ezt követően az emberiség egészéért. Nem megmentés céljából, nem azért, mert sajnálatot éreznek irántuk, hanem azért, mert abszolút szerelmesek az életbe. Nem azért teszik ezt, hogy ezért piros pontot kapjanak a mennyekben. Nem a bűzölgő karmájuk miatt. Hanem azért teszik mindezt, mert sokkal jobban szeretik az életet, mint eddig bármikor.


Miért nehezek a dolgok?


Nyilvánvaló, hogy ez a ping-pong éve volt, de túléltétek. Tulajdonképpen egészen jól túléltétek. Ez talán nem egészen nyilvánvaló időnként számotokra, mivel ez még most is sok kihívással jár. Akkor most megadjuk a mai témánk címét: „De Tóbiás, ha a dolgok annyira jól mennek, akkor mégis miért tűnik ilyen nehéznek ez az egész?” Hát ez bizony egy hosszú cím a Shoudotoknak, de majd csak kitaláljátok, hogy sűrítsétek össze. Miért olyan nehezek most a dolgok?


Nos, először is el fogok mondani nektek egy pár dolgot, ami nem fog tetszeni, vagy talán nem fogja elnyerni a tetszéseteket. Képzelem, hogy talán Saint-Germaint (nevetés) kellett volna behívnom, de ahogy Cauldre szokta mondani, az én időm meg van szabva, így hát…


Hát először is, a dolgok nem olyan nehezek. Nem azok. Létezik egy felfogás vagy egy tudatosság, amihez szinte ragaszkodtok, ami így szól: -„Ha nem tökéletes minden a régi gondolkodásom szerint, akkor mindennek rossznak kell lennie.” Ez egy érdekes folyamat – érdekes gondolkodási folyamat. Hasonlít a hírekhez. Nem publikálják a jó híreket, csak a rosszat. És még a saját magadnak írt hírleveledben is arra fókuszálsz, és a felett ítélkezel, amiről azt gondolod, hogy az rossz irányt vesz.


Pedig tudjátok, ahogy most néhányan a megbetegedés folyamatában vagytok, ez tulajdonképpen egy áldás. Ez lényegében egy elképesztő áldás, mert végre újra megtanuljátok szeretni a testeteket. Megtanuljátok becsben tartani az életet, és ez néhányótokat rettenetesen megrémít. De a végén egy megkönnyebbült sóhaj hagyja majd el az ajkatokat, és azt mondjátok majd: - „Most már megértem a testem értékességét. Most már értem az élet áldását és szépségét.” Igen, az a félelem, legyen szó bármiről is – rákról, szív problémáról vagy bármi másról – azt okozhatja számotokra, hogy visszatérjetek vagy az imádkozáshoz, vagy pedig ahhoz, hogy káromkodjatok és elátkozzátok a Nagy Ismeretlent. – Miért teszed ezt velem? Én spirituális vagyok. Miért történnek ezek a dolgok? Azért történnek, mert ez segíti a megértésedet egy mély és bensőséges szinten.


…az önmagaddal való küzdelem


Szóval, hogy miért tűnnek olykor nehéznek a dolgok? Nos, ennek az egyik oka az, hogy jelenleg egy küzdelem zajlik – ez egy áldás, de én ezt küzdelemnek fogom hívni – ami a régi emberi éned, amit te – fő aspektusnak nevezel, vagy a csoport aspektusnak, amit emberi életeknek nevezel – és ez az emberi tudatosság küzd most a te lélek éneddel, te meg ott állsz pont kettejük között. Ez egy meglehetősen fura hely, mert te vagy mindkettő. Te vagy az isteniséged és te vagy a lélek éned. Te vagy a nagyszerűséged, és az összes potenciálod. Te vagy a lélek elegáns egyszerűsége. Ugyanakkor te vagy a régi emberi aspektusaid is, és az emberi állapotod is. És ez a kettő nem valódi értelemben harcol – de mégis egy küzdelem zajlik.


Az isteni – ez az elegánsan egyszerű isteni – lassan, gyönyörűen és szeretetteljesen megtalálja az útját a mindennapos életedbe. Szó sincs arról, hogy valami messzi, távoli helyen lenne, csak arról van szó, hogy ez idáig nem fókuszáltál rá. De most beáramlik az életedbe, és ezt a lehető legcsendesebb és legegyszerűbb módon teszi.


Az emberi állapot még most is azért harcol, amit szerinte megérdemel, és amit szerinte neki birtokolnia kell. Az emberi állapot arra lett kondicionálva, miszerint jogosulva érezze magát arra, hogy őt megilletik a dolgok. Ebben a jogosultságában aztán követelőzik és fél. Fenyegetve érzi magát emiatt a dolog miatt, amit isteni esszenciának neveznek, és ami most beáradóban van az életetekbe, mivel azt mondja, hogy ha létezik ez az isteni esszencia, és ha ez olyan hatalmas, és olyan jóságos, és mivel azt ti is tudjátok, hogy ez a Földi utazás miről is szól, akkor ez az isteni esszencia miért nem ad nekem pénzt és egészséget, miért nem adja oda nekem mindazt, amit csak akarok, miért nem adja meg nekem a mágikus hatalmat, a pszichés intuíció hatalmát? Ez az isteni esszencia miért nem teszi ezt meg értem? És ez a küzdelem.


Az isteni esszencia azért nem teszi meg mindezt, mert ő az új őrangyal. Ő az új te. Egy őrangyal, még akkor is, ha az a saját lelked, soha nem avatkozik közbe. Mindössze szeret téged és együtt érez veled. És mivel jelen esetben ez most te magad vagy, nem valami másik angyal, mivel ez te magad vagy, ez beteljesítő az ő számára. Végeredményben, nincsenek szükségletek. Nincsenek akarások vagy vágyak. De ideát az emberi kondicionáltság jogosultnak érzi magát, úgy érzi, hogy jobb lenne birtokolni mindezeket a dolgokat, és innentől kezdve zajlik a konfliktus.


Tehát mit óhajtasz tenni? Kinek az oldalára kívánsz állni? Választott bírósági eljárást kívánsz kezdeményezni a lelked és a régi, szerinte jogos igényeket támasztó emberi aspektusod – a félelmekkel teli emberi aspektusaid - között? Egyáltalán nem. Hadd dolgozzák ezt ki. Állj a kerítés mögé, és abszolút hagyd, hogy kidolgozzák ezt. Tudod miért? Nagyon egyszerű. Máskülönben az emberi aspektusaid – az emberi jogosultságot támasztó részek – elkezdenek megtekerni és manipulálni téged, hogy megkapják, amit akarnak. Te képezted ki erre. Tudja, hogyan dolgozzon meg téged, és elkezd majd játszadozni veled a saját spiritualitásod, és a saját Isteni Éned kapcsán. Jól behúz téged a kellős közepére. És te nem akarsz ott lenni.


A bizalom valódi értelmében lépj hátrébb. Az emberi éned, aki jogos igényeket támasztónak érzi magát, és az isteni esszenciád – hagyd ezt kettőjükre. Hagyd, hogy az a szerinte jogos igényeket támasztó ember, az a félős ember megérezze az istenséged esszenciáját anélkül, hogy neked közvetítened kellene közöttük, anélkül, hogy neked kellene békítgetni vagy kiengesztelni az emberi részedet. Bízz meg magadban annyira, hogy a benned lévő isteni rend szerint ez a kettő találkozni fog, és össze fognak olvadni, és nem lesz háború. Nem lesz káosz.


Ami jelenleg zajlik az életedben az az, hogy megpróbálsz egyensúlyt teremteni. És pont ez az, ami kifáraszt. Megpróbálod egyensúlyba hozni az emberi szükségleteidet, az emberi félelmeidet és az emberi vágyaidat a spirituális szükségleteiddel és vágyaiddal. Ez az, ami Jungot különösképpen érdekli, hiszen amikor a spirituális vágyaid felébrednek, az a spirituális vágyad, hogy visszatérj önmagadhoz, olyankor mi történik ebben az egész dinamikában a régi, magasan képzett, néha szánalmas és nyomorult emberi kondíció és az isteni között? Na ezért mondjuk mi azt, hogy lépj hátra. Bízz a folyamatban, és figyeld, mi történik.


Amikor ez bekövetkezik, na akkor lesznek diadalmas felfedezéseid. Emlékezz, hogy ennek a naptári évnek a legelső shoudjában beszéltünk nektek arról, hogy ez az év a diadalmas felfedezések éve lesz. Sokan az kérdezitek: - „Diadalmas? Nem hiszem. Felfedezés? Ki van zárva.” Arra kérlek most titeket, hogy nézzetek meg egy dolgot! Először is azt, hogy mit értünk mi diadalmas felfedezésen? Tán csak nem azt gondoltátok, hogy majd találtok egy kastélyt egy trónussal a közepén, hogy majd onnan folytathassátok az emberi jogosultsági- „engem ez megillet” szindrómátokat? Amit felfedeztek – amire a ti diadalmas felfedezésetekként utaltunk az év elején, az a saját eredetiségetek. Az eredetiségetek. Egy pillanaton belül rá fogunk erre térni, de most hagyjuk, hogy egy kicsit elmerengjetek ezen.



Más emberek problémái


Tehát azt kérditek: -„De Tóbiás, miért olyan nehéz ez? Nekünk megvilágosodottnak kellene lennünk. És beszélsz nekünk az Új Korszakról meg a Kvantumugrásról. Akkor miért olyan átkozottul nehéz?” Második pont: a körülöttetek lévő emberek miatt. A körülöttetek lévő emberek miatt. Namost, ez nem az ő hibájuk. Hanem a tiéd. Mert megengeded nekik. Magukra veszed a problémáikat, mintha csak a sajátod lenne. Magukra veszed a drámájukat, és úszkálsz benne. Magadba iszod azt. Magadra veszed a kihívásaikat, és rögvest behozod azt, és tízszer akkorára nagyítod, mintha csak a sajátod lenne. De nem a tiéd. Magadra veszed a világ kihívásait, amin az keresztülmegy – a kihívásait, a háborúit, a szegénységét, az erőszakot – mintha csak a sajátod lenne. Rendelkezel azzal a rendkívüli adaptációs képességgel, hogy magadra vedd mindenki másét.


Miért? Miért csinálod ezt? Ettől érzed életben magad? Ettől gondolod azt, hogy Teréz Anya helyére pályázol - és egy kis szentként ott ülsz majd az oldalán?


Imádjátok magatokra venni mások problémáit, és lényegében drága Shaumbra – mondtam, hogy ma egy kicsit haragudni fogtok rám - tulajdonképpen imádjátok magatokra venni a problémáikat. Lényegében örömet jelent nektek azokat magatokra venni. El sem tudod képzelni, milyen lehet az, amikor szereted a másik embert, különösen azokat, akik a legközelebb állnak hozzád, azokat, akik a legdrámaibbak az életedben, és úgy szeretni őket, ahogy az őrangyalod szeret téged. El sem tudod képzelni, hogy nem avatkozol bele a másik életébe, hogy nem próbálod őt megváltoztatni, és nem próbálsz sajnálatot érezni iránta. El sem tudod ezt képzelni! Ez olyan üresnek tűnik, nem igaz? Milyen nap is lenne az olyan, amikor nincs semmiféle családi dráma? Ha nincs dráma az irodában? Ezért aztán lényegében behozzátok azt. Azt követően meg a kérdéseitekkel megtelik ez a fekete zsák – „Miért érzem magam ilyen szörnyen?” – Nos, hát azért, mert mostanában nem volt részed semmilyen drámában. Úgy tűnik, a dráma tart téged életben.


Túl fogunk lépni a drámázáson. Ugyanazzal az együttérzést és szeretetet fogjuk megtestesíteni, mint az őrangyalok, ugyanazt az együttérzést és elfogadást. Néhányan már most azt gondoljátok: -„Anyám, ez tényleg nagyon unalmas. Valóban unalmas.” Na de, melyik részed mondja ezt? Melyik részed tűnődik ezen? Talán az az emberi kondicionált részed, amelyik a drámából táplálkozik, amelyik a többi ember problémáiból táplálkozik, amelyik magára vette a világ problémáit – az az emberi kondíció, aminek szüksége van arra, hogy értékesnek érezze magát, hogy élőnek érezze magát. Ez az egyik oka annak drága Shaumbra, hogy szörnyen érzed magad, hogy mindenki más problémáját magadra veszed.


Az egyik kihívás ebben a hónapban legyen az, hogy ne vedd ezeket magadra, hanem legyél a megfigyelője és legyél tudatában annak, hogy a világ, a többi ember és minden más dinamikája hogyan hívogat téged: egy részed hívogatja őket, mivel magadra akarod venni a problémáikat, sajnálni akarsz valakit, meg akarsz oldani valamit valaki helyett, megpróbálsz rendbehozni, megjavítani valakit vagy akár magát a Földet. Állandóan ezekről hallunk, ezekről a csoportokról, vallásokról, vagy bármikről, akik megpróbálja rendberakni a Földet, megpróbálnak rendbehozni más embereket. Ez csak még több konfliktust okoz. Ez csak még több nehézséget okoz.


Az igazi Szabványok szeretnek és elfogadnak mindenkit és mindent. Igen, ez időnként kihívásokkal jár, de mégis ilyen az Új Energia valódi Szabványa.



Önmagadba vetett bizalom


Létezik egy másik dinamika, amikor azt mondod: -„De Tóbiás, miért ilyen nehezek a dolgok?” Egy másik dolog, ami nagyon egyszerű, ugyanakkor mégis rendkívül bonyolult lehet. Ez a bizalom. Nem bízol meg magadban. És emiatt nem kellene megharagudnod magadra, hisz ez teljesen érthető, ugyanakkor ott van ez a bizalom hiánya. És ez a bizalom hiánya tart vissza téged attól, hogy megtegyél dolgokat, hogy megpróbálkozz dolgokkal. A bizalom hiánya nagyon kicsinek tart téged a tudat börtönében. A rajtad kívül lévő dolgok keresésével, kutatásával próbálod megtalálni a magadba vetett bizalmadat, de ez nem így működik. A valódi önmagadba vetett bizalom a személyes tudatod kvantumugrása.


Sokan megpróbáltok megbízni magatokban, de már előre eldöntitek, meghatározzátok, hogy a végeredménynek milyennek kell lennie ahhoz, hogy meg tudj bízni abban, aki vagy. Más szavakkal, van egy modelletek arra vonatkozóan, hogy mi a siker, és hogy mi a kudarc. A valódi önmagadba vetett bizalom se sikerrel, se kudarccal nem bír. Ő az ami, és az minden, amire szüksége van. Nincs szüksége arra, hogy igaza legyen, vagy tévedjen. Hogy jó vagy rossz legyen. Nincs szüksége egy mérhető eseményre ahhoz, hogy visszanyerje az önmagába vetett bizalmát. A bizalom már csak ilyen – amikor megbízol abban, aki vagy.


Na most az összes hang és az összes emléked beáramlik és azokra az időkre akarnak téged emlékeztetni, amikor elcseszted, nem csak ebben az életben, de sok másikban is. Azt mondja: -„Kiben akarsz te megbízni? Magadban?! Sokkal könnyebb megbízni egy őrangyalban. Sokkal könnyebb megbízni Tóbiásban. Bárkiben, csak magadban nem.” Pedig a valódi ugrás akkor következik be, amikor túllépsz az élet és a halál, a kudarc és a siker fogalmain, és teljes mértékben megbízol magadban.


Ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel egy ember valaha is szembenézhet, ugyanakkor ez egyben a legkönnyebb, legkönnyebb kihívás is, amivel egy ember valaha is szembenézhet. Neked kell meghoznod ezt a választást. Egy nehéz kihívássá akarod ezt tenni, vagy pedig könnyűvé? A bizalom hiánya nagy stresszt, gyötrelmet okoz most az életedben. Elveszi az energiádat. Ez a dolog, amit isteni esszenciának nevezünk, akarja ezt a bizalmat, be akar jönni az életedbe, és az életed része akar lenni itt és most.


Emberi játszmák


A következő a listán. Azt mondjátok: -„Tóbiás, miért nem működik? Az élet miért szívat? Hogy lehet az, hogy én próbálom, próbálom és megállás nélkül próbálom és soha nem működik? Hogy lehet az, hogy megtettem mindent amit mondtatok, és az életem még mindig egy zűrzavar?” Nos, ennek nagyon egyszerű az oka – és ezért nem fogtok kedvelni – mert egy játszmát játszol. Mert egy játékot játszol – ezért. És te imádod ezt a játszmát, gyűlölöm, hogy ezt kell mondanom. Imádod ezt a katasztrófa tervet. Imádod, amikor a dolgok nem működnek. Imádsz más embereket vádolni, és tényleg különösen imádod saját magadat vádolni.


Beleragadtál egy játékba, amit már nagyon, de nagyon hosszú ideje játszol, máskülönben nem ezek a dolgok történnének. Erre most azt mondod: -„ Nos Tóbiás, de hát itt vannak ezek a külső tényezők – tudod, az anyám…” Na látod? Menj vissza oda, amiről az előbb beszéltünk. Ezt az összes drámát és energiát más emberekbe helyezed. Kifogásként használod őket.


Drága Shaumbra, arra kérlek titeket, hogy vessetek egy tényleg kemény, szerető és együttérző pillantást saját magatokra! Ha van valami, ami most nem működik az életedben, ha van valami, aminek a kapcsán nem vagy boldog, az azért van, mert egy játékot játszol. Ezt nem valaki más döntötte el helyetted, hacsak nem hagyod, hogy mások döntsenek helyetted.


A szegénység játékát játszod. Azt a játékot játszod, amikor is úgy teszel, mintha el lennél veszve. A hatalomnélküliség játékát játszod. Az elveszettség játszmáját játszod, és van valahol belül benned, amit csak te teremtettél, van egy vágy, hogy ezt tedd, és erre hoztál is egy választást. Szereted azt a játékot játszani, hogy ezt az idegenek ültették beléd, akik a fákban élnek. (nevetés) Szereted azt a játékot játszani, hogy ez az elmúlt életeid miatt van. Szereted azt a játékot játszani, hogy ez a körülötted lévő emberek miatt van. Szereted azt a játékot játszani, hogy az élet már csak ilyen, szívat, és ezért aztán mindezekbe a problémákba futsz bele.


De most egy kihívást intézel hozzátok! Szeretném, ha megnéznéd, hogy milyen játékokat is játszol. Ha nem vagy boldog, akkor azt a játékot választod. Pont. Erre azt mondod: -„De Tóbiás, fogalmam sincs, hogy jussak ki ebből, mert már elvégeztem minden tanfolyamot, minden iskolát, elolvastam az összes Shoudot, és az összes pénzemet a boldogtalanságomra költöttem.” (nevetés) Ez teljesen így van. Látod, egy játékot játszol. És fenntartod, állandósítod ezt a játékot. Képes vagy anyagilag leégni, csak hogy tovább folytathasd ezt a boldogtalanság energiát. Miért? Miért? Valószínűleg két okból: (a): nem érzed magad érdemesnek arra, hogy kilépj ebből a játékból; (b): a játék szórakoztató. És lényegében ez tényleg valóban az.


Ez az egyik dolog, amit tanulmányozunk a Felébredés Házában mostanság, és ez az, amit az Új Földön már egy jó ideje tanulmányozunk: hogy az emberek miért játsszák azokat a játszmákat, amiket játszanak? A válasz – mert imádják. A válasz – mert jó érzést ad. A válasz – mert valamit megtanulnak belőle. Hogy miért játsszák az emberek azokat a játszmákat, amiket játszanak? Mert annak tenniük kell értük valamit.


Namost, ha megnézitek: -„Az emberek miért játsszák azokat a játszmákat, amiket játszanak?” című könyvben az apró betűs szöveget is – akkor az apró betűs részben az áll, hogy bármikor kiszállhatnak belőle, amikor azt választják. Továbbá abban a nagyon, de nagyon apró betűs részben az is ott áll, abban a pillanatban, amikor azt választják, az életük meg fog változni. És tudjátok, a legtöbb ember soha nem néz ilyen mélyre. Nem akarnak. Nem akarják, hogy az életük megváltozzon.


Á! Most erre azt mondjátok: - „De Tóbiás, ez egy ellentmondás. Nem akarják, hogy megváltozzon az életük, de közben a változást kérik. „Nem. Ők mindössze azt akarják, hogy az életük egy kicsit jobb legyen. Csak egy kis haladékot akarnak. Egy kis hatalmat akarnak. Egy kis drámából és energiából való táplálkozást akarnak. Egy kicsit jobbak akarnak lenni, mint a barátaik és a szomszédjaik, de egyáltalán nem akarnak változást az életükben. A változás a valódi átalakulással jár, és vajon hány ember áll valóban készen egy valódi átalakulásra?


Ez egy játszma. Ez abszolút egy játék. Ha nem vagy boldog annak kapcsán ahol élsz, amit teszel, és akivel élsz, akkor a játszmát választod. Kérdezd meg magadtól, hogy miért? Kérdezd meg magadtól, hogy mit kellene feladnod, ha többé nem játszanád ezt a játékot? Kérdezd meg magadtól, hogy lehet, hogy akkor az életed fenekestül felfordulna? – és ez az emberi jogos igényeket támasztó aspektus sikítozni és panaszkodni fog, mert ő továbbra is ezt a „nekem ez jár” nevű játékot akarja folytatni. Kérdezd meg magadtól, hogy mi történne, ha abbahagynád ezt a játékot?


Két kulcstényező


Két nagyon lényeges pont, drága Shaumbra, ahogy beléptek a következő évbe. A következő shoudunkban egy tömör áttekintést fogunk adni a 2009-re vonatkozó előrejelzéseinkből, de addig is van itt két nagyon lényeges dolog, amin el lehet gondolkodnotok, amit érezhettek, és magatokba lélegezhettek a december hónap hátralévő részében: légy eredeti és légy hiteles.


Légy eredeti


Légy eredeti azt jelenti, hogy légy eredeti. Hagyd abba, hogy továbbra is arra támaszkodj, amit a múltban tettél, vagy amit más emberek tettek annak érdekében, hogy létrejöjjön életed mintasablonja. Az eredeti újat jelent, olyat, amit korábban még soha nem tettél. Az eredeti azt jelenti, hogy az mélyen a belsődből ered – a kreativitásod, az egyediséged, az Énnel való egységed.


Az egyik dolog, amiről Chez és a többi angyal beszélgetni szokott, hogy az emberek olyanok, mint a másológépek. Másolják egymást, és másolják saját magukat. Tehát így megépítenek egy utat, ami pont úgy néz ki, mint a tegnapi, ami meg úgy néz ki, mint a tegnapelőtti, hiszen ez a másolás eredménye. Az út mindig ugyanúgy fog kinézni. A holnap útja a mai, mert az emberek másolnak. Ez biztonságosabb. Biztonságosabb csak lemásolni valamit. Ó, hát persze, talán van, hogy egy kicsit más színt használsz, vagy egy másik nevet adsz neki, de attól még másolsz.


Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy az életedben mindennek eredetinek kell lennie, de kezdd el az eredetiséget behozni az életedbe, kérlek szépen! Ez olyan valami, ami tőled ered és csakis tőled. Erre most azt kérdezed: - „Na jó, de honnan fogom tudni?” Onnan, hogy magadat érzed benne. Eredetiség érzést ad. Izgatottsággal tölt el. A másolás lecsökkenti az izgatottságot és a lelkesedést annak a bizonyos eseménynek vagy teremtésnek a kapcsán. Ez jókora falat, de ez azt jelenti, hogy amikor másolsz, akkor hogyan is áramolhatna és terjedhetni ki ez az életenergia? Akkor mindössze csak másolsz. Biztonsági játékot játszol.


Kihívás elé állítalak titeket – téged is, akinek jó életed van, és téged is, akinek szívás az életed – kihívást állítok eléd az eredetiséged kapcsán. Tégy valami eredetit! Ez azt jelenti, hogy valami bizarrt? Talán, de nem feltétlenül kell annak lennie. Azt jelenti, hogy származzon tőled. Ez a te istenséged hangja, energiája és tudatossága, aki most játszani akar – na nem játszmázni – hanem játszani akar veled az életedben. Azáltal, hogy eredeti vagy, behozod ezt az elegáns, egyszerű energiát az életedbe.


Légy hiteles


Légy hiteles! Légy autentikus! A Földön lévő jelenlegi rétegek nagyon megnehezítik még azt is, hogy egyáltalán emlékezni tudj arra, hogy mi is a hitelesség. Ez azt jelenti, hogy légy igaz magadhoz, légy igaz az érzéseidhez! Az emberek az érzéseik nagy részét lemeszelték, vagy eltemették. Megtanultad, hogyan mondd meg a dolgokat, így ez felhígult, ezért aztán senkit sem támadsz meg, így senki sem gerjed haragra. A biztonság játékát játszod. De ez nem a hitelesség.


Tudod, ha nem kedvelsz valakit, akkor nyugodtan megmondhatod neki. Valóban megteheted. Ha belefáradtál valamibe, és távozni akarsz, akkor nyugodtan megmondhatod.


Na de néhányatok számára ez gyötrelmesen nehéz lesz, mivel a legtöbb ember lényegében folyton csak mások kedvére akar tenni, mások tetszését akarja elnyerni. Hiszen ezen a módon tanulnak magukról – „ha a többi ember kedvel engem, akkor én is kedvelhetem magam.” Amikor elkezdesz hitelessé válni, az nem kegyetlenséget jelent. Látod, az elméd rögtön becsusszan ezekbe a dolgokba, és azt mondja: -„ Nos, ha autentikus vagyok, akkor nyilvánvalóan magasról teszek majd az emberekre.” Hát nem. Ők tisztelni fogják a te hitelességedet. Tisztelni fogják azt a hangot, amit többé már nem szűrnek meg a rétegek, a „kellene” és a „nem kellene” – hiszen akkor a megfelelő módon jelentesz ki valamit. Ők pedig meg fogják érezni ezt a rezonanciát, ami az autentikus énedből jön.


A hitelesség egyértelműséget, világosságot, tisztaságot jelent. Nem könnyű tisztának és világosnak lenned, amíg emberi formában tartózkodsz. Sőt, a jelenlegi oktatás és képzés, és a Föld rétegei arról szólnak, hogy ne legyél világos, egyértelmű, tiszta. Ezt felismerheted, ha megnézel mindent, a törvényektől kezdve a szórakoztatáson át a kommunikációig. Láthatod ezt a vallásokban, és minden egyéb kapcsán is: a szándék az, hogy ne legyél világos – semmi tisztaság, egyértelműség ne legyen. Ez az embereket egyfajta zsibbadt állapotban tartja, a hipnotikus réteg állapotában. Ha egyszer elkezdesz hiteles lenni, az emberek érezni fogják azt. És talán elsőre nem fog nekik tetszeni, de ez nem számít. Nem azért vagy itt, hogy a többiek szeressenek, kedveljenek téged, legalábbis nem azon a régi módon, amihez hozzá voltál szokva, ahogy eddig tetted.


Az, hogy autentikus vagy, azt jelenti, hogy az istenséged beszél belőled, világosan beszélsz, és az igazságodat mondod. Hagyd ezt abba, hogy megpróbálod kiválasztani és megválogatni a szavaidat! Chez teljesen el van képedve azon, hogy Rebeka folyamatosan visszafogja magát azért, hogy mindig megpróbálja a helyes dolgot mondani – vagyis azt, ami szerinte a helyes. Ezért az üzenetei, a kommunikációjának a tisztasága felhígult, és amikor felhígulsz a másokkal való kommunikációdban, akkor ők is felhígítva kommunikálnak veled, ezt adják vissza neked, és hamarosan minden úgy hangzik, mint egy zümmögés, és valójában már nem hallasz semmit. Minden így hangzik: „Rwaa rwaa rwaa rwaa” (nevetés) Nincs világosság, mert nincs hitelesség. Légy eredeti, légy hiteles!



A fekete zsák


Most arra kérném Lindát, hogy találomra válasszon ki két kérdést a fekete zsákból, és olvassa fel mindkettőt!


LINDA: Találomra?


TÓBIÁS: Viszonylag találomra, és olvasd fel mind a kettőt egymás után. Víz?


LINDA: Mit szeretnél?


TÓBIÁS: Vizet. Vagy inkább abból a buborékosból…


LINDA: Az elfogyott. Az enyém volt, de megosztottam veled.


TÓBIÁS: Olvasd fel kérlek mind a kettőt!


LINDA: Tessék?


TÓBIÁS: Olvasd fel mind a két kérdést egyszerre – egyiket a másik után. (nevetés)


LINDA: Köszönöm.


1 KÉRDÉS: Több problémám is van, rengeteg démonom, amit képtelen vagyok egyedül megoldani. Ami most a legnagyobb, hogy honnan tudhatnám meg, hogy mit kellene tennem? Már kértem, imádkoztam, megerősítéseket alkalmaztam, kinyilatkoztattam, de a válasz még mindig nem érkezett meg. Túl öreg vagyok már ahhoz, hogy hibázzak, és hogy ne legyen valódi munkám, ne legyen valódi képzettségem, és ne legyen pénzem. Körbenéztem, és semmi olyan munkát nem találok a külvilágban, amit valóban életem minden egyes napján szeretnék csinálni. A régi energiás munkák egyike sem vonz, de nem vagyok se gyógyító, se csatornázó. Van még egy dolog, ami ébren tart engem, mégpedig az, hogy itt maradjak-e, vagy visszatérjek a hazámba, ahol a földi családom él? Nagyon egyedül érzem itt magam.


TÓBIÁS: Szép kérdés. A másodikat.


LINDA: Oké.


2. KÉRDÉS: A Taos-ban megrendezésre került Kvantumugrás óta teljesen világossá vált számomra, miután valódi mély emlékezést éltem meg azzal kapcsolatosan, hogy miért is jöttem ide és mi a dolgom – nevezetesen az, hogy tanító legyek. Az Európába való hazautazásom alatt jogot formáltam arra, Aki Vagyok, de ezzel csak azt tanultam meg, hogy a többiek mind zéró megértéssel bírtak, legyen szó a társamról, üzletfeleimről vagy akár a barátaimról. Sőt, ennek pont az ellenkezője történt, ki lettem közösítve, azzal vádoltak meg, hogy a tagja lettem egy nagyon komolyan veszélyes szervezetnek (nevetés), ami még a Scientológiánál is rosszabbnak tűnik, csak hogy egyet említsek a sok ostoba megjegyzéseik közül. Sőt mi több, elveszítettem az üzletemet és a pénzemet is. Egész nyáron azt gyakoroltam, hogy az isteni pillanatomban tartózkodjam, és ezt még most is gyakorlom. Hogy álljak a kerítés mögé. Már csak az visz tovább, hogy tanítsak, de az eddigi összes ez idáig tett kíséreltem a pénz teremtése kapcsán kudarcot vallott. Próbáltam állást keresni, de elutasították a jelentkezésemet. Az emberek tanítása kapcsán, hát először mind izgatottak voltak, de a végén senki nem jött el a tanfolyamra. Most már abban a helyzetben vagyok, hogy nem tudom kifizetni a számláimat, és senkihez sem fordulhatok, mert barátaim sincsenek. A lélek szenvedélyem az, hogy tanítsak és ösztönözzem az embereket és az üzletet is. Az elmúlt nyolc év óta tartó felébredési folyamatom óta olyan sok mindent kellett eltűrnöm, elviselnem, és rá kellett ébrednem, hogy mindez semmit sem ért, de ez tesz engem tanítóvá, mert azáltal tudom, hogy másoknak most mit kell elviselniük, és így átsegíthetem majd őket az előttünk álló éveken. Sóvárgok az öröm, élvezet megtapasztalása után, miközben jól érezhetem magam és a szinkronicitás is szerepet kaphat az életemben, hogy összejöhessek rokon lelkekkel, hogy elvégezzem az Aspektológia és a Szexuális Energia Iskoládat – mivel erre a kettőre rezonálok a legjobban. Hiszen ez képezné a jövőre vonatkozó tanításom alapját, de sajnos anyagi hiányban szenvedek, és minden pénzkeresésre tett eddigi kísérletem kudarcba fulladt, ahogy ezt már a fentiekben is említettem. A végső befizetési felszólításaim hegyekként tornyosulnak előttem, és egyszerűen fogalmam sincs, hogy mit tegyek. Képtelen vagyok most a kerítés mögé állni. Úgy értem, muszáj tennem valamit, máskülönben az utcán találom magam. De mindaz, amivel korábban próbálkoztam, egyszerűen nem működött. Mindaz a könnyedség, ami keresztül vitt engem egy nagyon diadalmas felfedezés viharon mostanra elhalványult, és újra egy félelemmel teli völgyben találom magam. Lélegzem, hogy elengedjem a félelmet, és utána pedig halvány elképzelésem sincs, hogy mit is kellene tennem a továbbiakban. Bármilyen vezettetést őszintén és nagyon megköszönnék, hiszen egyáltalán nem ezt választottam tavaly, a Taosból való hazafelé tartó utam során. Megérdemlem az örömet, az életet, és azt, hogy kifejezésre juttassam a lélek szenvedélyemet, és hogy végül azt tegyem, ami miatt elsősorban idejöttem. Köszönöm.


TÓBIÁS: Na akkor…

LINDA: Ez csak egy volt a sok közül, ami ebben a nagy fekte zsákban van.


TÓBIÁS: Drága Shaumbra, kértünk két kérdést úgy, hogy itt a mi oldalunkon nem tudtuk melyik kerül majd kiválasztásra, de a zsákban lévő energiának a tudatában voltunk. (nevetés)


LINDA: Elnézésedet kérem! (Még több nevetés, Tóbiás kuncog)


TÓBIÁS: Lényegében bármelyik két kérdés felolvasásra kerülhetett volna. Ó, hát kérhetnénk még újabb kettőt, sőt az összeset is felolvashattuk volna, és drága Shaumbra, ne próbáljatok támadóak lenni, de ez talán néhányatok számára felért egy arculütéssel. Képesek vagytok meghallani ezekben a kérdésekben és a többiben is mindazt, amiről pont az előbb beszélgettünk? Dráma! Játszmák! Más emberek! És csak így tovább a végtelenségig! Hosszú történetek, a kommunikáció hiánya! És csak így tovább a végtelenségig!


Az a két ember, akik ezeket a leveleket írták, és a többiek is, akik hasonlóakat írtak, amik ott lapulnak a zsákokban, és ti, akik most itt ültök, és most az interneten keresztül minket hallgattok vagy néztek éppen, azok a levelek, amiket az elmétekben írtatok meg – azok mind játszmák! Játszmákat játszotok! A második levél egyre csak vég nélkül folytatódott – a világosság hiányával, a megoldásra való valódi vágy hiányával, a játszma minden egyes percének élvezetével. És nagyon mérgesek lesztek rám, és nagyon hosszú leveleket fogok tőletek kapni, (nevetés) ebben biztos vagyok, amiben azt fogjátok nekem mondani, hogy én nem értelek meg titeket. Azt fogjátok nekem mondani, hogy ti már mindent megpróbáltatok. Azt fogjátok nekem mondani, hogy most már fogalmatok sincs, hogy kihez is fordulhatnátok.


Fordulj önmagadhoz! Hagyd abba, hogy folyton máshová fordulsz! Fejezd be, hogy minden mást vádolsz! Ezek a levelek telis teli vannak követelőzésekkel, igényjogosultságokkal! Tele van azzal, hogy más embereket vádoltok, vagy hogy más emberek szenvedését behozzátok az életetekbe. A levelek tele vannak drámával. A levelek, a nap végére, kivétel nélkül mindegyikük abban a zsákban, tele vannak játszmákkal. Tele vannak játszmákkal.


Most mindenkinek, aki írt levelet, teszünk egy szívességet! Még ma, a későbbiek folyamán elégetjük őket a kandalló tüzében, és remélhetőleg ti is elégetitek őket tudatosan. Erre kérlek mindannyitokat, mert ez alól egyikőtök sem kivétel! Egyikőtök sem kivétel! Mindannyian irkáltok leveleket, akár a számítógépeiteken, akár kézzel írtakat, vagy csak az elmétekben – Miért pont én? Ezek a „miért pont velem”? – levelek. „Miért én? Miért mindig én húzom a rövidebbet? Miért velem? Én az Istenségemet kértem, és helyette mindössze egy rossz életet kaptam! Miért pont én? Miért van az, hogy a többi ember szerencsétlenné teszi az életemet?” Hát a játszmák miatt.


Igaz szeretettel, valódi együttérzéssel és igaz megfigyeléssel mondom nektek mindezt. Van valami bennetek, ami ezt választja, ezt szedi elő, és ezt teszi valósággá. Talán ez egy kemény pirula, amit le kell nyelnetek. Mindegyikőtök – mindegyikőtök, akik most nehézségekkel küszködtök – azt kérdezem tőled, hogy akkor miért játszod a játszmát? És mi történne, ha abbahagynád a játékot?


Később visszajövünk, amennyiben azt választjátok, hogy további kérdéseket tesztek fel. (nevetés)


És ez így van.



(Fordította: Telegdi Ildikó)




Megjegyzés: Aki úgy érzi, hogy szívesen támogatná anyagilag is a Shoudok fordításainak munkáját, az alábbi bankszámlaszámon megteheti:

Telegdi Ildikó OTP BANK Rt. 11773339-00984762

Minden eddigi és ezt követő felajánlást előre is szívből köszönök: Telegdi Ildikó



A Bíbor Páholy Tóbiását Geoffrey Hoppe, más néven "Cauldre" adja elő, aki a coloradoi Goldenben él. Tóbiás története a bibliai Tobit könyvéből megtalálható a Crimson Circle weboldalán (Http://www.crimsoncircle.com). A Tóbiás anyagok térítés mentesen állnak a világ fénymunkásai és a Shaumbra rendelkezésére 1999 augusztusa óta, amikor Tóbiás azt mondotta az emberiségnek, hogy a pusztulás potenciáljától tovább lépett az Új Energia felé.

A Bíbor Kör a humán angyalok globális hálózata, akik elsőkként mennek át az Új Energiába. Amint megtapasztalják az örömeit és a nehézségeit a mennybemenetel felemelkedési állapotának, avval segítik a többi embert utazások részleteinek megosztásával, óvva és kalauzolva őket. Több, mint százezer látogató jön el minden hónapban a Crimson Circle web szájtra, hogy elolvassa a legújabb anyagokat, és megvitassák a saját tapasztalataikat.

A Bíbor Kör havonta gyűlik össze Denverben, Coloradoban, ahol Geoffrey Hoppe-n keresztül Tóbiás bemutatja a legújabb információkat. Tóbiás állítása szerint ő, és a többiek a mennyei Bíbor Páholyból csatornáznak az emberek felé. Tóbiás szerint, leolvassák az energiáinkat, és vissza-tolmácsolják a saját információikat a számukra, tehát így láthatják az emberek magukat, ahogyan kívülről látszanak, miközben megtapasztalnak belülről. A "Shoud" a csatornázás szerves része, ahol Tóbiás félreáll, és az emberek energiája közvetlenül csatornázódik át Geoffrey Hoppe-n keresztül.

A Bíbor Kör találkozói nyitva állnak a nyilvánosság előtt. A Bíbor Kör a bőségére a nyitott szereteten keresztül tesz szert, és a Shaumbra ajándékaiból, szerte a világból. A Bíbor Kör legvégső célja az, hogy humán kalauzolókként és tanítókként szolgálják azokat, akik a belső spirituális ébredés ösvényén járnak. Ez nem evangelizáló misszió. Nem "örömhírhozás." Inkább, a benső fény fogja odakalauzolni az embereket a bejárati ajtódba az együttérzésedért és törődésedért. Tudni fogod, mit tegyél és taníts abban a pillanatban, amikor a különleges és drágaságos ember, aki a Kardok Hídjához vezető utazásra akar épp behajózni, eljön hozzád. Amennyiben ezeket a sorokat olvasva, igaznak érzed e sorokat, kapcsolódást érzel hozzájuk, valóban Shaumbra vagy. Tanító és humán kalauzoló vagy. Engedd meg az isteniség magvának benned, hogy virágba borulhasson ebben a pillanatban és mindörökké virágozhasson. Sosem vagy egyedül, az egész világon a család vesz körbe, és angyalok a körülötted lévő birodalmakban.

Kérlek terjeszd szabadon ezt a szöveget nem kereskedelmi alapon, térítés mentesen. Kérlek csatold ezt az információt egészében, beleértve ezen lábjegyzetet is. Minden egyéb felhasználás jóváhagyandó Geoffrey Hoppe-val. Lásd a kontakt oldalt a www.crimsoncircle.com oldalon.

Copyright 2006 Geoffrey Hoppe, Golden, CO 80403