A FÉNY VILÁGÍTÓTORNYAI

- LEVELEK OTTHONRÓL –

2007. április 15.

 

 

*******************************

Copyright figyelmeztetés:

      Copyright 2007 Lightworker. Ez az információ szándékunk szerint ingyenesen

      terjeszthető részben vagy egészben. A felhasználó beleegyezik, hogy a

      terjesztett anyagnak tartalmaznia kell ezt a copyright figyelmeztetést.

      Beleegyezik továbbá abba, hogy minden jog, beleértve a fordított anyagok

      szerzői jogát is, a Lightworker tulajdonában marad. A csoportról bővebb

      információ található a következő weboldalon: http://www.Lightworker.com . 

       Köszönjük, hogy segíted a Fény terjesztését! 

 

*****************************

 

 

~ A POZITIV DRÁMA ~

A DRÁMÁHOZ VALÓ RAGASZKODÁS ELENGEDÉSE

           

 

ÜDVÖZLET OTTHONRÓL!

Kedveseim, ha láthatnátok azt, amit mi látunk, miközben titeket nézünk és azt mondjuk "Üdvözlet Otthonról" - megértenétek saját fenségeteket. Megértenétek azt, miért léptetek be a szorosra zárt fátyol játékába, megállítva magatokat abban, hogy láthassátok kik vagytok valójában. Néha magatokra néztek és ítélkeztek és ezt mondjátok: "Ostobának kell lennem, hogy ugyanazt a modellt játszom újra meg újra." Mi tapsolunk titeket, mert tudjuk kik vagytok és megőrizzük ennek vízióját, amíg ti is ugyanúgy láthatjátok magatokat, ahogy mi látunk titeket.

 

  MEGTESTESÜLT ISTEN

 

Nagyon mély szinten, ti tudjátok, hogy egy játékot játszotok - azt, hogy ne legyetek képesek emlékezni arra, hogy kik vagytok; ti értitek, hogy egy nagyszerű és szépséges játékot játszotok, hogy láthassátok Istent. Azt mondjuk, hogy erről van szó minden egyszerűségében. E tény valósága az, hogy ti vagytok az egész Isten. Ti Istennek teljes részei vagytok, - nem csupán egy darabjai, mint pl. a kéz, láb vagy köröm.

Mindannyian magatokban hordozzátok Isten összes eszenciáját és képességeit. Mindannyian magatokban hordozzátok a Fényt, lényetek összes sejtjében. Azért jöttetek ide, hogy megtaláljátok ezt a Fényt és engedjétek ragyogni, hogy mások is láthassák azt. Ez a Játék, amit játszotok: Isten, aki önmagától elrejtőzött, önmagát keresve. A férfi/női energiák kiegyensúlyozása, a Játék legnagyobb darabjává válik. 

Ma, megmutatunk nektek egy másik nézőpontot, mely segít nektek más perspektívából látni. Emlékezzetek vissza, hogy ez nem egy helyes és nem is téves perspektíva, nem is jó és nem is rossz; ellentétek nem léteznek úgy, ahogy ti hiszitek. Az ellentétek, csupán ugyanannak a résznek a darabjai, amit különböző perspektívából néznek.

 

  A JÁTÉK DRÁMÁJA

      

 Egy szóval fogjuk kezdeni, hogy rámutassunk erre a különböző nézőpontra. Közületek sokaknak fenntartásai lesznek e szóval szemben, amikor meg fogják hallani, mivel gyakran negatív jelentéssel bír. A Szó maga: DRÁMA. Oh, ti valóban nem akartok drámát az életetekben! Ha megjelenik a dráma az életetekben, ezt mondjátok: „Ne engedd ezt a drámát közel hozzám. Nem akarok részt venni benne!" De a valóság az, hogy az emberek egy nagy drámát játszanak. Ezt csináljátok. Vonzódtok a drámákhoz. Hajthatatlanul vonzódtok a drámákhoz. Ezért szerettek tévét és filmeket nézni. Nagyon nyugtató olyan emberek életének drámáit nézni, akihez nem vonzódtok. Ezért szerettek színházba járni, ahol valaki eljátszik egy szerepet. Most, nézzünk egy ilyen színészt és tegyük az ő helyébe magunkat... mi történik a színésszel a színpadon? A színész ezt gondolja: „Áá, a nézők sírnak, ez azt jelenti, hogy jól végzem a dolgomat." Színészként a legnagyobb vágyatok az, hogy a nézőket a sírástól a kacagás állapotába juttassátok, miközben követik az általatok eljátszott szereplő drámáját. A színpadon játszó színészhez hasonlóan, ti is kifejeztek egy drámát saját életetekben. Kifejezésre juttatok egy eszmét, egy üzenetet és egy történetet, ugyanúgy ahogy a színész teszi a színpadon. Ti Szellemként eljátszotok egy nehéz drámát, az emberi létét. A színészekhez hasonlóan, jól megtanultátok szerepeteket és megrendeztétek a darabot, már a függöny felemelkedése előtt. Még a forgatókönyvet és a szavakat is ti magatok írtátok, amikor megterveztétek életeteket még a születésetek előtti időszakban.

 

Az egyetlen különbség az, hogy ezt a darabot, a szabad akarat színpadán játsszátok, ezért nem vagytok kénytelenek annak a forgatókönyvnek a kereteiben maradni, amit megírtatok. Az egész darab improvizálható. De akkor is, amikor improvizációs képességeteket alkalmazzátok, akkor is azon csodálkoztok mindig, hogy vajon saját utatokon vagy forgatókönyvetekben vagytok-e. Természetes vonzódást éreztek arra, hogy visszatérjetek ahhoz a forgatókönyvhöz, amit magatoknak megirtatok. Mindannyian színészek vagytok. Mindannyian egy egyéni drámát játszotok. 

Tehát, távolítsuk el a negatív eszméket a dráma szó körül és nézzük meg a pozitív hatásait.

 

  A DRÁMA SZABÁLYAI

 

Azt mondjuk nektek, hogy nincsenek szabályok az élet drámájában. Még így is vannak eszmék és fogalmak, melyek segíthetnek nektek megérteni, hogyan működik ez igazából. Tulajdonképpen, olyan mintha félre húznátok a fátyolt, hogy rámutassatok arra, mi van színpad függönye mögött melyen játszotok. Most félrehúzzuk a függönyt, hogy megmutassunk nektek pár egyszerű eszmét, mely segíthet nektek elsajátítani ezt az új perspektívát. Az első eszme annyira egyszerű, hogy az embereknek nehezükre esik elfogadniuk, ám ez az egyetlen alapvető vezérfonala az élet játékának: „Az élet önmagától beteljesedő prófécia".

 Most, hogy teljesen megértsétek és magatokhoz öleljétek ezt az állítást, nagy felelősséget kell magatokra vállaljatok. Az igazság az, hogy az emberek többsége nem hajlandó ekkora felelősség vállalására. Ez helyett, elfogadják annak eszméjét, hogy külső hatások ellenőrzik az élet drámáját: „Ezzel születtem. Ez a sorsom/végzetem. Ezzel kell harcolnom. Nem az én hibám." De, ha az élet igazán magától beteljesedő prófécia lenne, - ami így is van - életetek minden másodpercében választhattok. Minden nap, mindenik másodperce lehetőséget ad számotokra életetek megváltoztatására .... nem feltétlenül jól vagy rosszul - egyszerűen a változtatásra.

 

Most adunk nektek egy másik fogalmat, mely segíteni fog nektek, drámátok színpadán: „Minden változás az életben valami jobb felé vezet." A darab nagyon unalmas lenne, ha semmi sem változna a színpadon. Tulajdonképpen, az egész forgatókönyv, egy állandó változástól függ; a változás teszi érdekessé a drámát. Persze, nem mindig tűnik így, amikor épp elveszítitek munkahelyeteket vagy felbomlik egy kapcsolat, amikor  szomorúak vagytok vagy befele nézve, úgy tűnik nem ismertek magatokra. Még így is, azt mondjuk nektek, hogy egy dolog van ami hosszú távon is állandó: minden változás, valami jobbhoz vezet. Amikor képesek vagytok annak beismerésére, hogy választhattok és minden változás valami jobbhoz vezet, megértitek hogyan irányíthatjátok drámátokat.

 

 UGRÁS AZ ÁLLOMÁSOK KÖZÖTT

 

Amikor nyomogatjátok a távirányítót és váltogatjátok az adókat, veletek rezonáló és nem rezonáló drámákat fogtok látni. Egyes tv-s előadások unalmasak míg mások izgalmasak számotokra, miközben egyesek nevelnek, míg mások sírásra késztetnek titeket. Nézőként, váltogatjátok a csatornákat, míg megtaláljátok a veletek rezonáló műsorokat. Lényeges megértenetek azt, hogy ezek a különálló csatornák, különböző nézőket hivatottak vonzani. E miatt van oly sok belőlük. Mindig abban reménykedünk, hogy olyan csatornát fogtok választani, mely erőt ad nektek, nézőknek. Most, tegyétek magatokat a távirányító másik oldalára és értsétek meg, hogy ti vagytok a szerepet játszó színész; a ti választásotokban áll minden pillanatban, ama forgatókönyv megváltoztatása. Lehetőségetek van különböző perspektívából nézni a drámát, ha ezt választjátok.

 

Az erővel rendelkező emberek, akik most a Föld bolygón laknak, más csatornákat fognak nézni, mint az előttük járó emberek. Az emberek meghökkentő ritmusban fejlődnek, most ebben a pillanatban is. Most, lehetséges teljes erővel átmenni a mindennapi életen. Ezzel az erővel, óriási mennyiségű felelősség is együtt jár. Annak oka, amiért az emberek többsége még nem használja saját teljes erejét az, hogy fenntartásaik vannak még a felelősség vállalásával szemben, mely eme erő kiegyensúlyozásához szükséges. Fogadjátok el a felelősséget és megkapjátok az erőt. A felelősség, az erő kiegyensúlyozása, tehát fogadjátok el a felelősséget minden területen amit meg akartok változtatni és - így is lesz. Még akkor is ha ez csak egy fogalom, még akkor is ha ez csupán annak a beismerésnek a felelőssége, hogy ti vagytok a színészek a színpadon, fogadjátok el azt, hogy teljes kontrollotok van életetek felett.  

 

 A DRÁMÁHOZ VALÓ RAGASZKODÁS 

 

Most, nézzük meg a dráma negatív aspektusait. Hogyan állunk azzal a személlyel, aki ezt mondja:„Én semmilyen drámát nem akarok az életemben"? O, ellentétes irányba megy és mindent megtesz a dráma elkerüléséhez életében. Képzeljétek el, hogy egy olyan televízió adót néztek, ahol a főhős hazajön és megtudja, hogy a felesége hirtelen elhagyta őt. Igen, látjátok a könnyeit, a haragját és a fájdalmát - ez egy igazi emberi tapasztalat és egy érdekes dráma; kapcsolatba léphettek vele és érezhetitek a fájdalmát. Ha a kamera fele fordul és ezt mondja: „Nem haragszom, valami jobbnak kell megjelennie az életemben." - unalmassá válik, UNALMASSÁ. A következő pillanatban már mozdul a gomb és csatornát váltott. Higgyetek nekünk, amikor azt mondjuk nektek, hogy olyan forgatókönyvvel dolgoztok, mely könnyedén átvezet titeket a drámán. Emelkedőkben és lejtőkben lesz részetek. A többség csupán emelkedőkre törekszik életében, lejtők nélkül.

 

Az a lényeg, hogy egyaránt szeressétek az emelkedőket és a lejtőket, az emberi lélek szépséges tapasztalataiként. Ez annak a drámának a forgatókönyve, amit ti irtatok. Ezek azok az emberi tapasztalatok, melyek eljátszását vállaltátok. Ne tekintsétek negatív magatartásnak, amikor beléptek a drámába. Egyszerűen szabadítsátok fel a drámához való vonzódásotokat, mivel ott jelentkezik a probléma. Ott jelenik meg a nehézség az életetekben. Ti szellemek vagytok, akik azt állítják hogy ok maguk színpadon játszó emberek - és ennek megfelelően, mindig drámákat fogtok játszani. Ez a ti természetetek. Akkor jön a kihívás, amikor elkezdtek ragaszkodni a drámához, amikor elkezdtek ragaszkodni a forgatókönyvhöz és amikor elkezdtek ragaszkodni ahhoz a szerephez, melyet magatokénak hisztek. Ez a ragaszkodás szó szerint megállítja az életetekben szükséges változásokat. A ragaszkodás, ama dráma egy végtelen kanyarulatába helyez titeket, mely újra meg újra megismétlődik. Az eredményhez való ragaszkodás felszabadítása, fel fogja szabadítani az életetek drámájához való ragaszkodásotokat. Itt megjelenik a változás szabadsága és így fogjátok elnyerni a teljes erőt, amikor képesek vagytok ragaszkodás nélküli megváltoztatni minden aspektusotokat, még saját forgatókönyveteket is.

 

  A HALÁLOS TEHETETLENSÉG  

 

Az emberek a szokások teremtményei. Ha egy akciótokat sikeresnek tekintitek, akkor megismétlitek azt, hogy újrateremtsétek a sikert. Ez egy normális emberi helyzet. Amikor újból és újból megismétlitek azt az akciót, gyakran az általatok elvárt siker nem jön be, mivel a változás eleme eltűnt. Azonban ti folytatjátok ugyanazt a modellt, mivel ismerős számotokra és mivel az ismeretlentől való félelem sokkal erősebb bennetek, mint a sikertelen ismétlések. Az ismerős cselekedet teremti a tehetetlenséget. A tehetetlenség, egy nyugalomban lévő test törekvése a nyugalomban maradásra vagy egy ismétlődő mozgásban lévő test törekvése az ismétlődő mozgásban maradásra, egészen addig, amíg külső erő nem hat rá. Gyakran a tehetetlenséget olyan állandó erőnek látjátok, mely segít nektek az általatok választott folyamatban maradni.

Mi azt mondjuk most nektek, hogy az életetek drámájában lévő tehetetlenségi erő, több embert ölt meg, mint elképzelhetnétek. Sok lélek drámájában fojtotta meg az előrehaladó mozgást. A tehetetlen élet megélésének lassú halála, sok embert ölt meg.

 

A tehetetlenség megváltoztatásának bátorsága, egy óriási lépés erőtök átvevésénél, mely sokakat megijeszt. Akaratotok segítségével léphettek ki a tehetetlenségből és megírhatjátok saját darabotokat. Persze emberi énetek ezt akarja mondani: „Melyik a legjobb út? Melyik a leggyorsabb út? Melyik útnak van a legjobb forgatókönyve?" Mi azt mondjuk nektek, hogy téves utak nem léteznek. Az embereknek nehéz megérteniük ezt. Mivel, még akkor is ha kerülő úton járva juttok el célotokhoz, meg fogtok tanulni valamit, amit figyelmen kívül hagytatok volna, ha direkt mentek. Minden változás valami jobbhoz vezet, ezért a lélek tapasztalata kedvezhet annak a személynek, akinek át kellett mennie ezeken a nehéz helyzeteken. 

 

  CRANBERRY SZÓSZ

 

Azt kérdezzük tőletek: Mit akartok az életetekkel? Mit vagytok hajlandók elfogadni? Mit vagytok hajlandók elfogadni? Készen álltok utatok megteremtésére, mielőtt még lábaitok elérnék a földet? Mibe fog kerülni ez nektek? Hajlandóságotokba fog kerülni és akaratba, hogy megkérdezzétek magatoktól mit tehettek azért, hogy kilépjetek a darabból - a távirányító mögé lépjetek és megnyomjátok a szünet gombot, miközben felméritek saját drámátok összes aspektusait. Már az előbbiekben is beszéltünk a drámáról. Volt egy időszak, amikor a drámát, a Föld nagy svéd asztalához hasonlítottuk. Amikor az emberek a svédasztalhoz járulnak, vesznek egy kis szenvedélyt és egy adag szeretetet maguknak - és szeretik a szeretetet - mivel sok kanál szeretetet raknak tányérjukra. Ezután kis adag félelmet is raknak tányérjukra - mivel félelem nélkül, nem ízlelhetnétek meg igazán a szeretetet, ezért magatok elé raktok mindent ami fel van tálalva, míg végül eljuttok a cranberry szószhoz is. A cranberry szósz, a drámához hasonlítható, mivel nagyszerű és mindent megízesít, - ám ha túl sokat veszel belőle, beborítja egész tányérodat. Sokan közületek, megértettétek, hogyan növeljétek életkorotokat, hogy örökké élhessetek. Reméltük, hogy nem fogjátok ezt tenni. Reméltük, hogy abban a pillanatban amikor átadjátok agyon hajszolt, kék-zöld foltokkal borított testeteket, nagy mosoly lesz arcotokon, annak a csodálatos ajándéknak eredményeként, amit e testtől kaptatok. Örülnötök kell neki, nem pedig meghosszabbítanotok. Örüljetek az élet aromáinak. Örüljetek a drámáknak. Engedjétek, hogy objektív módon tekintsetek saját drámáitokra és ezután majd felszabadíthatjátok irántuk való ragaszkodásotokat. Majd ezt mondhatjátok: „Ez csupán egy dráma, amit játszanak. Hát nem szórakoztató? Lehet, hogy nem tetszik nekem már ez a dráma, ezért meg fogom változtatni." Engedélyezzétek magatoknak, hogy játszatok.

 

  RÖGZITSÉTEK A TÓNUSOTOKAT

 

Javaslunk nektek, egy másik dolgot is. Egy olyan vibrációs tónusra rögzültök, melyen élet drámátok kezdődik. Ez a ti vibrációtok. Vibrációtok egyszerűen, egy tónus. Ez nem helyes és nem is helytelen. Semmi másnál nem jobb. Nem magasabb vagy alacsonyabb, egyszerűen ez a ti tónusotok.

Ez a ti egyedi, Isteni harmonikus vibrációtok. Ez a ti egyéni darabotok, mely energiát ad nektek és amely a minden létezőn át látható.

Arra kérünk titeket, hogy tanuljátok meg ezt a tónust és használjátok kedvetek szerint minél gyakrabban ezt. Ez a tónus az, mely felzárkózik az egyetemes energiához, hogy természetes módon vonzzon az életetekbe hasonló vibrációkat. Amint növekedtek, kibővítitek ezt a tónust, a körülöttetek lévő harmónia átvételével. Ez lehet egy kurzus, egy könyv vagy egyszerűen egy olyan személy, akit csodáltok és akitől tanulni szeretnétek. Ezek az elemek, harmonikus felsőbb tónusokat adhatnak hozzá saját tónusotokhoz. Annyit tehettek, hogy harmóniákat adhattok hozzá saját tónusotokhoz, fejlődésetek érdekében és saját vibrációtok élesítéséért. Amint fejlődik saját tónusotok, ugyanúgy fejlődik saját életetek drámája is. Engedélyezzétek magatoknak, a mások energiájához való alkalmazkodást, a sajátotok átalakítása érdekében. Engedélyezzétek magatoknak a televízió minden adójának megtekintését, mielőtt kiválasztanátok azokat a darabokat, melyeket be akartok illeszteni drámátokba. 

Válasszátok ki azokat a darabokat, melyek tetszenek nektek, melyek vibrációtokhoz hozzá adódnak és erőtöket növelik. Tegyétek hozzá azokat a tónusokat sajátotokéhoz - és tekintsétek magatokénak azokat.

 

Mindenki mástól tanulja az első tánclépéseit. Mindenki megtanulja hogyan tartsa lábait és hová helyezze azokat. Hamarosan érezni fogják a zenét és azt fogják választani, hogy kiegészítik saját mozgásaikat - és egy idő után, meg fogják tanítani másoknak, saját egyedi táncukat. Ez a ti természetes módotok az energiához, fényhez és vibrációhoz való alkalmazkodásra, mely drámáitokat meg fogja teremteni majd. Találjátok meg azokat a dolgokat, melyek illenek hozzátok és tekintsétek magatokénak azokat.

 

Kedveseim, mi titeket imádni jöttünk ide. Lábaitoknál heverünk. Azért jöttünk, hogy sokszor tükröt tartsunk elétek, hogy visszaemlékezzetek arra, kik is vagytok ti valójában. Reméljük megértitek, hogy kiválasztottak vagytok. Ti, azon részeink vagytok, akik azt választották, hogy e fátyolt helyezitek magatok elé, hogy láthassátok Istent. Olyan képességekkel rendelkeztek, melyekkel mi, az egekben lévők sem rendelkezünk.

Megérinthetitek egymást. Távolról is láthatjátok Istent. Láthattok dolgokat, játszhattok drámákat, örülhettek az életnek és könnyeitek is lehetnek. Kedveseink, ti az Istenség kifejeződései vagytok emberi formában és reméljük csodálatos emberi tapasztalatotok van. Reméljük, hogy teljesen játsszátok a drámát, és amikor befejezitek a forgatókönyveteket bemutatjátok ezt mondva: „ Jól játszottunk. Csodálatos emberi tapasztalatunk volt." ( Ezt magyarul így mondotta Ady Endre: "Ez jó mulatság, férfi munka volt!" ford. megj.)  

 

Kedveseink, nagy öröm volt számunkra, hogy veletek lehettünk! Ezek a veletek töltött percek, egyediek számunkra, mivel lehetővé teszik, hogy előléphessünk, megosztva veletek a megéléseket. Az Őrző nagyon jó, nyilvánosságunk engedélyezésében, mivel hozzá kapcsolódhatunk személyiségéhez és vele dolgozhatunk 12,5 éven keresztül ebben az életben és még 12 életen át ez után. Közületek mindenkinek megvan ugyanez a kapcsolata. Tanuljatok meg bízni benne. Tanuljátok meg azt, hogy engedélyezzétek felszínre kerülését. Ti rendelkeztek ennek az életnek a speciális vibrációjával, mely a tietek, rátok bízták, nektek adatott, még itteni inkarnációtok kezdetén. Találjatok egy utat a felerősítésére. Találjatok egy módot, hogy felszínre kerülhessen és harmóniába kerülhessetek vele. Találjatok egy utat arra, hogy átsugározhasson mosolyotokon és szemeiteken és Istent fogjátok látni mindenkiben, akivel csak találkoztok majd.

 

Három egyszerű emlékeztetővel búcsúzunk tőletek: bánjatok a legnagyobb tisztelettel magatokkal, mivel Isten szemébe néztek. Támogassátok egymást minden alkalommal, mivel akkor, amikor erőt kölcsönöztök egymásnak, a minden létező vibrációját emelitek meg. A visszaemlékezés egy szép Játék és játsszatok szépen együtt!

 

Espavo!

 

 a csoport

 

IDÉZET Shakespeare: Ahogy tetszik

 

 Színpad az egész világ,

 A férfiak és nők egyszerű színészek;

 Sorozatos be- és kilépésekkel,

 És egyesek több szerepet is játszanak egyszerre,

 És jelenésük hét korszakon át tart....

 

[Természetesen a műfordítást megtaláljátok bármelyik Shakespeare-kötetben.]

 

 Barbara Rother:

 Szívbéli kapcsolatok

 

 A BELSŐ ÖRÖM ÚJRA-MEGTALÁLÁSA

 

E sorokat, Isztambulban Törökországban, a szépséges Marmara Hotel legfelső emeletén lévő szobámból írom. 

Békét érzek, miközben az egész várost beragyogó nap, aranyos sugaraival lenyugszik. Az ősrégi imák éneke visszhangzik az erős hangszórókon keresztül, az egész városban. Cigdem, a házigazdánk, azt mondja, hogy valahányszor ezeket az énekeket hallja, mindig egy percnyi nyugalmas szünetet tart. Ez, egy nagyszerű gondolat, azonban erős hangon énekelik, naponta ötször és reggel 5 órakor, elég nehéz értékelni ezt, miközben aludni próbálsz! Miközben éjszakába megy át a nappal, Isztambul képe felragyog, bevilágítva az előttem lévő csodálatos történelmi településeket. A Boszporusz fénye, a város fényeit tükrözi vissza. Nagyszerűnek tartom, hogy Isztambul, két kontinensen fekvő város. Átkelve a hídon Európából, máris Ázsiában vagy. Megfeledkeztem arról, mennyire kedves számomra Törökország. Már 3 éve nem voltam itt. Annyira csodálatos, hogy ismét összekapcsolódunk itteni spirituális családunkkal.

 

Ez az utazás, segített nekem önmagammal összekapcsolódnom és újra megtalálnom belső békémet. Legutóbbi VirtualLight - közvetítésemnél, meditációm, minden pillanat öröméről szólt. Beszéltem az életemben jelenlévő izgatottságról.  Kifejeztem vágyamat arra, hogy felszabadítsam ezt az érzésemet és megszerezzem az öröm érzését a kaland előtt. Néha úgy érzem, mintha egy tevékenység-forgatagban lennék, ám tudom, hogy valóban áldott vagyok, hogy megélhetem ezt az életemet. A spirituális családommal való összekapcsolódásra tett utazásom annyira nagyszerű, de lényeges, hogy kiegyensúlyozzam otthoni életemet is. Ahelyett, hogy életem minden pillanatának örülnék, mindig arra gondoltam ami ügyvitelemben következik.  Tudtam, hogy szünetet kell tartanom és visszaemlékeznem arra, hogy életem minden pillanata hozzátevődik ahhoz az élethez melyet magamnak teremtek. A meditáció gondolatokat ültetett elmémbe, ám még nem álltam készen arra, hogy saját tanácsomra hallgassak.

 

Bár türelmetlenül vártam, hogy Törökországba majd Hollandiába jöjjek, mentálisan rá kellett készülnöm arra, hogy elmenjek otthonról három hétre. Olyan ez, mintha elhagynál egy valóságot vagy dimenziót és átmennél, egy másikba.  Egyszerűen, nem tudtam az állapotomat megváltoztatni. Fáradtnak és kimerültnek éreztem magam.  Úgy tűnt, elveszítettem élet- és utazás kedvemet. Ez a dolog aggasztott engem, és Steve is kifejezte aggodalmát. 

 

Érdekes ahogy elhelyezzük élet-leckéinket. Miközben csomagoltam és elvégeztem az utazáshoz szükséges utolsó teendőimet, nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy nem akarok itthonról elmenni. Így hát vállaltam a felelősséget, utóbbi éveim legrosszabb utazásához! Amikor a munkáért utazol, nagy különbséget jelentenek a plusz kényelmek számodra. Rendszerint, business class-on utaztam, ám most az economy-helyre szorultam. Többet nyújthattunk az embereknek szemináriumainkon, amikor jól gondoskodtunk magunkról. Így hát egész utazás alatt, economy helyen utaztunk. Hogy még rosszabbul álljanak a dolgok, a mellettünk lévő helyen egy csintalan kisgyermek utazott, aki végig sírt az úton. Hiányzott a business osztályon lévő tágas tér és kényelem.

 

Biztosan tudom, hogy tűrhető lett volna ez az utazás, ha jobb magatartásom lett volna, - de én elhatároztam, hogy szomorú leszek. Amikor Németországban, Frankfurtban leszálltunk, még rosszabb lett a helyzet. A nyári időszámítás, egy héttel ezelőtt történt és a mi repülőgépünk, nem végezte el időben az óra kiigazítást. Steve, a bejelentett idő szerint állította be óráját, mely tulajdonképpen, egy órával későbbi idő volt. Nyolc órát kellett ott várakoznunk. Frankfurt, egy csodálatos repülőtér, sok üzlettel és étteremmel. Ám miközben elfogyasztottam egy szelet húst savanyú káposztával, lekéstük a Törökországba tartó repülőgépet, hogy később megtudjuk, a Húsvéti ünnepek miatt, csak másnap délután mehetünk oda. Végig jártuk a repülőteret, hogy elrendezzük ezt az utazást, majd autóbusszal elmentünk a reptérről, hogy megpihentessük végre utazásban megfáradt tagjainkat.  Egy új nap repültünk Isztambulba. Türelmetlenek és reménnyel teltek voltunk, miközben megtudtuk, hogy csomagjainkat nem találják sehol. Már három napja ugyanabban a ruhában voltunk. Ez azt jelenti, hogy nem volt váltás ruhánk sem, és ami még fontosabb ennél, hajcsavaróim és smink készletem sem volt meg!  

 

Végül megtaláltuk csomagjainkat, amit jó jelnek véltem a folytatáshoz. Amikor, Cigdem, török házigazdánk köszöntött minket szépséges és meleg mosolyával, elhatároztam, hogy megváltoztatom rettenetes magatartásomat. Amikor tudatosan ezt tettem, valóságom kezdett pozitívvá válni. Megérkeztünk a régi Isztambul szívében lévő legszebb szállodához, mely a következő két hétben szállásunkká vált. Barátokra tettünk szert az alkalmazottak között és még "örökbe is vettünk" egy lányt, aki a szálloda éttermében dolgozott. Bemutattunk egy napra szóló eseményt, interjúkat adtunk folyóiratoknak és befejeztük négy napos szemináriumunkat.  Örültünk a város szépségeinek is. Steve és én, örömmel látogattuk meg a Nagy Bazárt, ahol vásároltunk egy török szőnyeget és néhány fűszer-különlegességet az egyiptomi bazár kínálatából. Finom vacsorát ettünk, miközben néztük a hastáncosnőket és hallgattuk a helyi népi zenészeket. Az egyik legszebb estém, a szufi zenés koncert volt és a keringő dervisek táncának bemutatója. 

Egy ilyen negatív kezdetből, hihetetlenül csodálatos utazás kerekedett.  Ismét összekötött a pillanat megélésének örömével, a nap minden pillanatában, bárhová is vigyen az élet. Türelmetlenül várom, hogy Hollandiába menjünk néhány napra, hogy újabb csodákat teremthessünk.  Boldog vagyok, hogy ismét összekapcsolódhatom azzal, aki valóban vagyok és az élet megélésének örömével. Megtanultam, hogy akkor, amikor kiegyensúlyozatlannak érzem magam, megkérdőjelezem az élethez való hozzáállásomat.  

 

Szeretettel és Fénnyel,

            Barbara

 

(Fordította: Korpos Magdi)